DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! A Fővárosi Főügyészség 1993. november 25-én nyomozást rendelt el annak megállapítására, történt-e bűncselekmény a Technomark Rt. és két fővárosi közüzem gazdasági kapcsolatában, melynek során a Fővárosi Önkormányzat 500 milliós készpénzből s ingatlanokból álló tulajdona különböző pénzügyi manipulációkkal magánvagyonná változott. Valójában a főváros lakosságától 500 milliót loptak el, amely a mai napig nem került elő.
Ilyen előzmények után az Ingatlanbank vezérigazgatója, Nagy Zoltán 1990. évben 800 millió forint bankgaranciát adott a Tóth Tibor vezetése alatt álló Technomark Rt.-nek, amely beváltásra került.
Ilyen és hasonló felelőtlen kötelezettségvállalások nagyban hozzájárultak az intézmény pénzügyi megingásához, így a bank mintegy 5 milliárdos veszteségéhez és teljes csődjéhez.
(15.40)
A rendkívül súlyos vagyonvesztések ellenére a Fővárosi Főügyészség határozatával a Tóth Tibor és társai ellen a Pest Megyei Rendőrkapitányságon indult bűnügyben a hűtlen kezelés bűntettével alaposan gyanúsítható Nagy Zoltánnak a nyomozóhatóság gyanúsítottkénti felelősségre vonása iránti intézkedését panasz alapján semmissé nyilvánította. Érdemes a nevét megjegyezni az intézkedő csoportvezető ügyésznek: dr. Selmeci István indokolása szerint "A panasz - tudniillik Nagy Zoltáné - alapos. A rendelkezésre álló adatokból alappal lehet következtetni, hogy Nagy Zoltán a jogszabályi előírások szándékos megszegésével túlzott mértékű kockázatot vállalt. Tény az is, hogy e kockázatvállalás egyéb tényezők mellett hozzájárult a bank pénzügyi egyensúlyának megbomlásához. Nem vonható le egyértelmű következtetés arra, hogy Nagy Zoltán szándéka a vagyoni hátrány bekövetkezésére is kiterjedt, vagyis a hátrány bekövetkezését akarta, egyenes vagy eshetőleges szándékkal. A hűtlen kezelés bűntette szándékos bűncselekmény, így az elkövető szándékának az eredményre is ki kell terjednie."
Tanítani kellene jogi egyetemeken, hogy egy 800 milliós kár esetében hogyan nem szabad az ügyésznek a nyomozást megakadályozni, hogy a szerinte is a jogszabályt szándékosan megszegő bankigazgatót egyáltalán gyanúsítottként kezeljék! A Btk. 319. §-a úgy fogalmaz: "Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg és ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz..." Ebből következik, hogy a kötelesség megszegésével beálló vagyoni hátrány bizonyítása a bűncselekmény megállapításához elegendő. A törvény szövegéből több nem következik!
Kérdéseim a legfőbb ügyész úrhoz:
1. Gyakoroltak-e politikai nyomást az ügyben az ügyészségre, ki és mikor?
2. Az ügyészi jogértelmezés megfelel-e a bírói gyakorlatnak?
3. Ha megfelel, kezdeményezte-e a 319. § módosítását?
4. Milyen gyakorisággal vizsgálja felül az alárendelt ügyészségek megszüntető határozatait?
5. Szükségesnek tartja-e az elévülési időn belül az ilyen és hasonló ügyek - tehát ahol az ügyészség átvette a védelem szerepét - felülvizsgálatát? (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Még egy kérdésem van, elnök asszony, elnézést:
6. Selmeci ügyész úr hasonló ügyekben hány megszüntető határozatot hozott?
Nagy érdeklődéssel várom legfőbb ügyész úr válaszát. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)
