KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Félek, hogy nem fogom tudni megnyugtatni, hiszen ha önt a tények nem nyugtatják meg, akkor én azt hiszem, hiába vállalkoznék ilyen feladatra. (Derültség a bal oldalon.) Ön azt mondja, hogy a magyar kormány alapszerződést szeretne kötni Szlovákiával, Romániával. Nos, a helyzet nem egészen így áll, hiszen mi egy olyan helyzetet örököltünk, amelyben már két és fél éve folytak alapszerződési tárgyalások Romániával, és Szlovákia többször kezdeményezte ilyen alapszerződés kötését. Tehát nem ez a kormány kezdeményezte az alapszerződés megkötését.
A másik: azt mondja, a polgári pártok eddig sem lelkesedtek. Nos, én nem tudom, kit ért ön polgári pártok alatt, de én úgy tudom, hogy a korábbi kormány pártjai tárgyaltak Romániával az alapszerződésről, állítólag teljes jó szándékkal és azzal a szándékkal, hogy megkössék ezt az alapszerződést, s nem tudom, hogy ők lelkesedtek vagy nem lelkesedtek, de ők polgári pártként folytatták ezeket a tárgyalásokat.
Azt mondja: mire ez a nagy kapkodás? Ahhoz képest tényleg kapkodás, hogy két és fél évi tárgyalás alatt semmiféle eredményt nem lehetett elérni az előző kormány idejében. De annyiban én nem látok új helyzetet, hogy most Carter elnök - mondja - közvetít Atlantában. Nem közvetítő szerepről van szó, hanem pusztán egy meghívásról, összehozták a tárgyaló feleket. Tehát képviselő úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy nem az első ilyen találkozó ez. A Neptun üdülőhelyen ugyanennek a szervezetnek a kezdeményezésére ugyanilyen találkozó volt már, sőt ezt megelőzően is volt találkozó. Tehát nincs olyan új helyzet, ami indokolná, hogy most leálljunk és várjunk.
Azt egyébként örvendetesnek tartjuk, hogy ezek a konzultációk elkezdődnek a román kormány és az RMDSZ között. Azt is örömmel nyugtáztuk, hogy Meciar miniszterelnök és a magyar pártok között, szlovákiai magyar pártok között is kilátásba helyeztek konzultációt. Ugyanis meggyőződésünk, hogy a kisebbségi jogok kérdését megnyugtatóan csak a kisebbség és az adott kormány megállapodása tudja rendezni, tehát a romániai és a szlovákiai magyarság, illetve a román és a szlovák kormány közötti megállapodás. Magyarország ehhez a kétoldalú kapcsolatokon keresztül és a nemzetközi fórumokon tud támogatást nyújtani. Úgy gondoljuk, hogy nem célszerű, nincs semmi olyan fejlemény, ami indokolná, hogy most várjunk arra, hogy ezeken a konzultációkon milyen eredmény születik.
A kormány törekvése, hogy az alapszerződésben megnyugtatóan rögzítsük a kölcsönös kötelezettségvállalást a kisebbségi jogok elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére.
Technikailag valóban kétféle megoldás létezik. Az első, hogy a kisebbségi jogokat a megkívánt részletességgel és konkrétsággal egyetlen dokumentumban rögzítjük. Akkor ez a dokumentum szükségképpen bizonyos aránytalanságokat fog mutatni, hiszen a határkérdést, a területi követelések kizárását néhány mondatban el lehet intézni, nem is lehet erről többet írni, míg a kisebbségi jogokat nyilván nem lehet néhány mondatban. Ebben biztos vagyok, hogy egyetértünk. Tehát akkor a dokumentum arányait a másik fél esetleg kifogásolhatja.
Ezért fölvetettünk egy másik lehetőséget, vagy számolunk egy másik lehetőséggel, a két dokumentum lehetőségével, ahol az alapszerződésben a határ- és a területi klauzula, és természetesen a gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok alapelvei mellett a kisebbségi kérdésben elveket, normákat rögzítünk, nemzetközi dokumentumokra hivatkozunk, és egy ehhez csatlakozó kisebbségvédelmi megállapodás pedig részletesebb, tételes rögzítésre fog törekedni. A kisebbségi passzusok, tehát a kisebbségi fejezetek nem kerülnek ki az alapszerződésből, csak a részletes szabályozás kerül át ebbe a második dokumentumba. De szó nincs arról, sőt ellenkezőleg, minden fórumon, minden nyilatkozatban elhangzott, elhangzik, hogy a két dokumentum között szoros jogi kapcsolat van, osztoznak egymás sorsában, együtt kerülnek aláírásra, együtt kerülnek parlamenti jóváhagyásra, csomagszerű kezelésről van szó természetesen.
Tehát ha eddig elkerülte volna képviselő úr figyelmét, elkerülték volna az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok, akkor kérem, hogy ezt most tekintse egyfajta megerősítésnek.
Az alapszerződések kialakítása hosszú és bonyolult folyamat. A tárgyalások viteléért a kormány a felelős. A szakértői tárgyalások folyamán a szöveg szükségképpen állandóan módosul. A múlt héten folytattunk konzultációt a román féllel, e héten a szlovák féllel, jövő héten ismét a román, majd a szlovák féllel. Folyamatos egyeztetésre a kormány nem vállalt kötelezettséget, ez nemcsak nem lenne célszerű, egyenesen lehetetlen. Aláírás előtti egyeztetésre vállaltunk kötelezettséget és folyamatos tájékoztatásra. A múlt év novemberében is megküldtük a szövegtervezetet, most is megtettük ezt február 2-án, és ugyanígy megtörtént a határon túli magyarság szervezeteinek a tájékoztatása.
Befejezésül szeretném hangsúlyozni, képviselő úr, nem végleges szövegekről van szó. Azt egyeztetni, véleményeztetni fogjuk úgy a külügyi bizottság alapszerződési albizottságával, mint a határon túli magyarság pártjaival, szervezeteivel. Addig pedig a tájékoztatást, a folyamatos tájékoztatást tekintjük kötelességünknek, és ezt el is végeztük. Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)
