DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mindenesetre igen megnyugtató, hogy van e hazában valaki, aki pontosan tudja, hogy mi ütközik a közerkölcsbe, aki vigyáz arra, hogy közerkölcsbe ütköző döntéseket és gyakorlatot semmiféle fórum, az Alkotmánybíróság se hozhasson. Az mindenesetre kérdés, hogy nem kellene-e ennek megítélését a hozzáértő szakemberekre bízni. Ez felvet egy olyan kérdést is, hogy ha valaki gyilkol, akkor vajon az államnak is szükséges-e gyilkolnia. Ezt csak a halálbüntetéssel összefüggő megjegyzésére mondom.
Komolyra fordítva a szót, azt hiszem, hogy az Alkotmánybíróság intézményét, az Alkotmánybíróság döntését minden állampolgárnak, az országgyűlési képviselőknek, frakcióvezetőknek, pártelnököknek is illik tiszteletben tartani. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem egy szuperhatalom, hanem a hatalmi ágak megosztásában egy olyan intézmény, amelynek a működését épp az e ház falai között megszületett alkotmány és e ház falai között megszületett, Alkotmánybíróságról szóló törvény szabályozza.
(9.10)
Döntései mindenkire nézve kötelezőek, az ellen fellebbezni nem lehet. Azt a mérleg nyelve szerepet tölti be a hatalmi ágak között, amely éppen az alkotmányos rend biztosítását hivatott biztosítani. Természetesen lehet az Alkotmánybíróság hatáskörét megváltoztatni, lehet egy alkotmányt megváltoztatni, új alkotmányt lehet hozni, mindaddig azonban, amíg az Alkotmánybíróság azt a szerepet betölti - márpedig betölti -, amire a hatályos törvények fölhatalmazzák, úgy gondolom, hogy elvileg akár alkotmánysértő döntést is hozhat. Nem hozott, de hozhat, hiszen az Alkotmánybíróságnak ez a sajátos bírói szerepe akár még ezt is megengedi.
Úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság szerepével, hatáskörével kapcsolatos kérdéseket, a megfogalmazott kritikákat, ennek jogkövetkezményeit a jogalkotás során kellene tisztázni.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
