DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi törvény vitája során is felmerült, hogy Magyarországon mindenkinek joga van a tiszta, egészséges környezethez. Ismeretes, hogy a környezetszennyezés leggyakoribb módja lakott területeken a településtisztaság szabályainak megsértése.
A köztisztaság fenntartása és biztosítása alapvető társadalmi igény. Mindezekre figyelemmel a belügyminiszteri javaslat időszerű és általánosságban alkalmas a települések környezetének védelmére, mert jogilag magas szinten szabályozza a települési hulladék összegyűjtését, elszállítását. A javaslat egyértelműen keretszabály jellegű, mert a tulajdonos, vagyis a használó és a közszolgáltatást ellátó közötti viszony szabályozásának további kérdéseit önkormányzati rendeletbe utalja.
(21.10)
A törvény és az önkormányzatok által kiadandó rendeletek alapján a tulajdonost - vagyis a használót - törvényből fakadó szerződéskötési kötelezettség terheli. Feltehetően ez lesz az általános gyakorlat, és kivételesen fordul majd elő, hogy a javaslat 1. § (2) bekezdése alapján a tulajdonos - vagyis a használó - más szolgáltatóval köt szerződést. A tulajdonost tehát szerződéskötési kötelezettség terheli az önkormányzattal, illetőleg más szolgáltatóval szemben.
A javaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendelete meghatározza a szerződéskötés módját, a szerződés tartalmát. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok várhatóan a polgári törvénykönyv 209. §-ában rögzített blankettaszerződéseket fognak kötni, tehát a szerződéshez kapcsolódó biztosítékok - például a szerződéses megtámadása - erre a szerződésre is vonatkoztathatók. A tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy ne az önkormányzattal, hanem más szolgáltatóval kössön szerződést, de ennek tartalmilag azonosnak kell lennie az önkormányzattal kötött szerződéssel - a javaslat 2. § c) pontja.
Érvényességi feltételként szabja meg a javaslat azt, hogy ilyen szerződés megkötését felhívásra az önkormányzat jegyzőjével igazoltatni kell. Nem szabályozza a javaslat azt az esetet, amikor a jegyző a szerződést nem fogadja el azért, mert a szerződés tartalmilag nem megfelelő, vagyis nem tartalmazza a 2. § c) pontjában foglaltakat, vagyis nem nevezi meg a hulladék-lerakóhelyet. A jegyző eljárása tehát nem csupán formai, hanem érdemi elbírálását jelenti a megkötött szerződésnek. A jegyző vagy jóváhagyja azt, vagy a jóváhagyást megtagadja. Ennek alapján helyesebb lenne az, ha a szerződés érvényességéhez nem a megkötés igazolását kívánnánk meg, hanem az önkormányzat jegyzőjének jóváhagyását.
Feltűnő, hogy a javaslat nem tartalmaz szankciókat. Mi a jogkövetkezménye például annak, ha a tulajdonos - vagyis a használó - nem köti meg a szerződést, nem fogadja el a szerződési feltételeket? Igaz ugyan, hogy ezekre a kérdésekre a polgári törvénykönyv tartalmaz rendelkezéseket, és mint mögöttes jogterület eligazítást ad, mégis célszerű lenne utalni arra, hogy a javaslatban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók.
A hulladékok elszállítására vonatkozó szerződés egyik legfontosabb tartalmi eleme a díj, annak mértéke, a díjfizetés alóli mentesség, a díj mérséklésének lehetősége. Figyelemmel arra, hogy a szerződés megkötése gazdasági és jogi szempontból egyaránt indokolhatóan kötelező, továbbá arra, hogy a rendelkezés csaknem valamennyi családot érinti az országban, feltétlenül indokoltnak tartjuk a körültekintő, pontos, a méltányosság szempontjaira tekintettel lévő szabályok megalkotását.
A 2. § f) pontja alapján az ellenszolgáltatás, vagyis a díj mértékét, megfizetésének rendjét, kedvezményeket, mentességet a helyi önkormányzat rendelete határozza meg. Ezzel összefüggésben szükségesnek tartjuk nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy a díj mértéke - a jelenlegi gazdasági körülményekre figyelemmel - a szegény sorsú családok részére is elfogadható legyen. Több lehetőséget kell biztosítani a mentességre, például a munkanélkülieknél, többgyermekes családoknál. A díj településenként differenciált mértékű is lehet, például üdülőterületeken viszonylag magasabb. Társasházaknál, lakótelepeknél s egyéb igénybe vevőknél a díj mértéke a szemetestartályok számára és ne családokra vonatkozzon. Célszerű lenne átvenni azt a német megoldást, hogy a helyi igazgatási szervezet több egységből álló szállítási jegy előállítására és forgalmazására lenne jogosult, amit a tulajdonos - vagyis a használó - előre megvásárolhatna, és a szemét szállításakor a szolgáltatást ellátónak átadna.
A Független Kisgazdapárt véleménye az, hogy a törvény megalkotása indokolt, és feltehetően ösztönözni fog a közterületek tisztántartására is, de legyünk mértékletesek az ellenszolgáltatás megállapítása során, mert a lakosság szociális érzékenysége amúgy is tűrőképessége határán van. A fenti megállapításaimra tekintettel a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseire módosító javaslatokat terjesztettem elő.
Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
