DR. KISS RÓBERT
DR. KISS RÓBERT
DR. KISS RÓBERT, az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A környezetvédelmi törvénnyel kapcsolatos mondandómat három részre kívánom osztani, és három részben kívánom a frakciónk álláspontját kifejteni.
Azt hiszem, hogy akik az előző ciklusban is itt voltak a parlamentben, most valamennyien úgy gondolnak erre a törvényre, hogy ez az a régen várt törvény, hiszen az előző parlamentben is különböző változatokban és különböző módokon kaptunk néha ezekből a törvényekből, törvényjavaslatokból. Tegnap bizonyos mértékig kisebb vitát folytattunk azon, hogy hányadik változat ez, de nagyjából kompromisszumként kialakult az, hogy a kilencedik olyan környezetvédelmi törvényváltozat került az Országgyűlés elé, amely már esetleg azzal az eséllyel is kecsegtet, hogy el fogja fogadni az Országgyűlés.
Azt hiszem, hogy a kiindulási alap, amiért tulajdonképpen szükség volt erre a törvényre, az a korábbi környezetvédelmi törvény, az 1976. évi II. törvény. A különböző bizottsági előadóktól itt is elhangzott, hogy ez a törvény megfelelő volt, az akkori követelményeknek megfelelt. Ami problémát én láttam ebben a törvényben - és szeretném, ha ebben a törvényben ezt elkerülnénk, ez valójában az, hogy ez is deklarációkat fogalmazott meg. Deklarációkat, de semmilyen következményt, semmilyen olyan megoldást nem mutatott, amelyek egyáltalán a környezet állapotát valamilyen módon javították vagy javíthatták volna. Erre lehet különböző példákat mondani, de például vannak olyan végrehajtási rendeletek, kormányrendeletek, amelyek csak néhány évvel vagy esetleg csak a törvény megjelenése után öt évvel később jelentek meg, és még léteznek ma is olyan rendeletek, kormányrendeletek, amelyek nem jelentek meg tulajdonképpen, illetve ennek a törvénynek a végrehajtásáról nem rendelkeztek.
Az a kérdés, hogy mit szeretnénk. Nyilvánvalóan szeretnénk ezt elkerülni, és szeretnénk azt, hogy a jogalkotás azóta megváltozott rendjében ne kormányrendeletekben, hanem törvényekben jelenjék meg a környezetvédelem, a környezetvédelmen belüli különböző ágazati problémák megoldása, a különböző jogszabályok, mint ahogy ezt a törvényben fel is sorolják. Számomra ezzel kapcsolatosan az a probléma, hogy valóban felsorolták ezeket a törvényeket, de ezeket a törvényeket a későbbiek során meg kell alkotni - de mikor és mikorra várható ezeknek a törvényeknek a megalkotása? Azt hiszem, legalább minimális célkitűzésként meg kellene fogalmazni, hogy esetlegesen ebben a választási ciklusban ezeknek a törvényeknek a többsége az Országgyűlés elé fog kerülni. Azt hiszem, ha ezt megfogalmazzuk, akkor már valamilyen konkrétum irányába el tudtunk mozdulni.
A másik szintén hasonló probléma ezzel a törvénnyel kapcsolatosan - ez szintén visszautalható az előző törvényre, amint már említettem az előzőekben, hogy különböző felelősséget állapít meg. Kimondja, hogy meg kell állapítani a környezeti felelősséget. Megállapítjuk a környezeti felelősséget - ennek a megállapítására korábban többször sor került, csak az a kérdés, hogy mit értünk ezzel el. A magam részéről éppen ezeknél az indokoknál fogva azon voltam, hogy olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, amely esetleg keretében és összességében kisebb, de konkrétabb kört foglal magában; konkrétabb kört és olyan kört, amelyet már a törvény kihirdetése után lehet esetleg érvényesíteni; olyan problémáknak a megoldását fogalmazza meg, amely valódi és látható javulást idézhet elő a környezet állapotában.
A másik dolog, amit szintén szerettem volna elmondani, az pedig az Európai Közösség direktívái. Az európai közösségi direktíváknak már az ötödik nemzedékét éljük, és azt lehet mondani, hogy a most hatályos környezetvédelmi törvénnyel egy időben fogalmazták meg az első ilyen direktívát, hiszen 1977-től volt az első ilyen európai közösségi direktíva, és amelyek a jelenleg is legaktuálisabb és legfontosabb szempontokat tartalmazzák, azok a közel tíz évvel ezelőtt megfogalmazott direktívák. Nem szeretném ezeket a direktívákat felsorolni, de azt hiszem, nagyon fontos néhány olyan szempontot kiemelni ezekből, amely a környezetvédelemre vonatkozik: egyrészről a környezetvédelem célkitűzései, másrészről pedig azok az elvek, amelyek a környezetvédelem területén mindenféleképpen érvényesítendők az Európai Közösségben, így nyilvánvalóan Magyarország számára is, ha az Európai Unióhoz kívánunk csatlakozni az elkövetkezendőkben.
Engedjék meg, hogy néhány ilyen célkitűzést fölsoroljak. Az egyik: a környezeti politikának az a célja, hogy javítsa az élet adottságait és minőségét, a közösség lakosságának környezetét és életfeltételét. Azt hiszem, hogy Magyarországon is a tudatformálás területén kellene jelentős mértékben átlépni azt a határt, amely néhány évvel korábban kialakult a környezetvédelemben, nevezetesen azt, hogy ez esetleg csak néhány embernek a hobbija, problémája és néhány társadalmi szervezetnek olyan problémája, amellyel igen gyakran kell foglalkozni, és igen gyakran foglalkoznak.
