DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök asszony.
Tisztelt Ház! A két törvényjavaslatot, tehát a gépjárműadóról és a helyi adókról szóló törvényjavaslatokat összevontan ajánlottam a Háznak, s az idővel való takarékos gazdálkodás érdekében szeretném az összefoglalót is összevontan megtenni.
Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani képviselőtársaimnak, hogy sok hasznos javaslattal segítették munkánkat. Ezek közül jó néhányat a végleges törvényjavaslatnál felhasználtunk.
Először röviden a helyi adókról szeretnék szólni. Dr. Rubovszky György képviselő úr hozzászólásában törvénymódosítás tartalmával egyetértett, de kifogásolta, hgoy az előterjesztés nem tartalmaz adatokat a tövénymódosítással bekövetkező adóbevétel-csökkenésről.
Hasonló kifogásának adott hangot Demeter Ervin képviselőtársam is.
Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy a törvényjavaslatokkal együtt tájékoztatót bocsátottunk képviselőtársaim rendelkezésére, amelyben többek között a helyi adókban tervezett változtatások, az adómentesség feltételeinek módosítása, a pénzintézetek és a biztosítók iparűzési adóalapjának korrekciója költségvetési kihatásait is bemutattuk. Az anyag az intézkedések önkormányzati bevételeket csökkentő hatását erre az évre két és fél milliárd forintra prognosztizálja. Ez természetesen differenciáltan jelenik meg a települési önkormányzatoknál.
A fővárost és az iparűzési adót működtető nagyobb városokat erőteljesebben, a kisebb településeket kevésbé vagy egyáltalán nem érinti a változtatás.
A nettó árbevételek várható emelkedése következtében az önkormányzatok összességére nézve a helyi adóbevételek valószínűleg a csökkenés ellenére is a '94-es bázis szintjén fognak maradni.
Balsai István képviselőtársunk a helyi iparűzési adó alapjának módosításával egyetért, de aggodalmát fejezte ki az önkormányzatok bevételkiesése miatt.
(17.40)
Itt szeretnék arra utalni, hogy a kormány a költségvetési törvénnyel egyidejűleg nyújtotta be ezeknek az adótörvényeknek a módosítására vonatkozó javaslatokat, így a költségvetés önkormányzatokat érintő tételeinek meghatározásakor már figyelembe vettük ezeket a negatív bevételi kihatásokat. Ugyanígy az önkormányzatok is számíthattak saját költségvetésük készítésekor az adótörvények változtatásának következményeire. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az év eleji hatálybalépés végül is július első napjára tolódik, az önkormányzatokat előre nem látható vagy jelentős hátrány '95-ben nem fogja érni.
Képviselő úr a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földrészletek tervezett adómentességét is vitatta, telekspekulációtól tartva. Itt szeretnék utalni arra, hogy az adómentesség csak az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint, aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanokra vonatkozik, tehát nem érintheti a település központjában lévő lakótelkeket.
Bár a plenáris ülésen nem hangzott el, a bizottsági tárgyalásokon felvetődött a helyi iparűzési adó alapjának az anyagköltségekkel való csökkentése. Ezt a bizottságokhoz hasonlóan a kormány sem tudja támogatni. Lényegében a változtatás egy hozzáadottérték típusú adót alakítana ki az iparűzési adó címén, amely egyoldalú koncepcionális változtatást eredményezne. Kétségtelen, hogy ez a megoldás az átlagot meghaladó anyagigényű gazdálkodók számára előnyös lenne, de a nagyobb élőmunkát igénylő, bérigényes ágazatok számára hátrányt jelentene. Ez viszont elvezetne az összes költség elszámolása iránti igényekhez. Az adóalap módosítása miatti bevételkiesést pedig csak a törvényi adómérték felső határának felemelésével lehetne ellensúlyozni. Ez az oka annak, hogy ezt az ajánlást nem tudom támogatni.
Áttérve a másik adónemre: a gépjárműadóról szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat vitája során Varga Lajos képviselő úr a nemzetközi kombinált áruszállítást elősegítő kedvezményekről szóló kormányrendeletek hatályon kívül helyezését kifogásolta. Erről az interpellációk során már volt szó. Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak '96. január 1-jével lép hatályba, ebben az évben a kérdéses kormányrendeletek alkalmazhatók. Varga képviselő úr feltehetően ennek ismeretében módosító javaslatát visszavonta.
A kormány nagy súlyt helyez a környezetkímélő kombinált fuvarozás támogatására, éppen ezért törvényi szintre javasolja emelni az eddigi kormányrendeleti szabályozást, sőt a külföldi fuvarozók mellett a belföldi fuvarozókat is preferálni kívánja.
Medgyasszay László képviselőtársunk a belföldi forgalmi rendszámú tehergépjárművek adóalapjának törvényjavaslatban jelzett növekedését tartotta túlzottnak. Nyílt kapukat döngetett, hiszen az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött kompromisszum alapján a tervezett adóalap csökkentését kezdeményező indítványt támogatja a kormány, így csak a raksúly 50 százalékával javasoljuk a jelenlegi adóalapot növelni. Kétségtelen, hogy a tehergépjárművek üzemeltetési költsége emelkedett, de a gépjárműveket terhelő költségek között ez az adó a mérsékelt emelés után sem lesz jelentős tétel.
Megfontolandónak tartom Balsay képviselőtársunk javaslatát, mely szerint a gépjárműadóból származó adóbevételek teljes egészében az önkormányzatok bevételét képezzék. Egyetértek vele abban is, hogy ezzel a kérdéssel nem most, hanem a költségvetési törvény tárgyalásakor '96-ra lehet majd foglalkozni.
Emberileg megértem Ivanics István képviselő urat, aki az adómentesség bővítésével egyetért, de az adóemelést nem támogatja. Álláspontjának kialakításánál azonban célszerű mérlegelni, hogy a javaslat a mozgáskorlátozottak adómentességét lényegében alanyi jogon biztosítja, és kedvezményt nyújt a kombinált fuvarozást igénybe vevő külföldi és belföldi fuvarozóknak is. Mindezeknek a fedezetét adónövelés nélkül nem lehetne megteremteni. Utalok itt arra, hogy az adómérték valorizálására ez idáig nem került sor, most is csak az adóalap emelésével próbáljuk a bevételeket valamelyest növelni.
Képviselő úr a gépjármű-adóztatás adminisztrációjának csökkentése érdekében felvetette, hogy célszerűbbnek tartaná az éves, azaz a január 1-jei tulajdoni állapot szerinti adóztatást, amelynél az évközbeni tulajdonváltozás nem vonja maga után a kivetési határozat meghozatalát. Eredetileg volt ilyen tervünk, de a Legfőbb Ügyészség ezt a megoldást törvényességi szempontból nem támogatta, így nem kerülhetett a beterjesztett törvényjavaslatba.
Tisztelt Ház! A benyújtott és a bizottsági viták során kialakított két törvényjavaslat csak kisebb korrekciókat tartalmaz, koncepcionális változtatásokra nem volt szükség, ezért kérem önöket, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt szíveskedjenek mindkét törvényjavaslatot elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)
