DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Szeretném önöket tájékoztatni, hogy az európai integrációs ügyek bizottsága a környezet védelméről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte - de nemcsak alkalmasnak, hanem rendkívül időszerűnek és fontosnak is. Itt elhangzott már, hogy a társadalom húsz éve vár erre a törvényre, és ez a várakozás messzemenően jogos. Bár a miniszter úr említette, hogy Magyarország nincs kedvezőtlenebb helyzetben a környezetvédelem szempontjából, mint a többi kelet-európai ország, azt hiszem, ez a helyzet azonban önmagát minősíti. Mindenképpen tenni kell valamit ezen a területen.
Bizottságunk kiemelte ennek a törvénynek az európai jogharmonizációban játszott rendkívüli szerepét. Magyarország 1991. december 16-án Brüsszelben aláírta a társulási megállapodást, amely mérföldkő a csatlakozási folyamatokban.
Ennek 70. cikkelye foglalkozik a környezetvédelmi kérdésekkel, mégpedig olyan formában, hogy minden társulni, illetve csatlakozni kívánó ország, amikor nemzetgazdasági, ágazati tervezeteit, elképzeléseit kidolgozza, már a kezdet kezdetétől messzemenően köteles annak környezetvédelmi szempontjait is figyelembe venni.
A bizottság külön foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatását követelik meg, hiszen a környezetvédelem az emberi mentalitástól elválaszthatatlan. Hogy ma messzemenően nem lehetünk megelégedve környezetvédelmünk helyzetével, ebben szerepet játszik az, hogy nem foglalkozunk kellőképpen a kérdéssel, az ifjúságot nem neveljük a környezetvédelemre, és sok esetben nem járunk elöl személyes példával sem.
Bízunk benne, hogy majd a nemzeti alaptantervben is helyet fog kapni mindaz az ismeretanyag, amely nélkülözhetetlen egy kulturált környezetvédelem megvalósításához.
(10.20)
A javaslat VIII. fejezete az állampolgári részvétellel foglalkozik a környezetvédelemben, ezt szintén rendkívül fontosnak tartjuk. Bizottsági vitánkon megjegyeztek egy olyan kérdést is, hogy joga legyen az állampolgárnak adott esetben bírósági úton is érvényt szerezni jogainak, ha valamely hatóság a környezetvédelmi törvényeket nem tartja be kellőképpen.
De ugyancsak foglalkoztunk az egyik legkritikusabb kérdéssel is, mert a környezetvédelem pénzbe kerül, mégpedig sok pénzbe, és értelemszerűen fokozott figyelmet szenteltünk azoknak a részeknek, amelyek a környezetvédelemhez szükséges pénzügyi alapok megteremtését szolgálják.
Több nemzetközi összehasonlításra is szükség lenne, ez is elhangzott bizottsági vitánkban.
Azt hiszem, befejezésül talán azt mondhatnánk, hogy ez a törvény nem csupán azért rendkívül fontos, mert Európa ezt megkívánja tőlünk, hanem ezt önmagunknak is meg kell kívánni önmagunktól, hisz a környezetvédelem fontossága akkor domborodik ki, amikor látjuk magunk körül az elhanyagolt környezetet, amikor látjuk, hogy zöldövezeteinket ellepi a szemét, amikor azt tapasztaljuk, hogy mezőgazdasági és ipari technológiáink messzemenően nem felelnek meg a követelményeknek ilyen szempontból, szennyezik a környezetet és veszélyeztetnek bennünket.
Hadd idézzek a Római Klub elnökének a Kezünkben a jövő című könyvéből egy megállapítást, amelyben azt mondja: "Amennyiben öngyilkos magatartásunkon ezen a területen nem tudunk változtatni, akkor az emberiséget nyugodtan be lehet jegyezni abba a bizonyos 'Vörös könyv'-be, ahova a veszélyeztetett és a kipusztulásra ítélt élőlényeket rögzítik." Bízunk benne, hogy nem kerülünk bele ebbe a könyvbe.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
