HAJDÚ JÁNOS
HAJDÚ JÁNOS
HAJDÚ JÁNOS, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az európai integrációs bizottság megbízott azzal, hogy a tisztelt Házzal közöljem: a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot. E mellett, ezzel együtt és ezt kiegészítendő szeretnék beszámolni arról, hogy bizottságunk, amely feladatából következőleg elsősorban, de nemcsak kizárólag a jogharmonizációs szempontokat elemezte - tehát azt firtatta, hogy ez a vámtörvény milyen mértékben felel vagy felelhet majd meg az Európai Unióhoz való csatlakozásunk követelményeinek -, ezeknek a vizsgálata mellett más gazdaságpolitikai szempontokra is próbáltunk összpontosítani.
Szeretném a tisztelt Háznak jelenteni, hogy e munkánk végzése közben kiváló felkészültségű vámszakemberekre és gazdasági szakemberekre támaszkodhattunk mint tanácsadókra és mint szakértőkre. Úgyhogy a mi nézőpontunkból ennek a törvényjavaslatnak a minősítése kedvezőbb, mint ahogy azt az előttem szólt igen tisztelt képviselő asszony a maga nézőpontjából elmondhatónak tartotta.
Az európai integrációs bizottság mindazonáltal gondolkodik és dolgozik azon, hogy a törvényjavaslatot ugyancsak néhány módosító indítvánnyal próbálja - úgy fogalmaznék - gazdaságpolitikai instrumentáriumként jobbá tenni. Egy vámtörvény alapjában véve természetesen és érthetően - és itt, Magyarországon most kiváltképp - fiskális szemléletű, de miután egy törvény nem egy napra és nem egy évre készül - ez pedig, alapos munka lévén, nyilván hosszú éveken keresztül el fog bennünket kísérni -, szeretnénk, hogyha gazdaságpolitikai instrumentáriumként is jól működtethető törvény lenne.
Ezzel összfüggésben szeretném felhívni a figyelmüket, hölgyeim és uraim, hogy az Európai Unió vámjoga alapvetően eljárási szabályok gyűjteménye, a mi vámtörvényünknek azonban tartalmazni kell anyagi szabályozókat is, éspedig azért, mert ez egy autonóm vámtörvény - tekintettel arra, hogy Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak. És, noha nekünk mint bizottságnak, az a feladatunk, hogy előmozdítsuk a csatlakozást, és mindent megtegyünk azért, hogy minél előbb csatlakozhassunk, illő törődnünk azzal is, hogy mi lesz addig. És ez a "mi lesz addig?" mai ismereteink szerint néhány évig is eltarthat, kevésbé szerencsés esetben esetleg még egy évtizedig is.
Éppen ezért szükségesnek tartjuk azt, hogy a törvény, mint gazdaságpolitikai eszköztár, jól működjék. Úgyhogy, szíves engedelmükkel, szeretnék néhány példát felhozni arra, hogy miben teszünk kísérletet mint bizottság a törvény további finomítására és javítására.
(17.50)
Ilyen példának okáért - de hangsúlyozom, hogy csak példákat mondok - az, hogy a kormányrendelettel kivethető piacvédelmi vámpótlékokat, dömpingellenes vámokat és érdekkiegyenlítő vámokat megpróbáljuk - ha ez sikerül - a törvénybe beemelni, mert ez erősíti a gazdaságpolitikai eszköztárat azoknak a szakértőknek a véleménye szerint, akiknek a tanácsaira bizottságunk támaszkodik.
Ugyancsak szeretnénk erősíteni a gazdaságpolitika eszköztárát az aktív és a passzív bérmunka szabályozásában, mert ezt is szükségesnek tartjuk. Itt azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem tiltó, nem korlátozó, nem akadályozó szempontok érvényesítéséről van szó, hanem arról, hogy egy törvény mindig erősebb jogforrás, mint egy rendelet, amely ráadásul csak "-hat", tehát "rendelettel szabályozhat" intézkedést tartalmaz. Amennyiben ez törvény, akkor ez egy megfelelő eljárási rendet mindenképpen feltételez.
Természetesen mi is foglalkoztunk az apportproblémával. A mi megközelítésünk az volt, hogy a vámmentesség mint intézmény tulajdonképpen úgy is értelmezhető, mint egyfajta előzetes lemondás a költségvetési támogatások alkalmazási módjaként. Mert ha valaki nem fizet valami után vámot és azt apportként behozza, akkor, mondjuk, a belföldi konkurenseivel szemben mindenképpen előnyt élvez. Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai integrációs bizottság ebben a kérdésben sem híve egy általános tiltó megközelítésmódnak, hanem szeretnők, ha sikerülne kidolgozni egy olyan eljárási rendet, amely mérlegelési lehetőséget kínál, és esetleg esztendőről esztendőre még azt is a kormánynak, hogy a költségvetési törvénybe építse be azt, hogy mi az, amit apportálni célszerűnek látszik gazdaságpolitikai célok szolgálatában, és mi az, amit nem.
Befejezésül szeretném megismételni tehát, hogy mi dolgozunk ezeknek a módosító indítványoknak az előkészítésén, és amennyiben sikerrel járunk, akkor azt természetesen a tisztelt Ház plénuma elé bocsátjuk.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