Azt hiszem, a legfontosabb - s ennek a törvénynek is talán a legfontosabb része az, hogy hangsúlyt helyez a tudatformálásra és az oktatásra, s én úgy vélem, a környezetvédelem területén a jelenlegi gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy ezt a két részét - a tudatformálást és az oktatást - fejlesszük olyan mértékre, amely az Európai Közösségben és az Európai Közösség országaiban már elfogadott.
(10.30)
Ezen célkitűzések között van még az is: elő kell mozdítani, hogy az ember szolgálatát olyan környezet megteremtésével terjessze ki, amely a lehető legjobb életfeltételeket biztosítja, és ezt a kiterjesztést összebékítik a természeti környezet - tehát hangsúlyozva! - összebékítik a természeti környezet megőrzésének egyre parancsolóbb szükségszerűségével. És ugyanitt kerültek megfogalmazásra a környezeti politika célkitűzései is.
Ezek közül az egyik az, hogy előzze meg, csökkentse és amennyiben lehetséges, szüntesse meg a szennyezést és az ártalmakat. Tartson fenn kielégítő ökológiai egyensúlyt, és biztosítsa a bioszféra védelmét. Biztosítsa a készletekkel és a természeti környezettel való ésszerű gazdálkodást. Kerülje el ezek kizsákmányolását, ami jelentős kárt okozna az ökológiai egyensúlyban.
Továbbá: a minőségi követelményekkel összhangban irányítsa a fejlesztést, különösen a munka- és életfeltételek megjavításával. Biztosítsa, hogy a strukturális tervezés és a regionális fejlesztés során jobban vegyék számításba a környezet szempontjait. Keresse a környezeti problémák megoldását a közösségen kívüli államokkal is, különösen a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi szerződésekben.
Azt hiszem, hogyha a környezeti politika ezen célkitűzései megjelennek a törvényben - vagy legalábbis jelentős mértékben megjelennek a törvényben, akkor már elfogadható és elfogadható lesz ez a törvény.
Néhány elvet is megemlítenék még ebből a direktívából.
Az egyik - és a legelső - ilyen elv: a legjobb környezeti politika abban áll, hogy a szennyezést vagy az ártalmat már keletkezésének forrásánál megelőzi, és nem utána fut, hogy ellensúlyozza hatásukat.
Minden műszaki tervezésnek és döntési folyamatnak a lehető legkorábbi szakaszban számításba kell venni a környezeti kihatását. A környezet nem fogható fel olyan külső közegnek, amely zaklatja és támadja az embert, inkább az emberi haladás szervezése és előmozdítása lényeges tényezőjének kell tekinteni. Ezért szükség van arra, hogy minden nemzeti vagy a közösség szintjén elfogadott és az e tényezőket érintő intézkedésnek az élet minőségére és a természeti környezetre gyakorolt hatását értékeljék.
A természeti kincseknek vagy a természeti környezetnek minden olyan hasznosítását el kell kerülni, amely jelentős kárt okozna az ökológiai egyensúlyban.
Még egy dokumentumról: az ENSZ stockholmi környezetvédelmi konferencián elfogadott nyilatkozata szerint gondot kell fordítani arra, hogy az egyik államban végzett tevékenység ne okozza egy másik állam környezetének leromlását.
És végül még egy elv, ami szerintem a legfontosabb, és azt gondolom, hogy az elkövetkezendőkben a jelenlegi gazdasági helyzetben is a legkönnyebben megvalósítható: a környezet védelme a közösségben mindenkinek ügye, ezért a közvéleményben tudatosítani kell a jelentőségét. A környezeti politika sikere feltételezi, hogy a lakosság minden rétege és a közösség minden társadalmi ereje hozzájárul a környezet védelméhez és megjavításához. Ez azt jelenti, hogy minden szinten folyamatos és részletes oktatási tevékenységet kell folytatni úgy, hogy a közösségben minden egyes személy megismerje a problémát, és teljes mértékben vállalja a jövő nemzedékei előtt a felelősséget.
Ezeket a célkitűzéseket és elveket azért olvastam föl, mert azt hiszem, ezeknek a célkitűzéseknek és elveknek egy ilyen keret jellegű és átfogó elveket tartalmazó törvényben, mint a környezetvédelmi törvény, mindenféleképpen meg kell jelenniük. Akkor lehet mondani, hogy ez egy kiindulás - mint ahogy az egyik képviselőtársam itt elmondta, a törzse lehet a környezetvédelmi jogszabályoknak, amelyből a különböző környezetvédelmi jellegű törvények majd a későbbiekben fognak kiágazni.
Még egy - most már a harmadik - olyan kérdéscsoport, amiről szólni kívántam: mi várható az elkövetkezendőkben e törvény elfogadása kapcsán, illetőleg az elfogadása után?
Azt hiszem, hogy ugyanúgy, mint más törvényeknél és a többi környezetvédelmi jellegű törvénynél, itt is nagyon sok módosító javaslat fog fölmerülni. Én remélem, hogy a módosító javaslatokkal elkészült és egységet alkotó környezetvédelmi törvény - amely szerintem a tizedik változat - már valóban olyan törvény lesz, amelyet az Országgyűlés elfogad. És amit legfontosabbnak tartok, tekintettel ennek a kerettörvénynek a jellegére, hogy minél előbb beterjesztésre kerüljenek és minél előbb elfogadásra kerüljenek a különböző környezetvédelmi jellegű törvények, amelyek ezeknek, a környezetvédelmi törvényben foglalt elveknek a végrehajtását és a konkrétumait tartalmazzák. Köszönöm szépen. (Taps.)
