DR. K. CSONTOS MIKLÓS
DR. K. CSONTOS MIKLÓS
DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azt kell mondani, hogy az 1989-es XXIII. törvény felett kissé eljárt az idő. Ha e törvényünket összehasonlítjuk a nyugati államok törvényeivel, akkor egyértelműen azt kell mondanunk, hogy sajnos, még a most benyújtott tervezet sem éri el azok színvonalát, és még megközelíteni sem tudjuk az ottani alapelveken nyugvó cégjegyzéket, illetve a cégről való informálást.
A nyugati jogban az a helyzet, hogy a bejegyzés valóban rendkívül egyszerű módon, egy kérelemre megtörténik, és attól a pillanattól kezdve, amikor regisztrálva van a cég, érvényesül az elv, hogy a közhitelesség elve alapján egyértelmű és hű képet kell adni, illetve biztosítani minden cégről. Ugyanígy van a nyilvánosság elve, minden egyes úgynevezett kis cégről is egyértelmű adatokat tud szolgáltatni a cégbíróság. Ezzel összehasonlítva nálunk olyan állapotok vannak, hogy a cégek már a társasági szerződés megkötése, illetve a bejegyzési kérelem benyújtása után az úgynevezett eljárási időszakban elkezdtek működni, hisz kellett működniük, mert a szerződés alapján ez biztosítva lett részükre, ugyanakkor róluk információt még nem kaphatott senki a cégbíróságon keresztül. Ezért alakultak ezek a fantomszervezetek, így jöttek létre a fantomcégek, amelyek bejegyzése még meg sem történt, de már megszűntek. Ilyen alapon valóban egy kaotikus állapot állt elő.
Ezt a kaotikus állapotot megszüntetendő, a törvényjavaslat bizonyos fokig előrelépést jelent, de ne legyenek nagy reményeink, mert olyan hátralékkal dolgozik a cégbíróság, hogy annak feldolgozásához nem egy törvény, de kettő sem elegendő, hanem elsődlegesen törvényt alkalmazó bírák kellenének. Ezzel lehetne segíteni, illetve változtatni a jelenlegi helyzeten.
Mindenképpen előrehaladás van az ellenjegyzés tekintetében. Eddig sem az ügyvéd, sem a közjegyző, aki ellenjegyezte, talán nem is ismerte az adott szervezetet, csupán formális volt az ellenjegyzés, és ezért felelősséggel sem tartozott. Nagyon jó, hogy a törvénytervezet szakít ezzel a módszerrel, hisz most már az ügyvédi képviselet mellett az egész eljárást végigkíséri és az egész eljárás során megáll az ügyvéd anyagi felelőssége is. Tehát nemcsak rá kell tenni a bélyegzőt és nem csupán alá kell írni ezt a bejegyzési kérelmet. Ilyen szempontból ezt üdvözölni kell.
Nagyon jó az is, hogy a nyilvánosság elve bevezetésre kerül. Tehát a nyilvánosság elve alapján mindenki kaphat tájékoztatást ezekről a cégekről, és azon kívül a közhitelesség szerepe is megnő, ennek a közhitelességi szerepnek jelentősége van. Ez, azt hiszem, hogy mindenki előtt egyértelmű.
Álláspontom szerint rossz az a megközelítés, amit az 5. § mond ki, amely az ügyésznek ad szerepet. Véleményem szerint erre a szerepre az ügyész általában nem alkalmazható, annál is inkább, mert nagyon könnyen megkapjuk az ilyen, az Európai Unió jogrendszerébe nem illeszkedő szerepkörnek a bevitelénél azt, hogy ez rendőrállami motívum, és ettől, azt hiszem, hogy félni kell. Azért az 5. §-ban leírt ügyészi szerep helyett az én álláspontom szerint elég volna, ha a Gazdasági Kamara kapná meg ezt a szerepkört, mert a Gazdasági Kamarának érdekében áll az, hogy a cégek között rendet teremtsen, illetve a cégeljárást szabályosan folytassák le, és ennek ellenőrzése elsődlegesen - szerintem - inkább a Gazdasági Kamara feladata volna.
Meg lehet hagyni az ügyészség szerepét is, de az már akkor büntető ügy, és a büntető ügy következményeibe kell beavatkozni, véleményem szerint talán így válna ketté ez a jogorvoslati lehetőség, a kamarák vonatkozásában érvényesülne, míg ha büntetőeljárásra kerül sor, azt intézné az ügyészség. Azt hiszem, hogy ez a megoldás kedvezőbb volna, mint ahogy a tervezetben ezt előterjesztették.
Lényegében ezt az utóbbit tudom magam részéről elfogadni, és azt hiszem, a Független Kisgazdapárt is ekként vélekedik e tárgyban.
Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiból.)
