HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha elfogadjuk - és remélhetőleg elfogadjuk -, hogy Magyarország számára létérdek az európai integráció, akkor látnunk kell, hogy az európai integráció nemcsak gazdasági és esetenként biztonságpolitikai unió, hanem közös szociális, kulturális, emberi jogi és etikai értékrendet is feltételez. Az integráció minden ország részéről saját szuverenitása önkéntes korlátozását jelenti és ebben benne foglaltatik az is, hogy közös értékek szellemében az egyes országok törvényhozásai zsinórmértékként fogadják el az európai testületek által kidolgozott ajánlásokat és konvenciókat.
Széles körben közismert, hogy a szabad világban a nemzetközi emberi jogi megállapodások elfogadása számít minden integráció alapfeltételének. A német kormány óta minden magyar kabinet tett valamit az emberi jogok kiterjesztéséért Magyarországon, de a jogharmonizáció napi munkája közel sem fejeződött be. Az Európai Unió kezdettől fogva nemcsak gazdasági és politikai, hanem szociális egységet is jelent.
Ausztria, Finnország, valamint Svédország belépésével az Unió tengelye még inkább a szociális értékek elsőbbsége irányába mozdult el.
(13.00)
Az európai szociális charta már a jelenlegi formájában is igen határozottan képviseli a szociális méltányosság elvét, de máris előkészületek folynak a charta módosítására. Ismerve azt a tényt, hogy a szocialista, szociáldemokrata pártok mind az Európa Parlamentben, mind az Európa Tanácsban relatív többségben vannak, biztosak lehetünk a szociális méltányosság további határozott érvényesítésében is.
Az Európa Tanács és az Európa Parlament szociális bizottságai máris összehangolják ez irányú munkájukat, ami számunkra azért is fontos, mert ezen keresztül közvetlenül bekapcsolódhatunk az Európai Unió egyik fontos műhelyének munkájába.
Az Európa Tanács szociális bizottságának ez idő szerint egyetlen magyar tagjaként, ehhez egyébként várom és kérem mind a kormány, mind érdeklődő képviselőtársaim támogatását.
A szociális charta hazai jogharmonizációjának meggyorsítása egyszerre szolgálná integrációs terveinket, és természetesen a rászorulók érdekeit is. Az akkori nevén Európai Közösséggel kötött magyar társulási szerződésből egyébként a szociális dimenzió sajnálatosan kimaradt. Ezért is kiemelt feladata ennek a kormánynak és ennek a törvényhozási ciklusnak az integráció szociális feltételeinek kidolgozása és mindennapi gyakorlatba való átültetése.
A bioetikai konvenció idén januárban történt elfogadásával az Európa Tanács az emberi jogi és a szociális charta mellett kijelölte az egységes európai értékrend harmadik fontos pillérét is. Az európai polgár életét így a születéstől a halálig alapvető európai charták és konvenciók szabályozzák.
Meggyőződésem, hogy ezeket a törvényeket nemcsak azért kell honosítanunk, hogy mielőbb felvételt nyerjük az Európai Unióba, hanem azért is, mert ezek a törvények, hölgyeim és uraim, jók a magyar állampolgárok számára. Sőt, jók lennének a sokat emlegetett 15 millióból legalább 14 millió, azaz minden, Európában élő magyar számára is, hiszen a határokon túl élő magyarok nemcsak magyarok, hanem ezenkívül munkavállalók, anyák, kiskatonák vagy éppen kórházi kezelésre szoruló betegek is. Nekik is érdekük, hogy hazájukban ugyanolyan törvények és konvenciók érvényesüljenek, mint Magyarországon vagy bárhol Európában. Ha már nem élhet minden magyar Magyarországon, akkor élhessen legalább minden európai magyar egy békés, jómódú és szolidáris Európában. Ez is tétje magunk és szomszédaink sikeres integrációjának. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
