SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök T/452. számmal kézhez kapták a nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat szövegét és annak indoklását, és ugyancsak kézhez kapták T/453. számmal a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslatot és annak indoklását.
A két törvényjavaslat az európai társulási megállapodás végrehajtását és a teljes jogú Európai Unió-beli tagságunk előkészítését szolgálja.
A javaslatok megfelelnek az európai megállapodás követelményeinek, amely kimondja, hogy a szabványosítás és a minőségtanúsítás területén csökkenteni kell Magyarország és az Unió között a meglévő különbségeket.
(17.40)
Elő kell mozdítanunk az Európai Unió-beli műszaki szabályok, az európai szabványok és megfelelőségtanúsítási, minőségtanúsítási eljárások használatát. Törekedni kell a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások megkötésére. Biztosítani kell Magyarország részvételét e területeken az európai szervezetek munkájában.
A javaslat további célja az, hogy az állam, ahol lehet, a feladatok ellátását új típusú, közösségi célú köztestületekre ruházza. Ezáltal is lehetőség nyílik a közigazgatás korszerűsítésére, a közigazgatási szervezetek számának csökkentésére, és ezzel a költségek mérséklésére.
Először a nemzeti szabványosítás törvényjavaslatáról szeretnék szólni részletesebben. Az ennek új rendszeréről szóló törvényjavaslat megteremti a kereteket a magyar szabványállomány korszerűsítéséhez és az európai csatlakozást szolgáló európai szabványok gyors ütemű hazai bevezetéséhez. A folyamatot és a ránk váró feladatokat jól szemlélteti az a tény, hogy az eddig kidolgozott 1800 darab európai szabványból már több mint 750-et honosítottunk. A törvényjavaslat figyelembe veszi a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek dokumentumait, az Európai Unió vonatkozó határozatait és az egyes európai országok szabályozási és működési tapasztalatait.
A törvény alapvető rendelkezése, hogy a szabvány a jövőben nem jogszabály, nem az állami irányítás eszköze, hanem önkéntesen alkalmazandó, közmegegyezéssel elfogadott technikai norma lesz. A javaslat érvényesíti a piacgazdaságban a nemzetközi gyakorlatban elfogadott szabványosítási alapelveket, úgymint
1. a szabványosítás alapvetően önkéntes, közhasznú tevékenység;
2. a szabvány kidolgozása közmegegyezésen alapul;
3. az érdekeltek, vagyis a közigazgatási szervezetek és a gazdálkodói szféra a szabványosításhoz anyagi támogatást nyújtanak;
4. a nemzeti szabványügyi szervezet nonprofit szervezet; és végül
5. a nemzeti szabványügyi szervezet kormányzati felhatalmazást fog kapni az európai műszaki irányelveken alapuló jogszabályokhoz kapcsolódó szabványok honosításához.
A törvény hatályba lépésével a nemzeti szabványügyi szervezet feladatkörét köztestületként a Magyar Szabványügyi Testület fogja ellátni. A testület hivatott a nemzetközi és az európai szabványok hazai bevezetésére, valamint a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben hazánk képviseletének az ellátására. Feladatát képezi a nemzeti szabványok forgalmazása, a hazai és a külföldi szabványok nyilvántartása, és ezekről a megfelelő információk biztosítása. Ezeken túl a Magyar Szabványügyi Testület - mint bizonyos mértékig a kormány ellenőrzése alatt álló nonprofit szervezet - feladatul kapja, hogy tanúsítási rendszert működtessen a hazai piac szereplői számára is, elérhető áron. A tanúsítási rendszer a szabványok érvényesülését hivatott igazolni. E tevékenységében nem kap kizárólagos jogokat. Ugyanúgy versenyhelyzetben lesz, mint bármely más, Magyarországon működő tanúsító szervezet. A törvény azonban két szigorú korlátot szab a Magyar Szabványügyi Testület számára. Először: tanúsítási rendszere a nemzetközi normák szerint kell hogy működjék. Másodszor: a tanúsításból nyert bevételeit vissza kell forgatnia alaptevékenysége fejlesztésére, tehát a bevételeit nem oszthatja fel nyereségként.
A továbbiakban a másik törvényjavaslatról, tehát a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslatról szeretnék beszélni. Ez a törvényjavaslat a szabályozás elveit és eszközeit tekintve megegyezik a nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslatban foglaltakkal. A javaslat az Európai Unió tagországaival megegyező, egységes követelményrendszert állít fel a vizsgáló és tanúsító szervezetek szakmai alkalmasságának mérésére. Az akkreditálás ugyanis nem más, mint annak hivatalos elismerése, hogy egy intézmény vagy szervezet felkészült bizonyos tevékenység szakszerű elvégzésére. Az akkreditálás keretében bármely szervezet kérheti, hogy egy független, nemzetközi normák szerint minősítő intézmény igazolja a felkészültségét. A nemzeti akkreditáló szerv által kiadott oklevél garancia arra, hogy az akkreditált szervezet képes megfelelő színvonalú vizsgálatok elvégzésére.
Nemzetközi és európai viszonylatban az akkreditálás lehetőséget teremt a vizsgálati eredmények és a tanúsítványok kölcsönös elfogadására. Mellőzhetők ezáltal a megismételt vizsgálatok - tehát az olyan vizsgálatok, amikor egy itthon már bevizsgált terméket újra megvizsgálnak az export alkalmából az importáló országban -, ezáltal is csökkenthetők a költségek, és megnyílik az út a termékek és szolgáltatások szabad áramlása előtt. A rendszer európai csatlakoztatása és a kétoldalú megállapodások révén lehetőség nyílik közös eljárások lefolytatására és az európai szinten elfogadott okiratok kiadására. Az akkreditálásban is érvényesülnek a zömében szabványokban megtestesülő nemzetközi és európai alapelvek és követelmények.
A javaslat értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete az ugyancsak köztestületként létrejövő Nemzeti Akkreditáló Testület. Az akkreditálás eljárási rendjét a harmonizált európai szabványok alapján kiadott nemzeti szabványok és ehhez kapcsolódva a Nemzeti Akkreditáló Testület belső eljárási szabályai fogják rögzíteni.
Mind a nemzeti szabványosításról, mind az akkreditálásról szóló törvényjavaslat alkalmas arra, hogy eszközül szolgáljon a kereskedelem műszaki akadályainak elhárításában. Az új szervezetek azonos típusuk és jogosítványaik alapján alkalmasak arra, hogy beilleszkedjenek a szabványosítás és az akkreditálás nemzetközi és európai vérkeringésébe.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a környezetvédelmi, a gazdasági és az európai integrációs bizottság egyhangú támogatását és azt a hatpárti konszenzust, amely ezeknek az európai csatlakozásunk és külkereskedelmünk szempontjából fontos törvényjavaslatoknak a tárgyalásánál alakult ki.
Kérem az Országgyűlést, hogy szíveskedjék ezeket a törvényjavaslatokat elfogadni, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
