DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportját egyre jobban aggasztják azok a jelenségek, amelyek az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatban mind gyakrabban úgy merülnek fel, hogy azok vagy a közerkölccsel, vagy az általános közfelfogással, vagy a törvényes rendünkkel helyezkednek szembe.
Miről van szó? Nem kevesebbről, mint arról a tényről, hogy a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja szerint az Alkotmánybíróságnak most már több olyan döntése van, amely a társadalom megítélésével 180 fokban szemben áll. Így hadd utaljak arra, hogy a kommunista nómenklatúra tagjai kiemelt nyugdíjának visszamenőleges visszaadási kötelezettségét az Alkotmánybíróság egyértelműen olyan döntésben írta elő, ami igaz ugyan, hogy az Országgyűlésre kötelező - hiszen az Országgyűlés éppen ezért is tűzte napirendjére a kérdés tárgyalását-, de egyértelműen ütközik a közerkölccsel, a közfelfogással, mert amikor a társadalom döntő többségétől, éppen a legrászorultabbaktól elvesznek, akkor ebben a helyzetben a kivételezett nyugdíjak visszaadása nem megengedhető.
Hasonlóképpen szólhatnék a személyi számról szóló alkotmánybírósági döntésről, amely éppen olyan átgondolatlan és következményeivel nem számoló döntés volt, mint egyéb olyan alkotmánybírósági döntések, amelyekre mindjárt utalni fogok.
A személyi számmal kapcsolatos alkotmánybírósági döntés nemcsak a hatályos jog rendelkezéseivel nem számolt - így utalhatnék arra, hogy a népszavazásról szóló törvény értelmében például nem lehet népszavazást kezdeményezni személyi szám feltüntetése nélküli aláírásgyűjtő-íveken, mert azok nem bizonyulnak megfelelő aláírásoknak -, több tíz milliárd forintjába kerül a magyar államnak az ezzel kapcsolatos átgondolatlan alkotmánybírósági döntés végrehajtása.
Kifejezetten a közerkölcsbe és a közfelfogásba ütköznek az Alkotmánybíróság döntései közül azok, amelyek például a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatban egy nyugat-európai jogharmonizációs törekvéshez kapcsolódnak ugyan, de amelyek teljesen figyelmen kívül hagyják a Magyarországon hirtelen fellépett olyan rendkívül brutális és kellően el nem ítélhető élet elleni bűncselekmények közmegítélését, mint például a legutóbbi papgyilkosság, vagy az egyéb olyan, kiemelkedő kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok, amelyek kapcsán a közerkölcs és a közfelfogás egyértelműen a halálbüntetés alkalmazásának megfontolására irányul.
Úgy gondolom, hogy hasonlóképpen nem találkozott a társadalom egyetértésével a reprivatizáció elvetéséről szóló alkotmánybírósági döntés sem, amely több száz milliárd forint kárt okozott ennek az országnak, nem is szólva arról az erkölcsi kárról, ami a tulajdonjog szentségébe vetett hit megingásából fakad.
Ilyen előzmények után Holló főtitkár úrnak az a prejudikálása, amely egyenesen arra utalt a Nap televízióbeli szereplése kapcsán, hogy a Független Kisgazdapártnak a népszavazási törvényből és a hatályos alkotmányból fakadó népszavazási kezdeményezése alkotmányba ütköző, ez az én megítélésem szerint teljességgel megengedhetetlen lenne, még akkor is, ha ez egy alkotmánybíró szájából hangzott volna el, de különösképpen elfogadhatatlan az Alkotmánybíróság főtitkárától.
Ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja az - és erre szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni -, hogy újra kell gondolnunk az Alkotmánybíróság hatáskörét, személykiválasztási rendszerét, mert a jelenlegi keretek közti működés sok szempontból erőteljesen kifogásolható. Köszönöm a türelmüket, köszönöm az elnök asszony nagyvonalúságát, hogy elmondhattam. (Taps az FKGP padsoraiból.)
