DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Torgyán képviselő úr előbbi felszólalásából kikeveredett vita tulajdonképpen valamennyi kérdést érinti. Én elismerem azt, hogy az ismétlés a tudás anyja, de nem fogom ezeket elismételni.
Engedjék meg, hogy egyetlen olyan kérdéssel foglalkozzam, ami a büntetőeljárás-jogi törvény módosításával egy alapvető furcsaságot eredményez. A Kereszténydemokrata Néppárt elfogadja azt, hogy a mai helyzeten változtatni kell, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy az eljárás gyorsítható legyen. Igen ám, de tisztelettel kérem, nézzük meg a törvénytervezet 2. §-át, amely nem arról szól, hogy gyorsítjuk az eljárást, hanem arról szól, hogy a ma hatályos jogszabály tarthatatlan határidőket tartalmaz. Ezeket a tarthatatlan határidőket hosszabbítja meg most a törvény; a hatályos jogszabály 8 napos határidejét 15 napra, a 15 napos határidőt 30 napra.
Nem tartom ezt lényegesnek, csupán azért kívánok erre kitérni, mert ez a pont ad lehetőséget arra, hogy olyan kérdést is felvessünk, amely nem szerepel a kormány előterjesztésében. Megítélésünk szerint a büntetőeljárás aránytalan elhúzódása terén igen komoly előbbrelépés lett volna a dr. Bócz Endre által már 1991 óta kifogásolt, óvadék ellenében való szabadlábra helyezés bevezetése. Ha nem lenne a törvényjavaslat 2. §-a, mindezt nem mertem volna szóba hozni, tekintettel arra, hogy a módosítás nem terjed ki rá. Ez egy olyan kérdés, amellyel minden további nélkül nagyon sok hátrányos helyzetet lehetett volna megoldani. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy egy huszonkét éves, többször módosított törvényről van szó - ez is most a nem tudom hányadik büntetőeljárás-jogi novella -, tehát, legalábbis legjobb tudomásom szerint gyakorlatilag egy kodifikációs eljárás során került sor erre a - ha szabad így mondani - bizonyos fokig tűzoltó módon történő módosításra.
Engedjék meg, hogy erről a helyről azért egy gondolattal tovább folytassam az előző vitát. Az előző vita során Hack Péter bizottsági elnök úr arra hivatkozott, hogy a mostani törvénytervezet leglényegesebb része az, hogy a garanciák megóvása mellett az eljárást gyorsítsa. Tisztelt Országgyűlés, a most előterjesztett törvényjavaslat 4. §-a - meggyőződésem szerint - az egyik leglényegesebb büntetőeljárás-jogi alapelvet, a közvetlenség alapelvét tiporja lábbal.
Már eleve elég furcsa az, hogy az a büntetőtanács, amelynek azonos szavazati joggal rendelkező három bírája van, az egy bíró, a tanácsvezető bíró jelenlétét megköveteli és a közvetlenség elvét elfelejti a hat hónapon belül esetleg kicserélésre vagy eltávozásra került ülnökbírókkal szemben. Ilyen körülmények között nagyon furcsa magának a Be.-nek az a szakasza is, amely a hatályon kívül helyezésnél azt mondja, hogy hatályon kívül kell helyezni azt az ügyet, ahol az ítélet meghozatalában részt vevő bíró végig nem volt jelen. Tehát az az ülnökbíró, akit az eljárás során kicseréltek, ebből adódóan a hatályon kívül helyezés egyik oka lehet. Az pedig, hogy itt a közvetlenség elvét azzal megsértik, hogy az előző tárgyalási anyagot éppen csak gyorsan ismertetik előtte, nyilvánvalóan nem biztosítja azt a garanciát, amit eddig végig sikerült megtartani.
Tisztelettel - az ellenzéki képviselőtársaim által elmondottakat fenntartva -, mi ezekkel a kifogásokkal támogatjuk a törvény elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps.)
