KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1980-as évek második felétől felerősödő nemzetközi migrációs folyamatok nemcsak Európa gazdaságilag fejlett országai számára jelentenek egyre komolyabb kihívást, hanem hazánk számára is. A kelet-európai, illetve az afroázsiai országokból a jobb megélhetés reményében a nyugat-európai országokba bevándorolni kívánók tranzitországává és egyre növekvő mértékben célországává vált a Magyar Köztársaság.
A hőn áhított úticélt ezen országok megszigorított befogadási politikája és idegenrendészeti gyakorlata miatt, az előírt beutazási feltételek hiányában, nagyon sokan illegálisan próbálják elérni. Jelentősen elszaporodtak a tiltott határátlépések, egyre aktívabbá és szervezettebbé vált az embercsempész-tevékenység.
(17.30)
Az illegális migráció egyik legjelentősebb kelet-nyugati irányú útvonala Romániából, illetve Ukrajnából Magyarországon át vezet Ausztriába és a távolabbi nyugat-európai országok felé. Ausztria már hosszú ideje szorgalmazta, hogy magas szintű nemzetközi szerződésben szabályozzuk a közös államhatárt jogellenesen átlépő személyek kölcsönös visszavételi kötelezettségét.
Az illegális migrációval foglalkozó, 1991-ben Berlinben, majd 1993-ban Budapesten megtartott európai miniszteri konferenciákon elfogadott ajánlások is előirányozták az ezeken részt vevő államok közötti két-, esetleg többoldalú toloncegyezmények létrehozását. Ezen egyezmények alapvető rendeltetése az, hogy az illegális migránsok tartózkodása ne váljon idült társadalmi problémává, illetve hogy a külföldiek mielőbb visszajussanak származási országukba.
A kormány, a kérdéskört megvizsgálva, mindenekelőtt hazánk érdekeire, az alkotmányban foglaltakra, belső jogi szabályozásunkra, valamint a hatályos nemzetközi szerződéseinkből eredő kötelezettségeinkre figyelemmel alakította ki a toloncegyezmények létrehozására irányuló stratégiáját és taktikáját. Alapvető elvként az nyert megfogalmazást, hogy a Magyar Köztársaság nem válhat a részint keleti és déli irányból beáramló, részint a nyugati és északi szomszédaink, illetve a velünk nem közvetlenül szomszédos államok által visszaadott illegális bevándorlók gyűjtőhelyévé, ilyen tekintetben puffer szerepet pedig még átmenetileg sem vállalhatunk. Ugyanakkor határozott álláspontunk, hogy a toloncegyezmények nem szolgálhatnak alapul és eszközül migránsoknak a származási országukba történő tömeges visszaszállításához.
A kormány tehát nem vállalhat szerződéses kötelezettséget az illegális határátlépők más országoktól való átvételére, amíg nem biztosított az ilyen külföldiek keleti szomszédainknak történő továbbadása. Az egyes kétoldalú szerződések létrehozásának, megerősítésének és hatálybalépésének sorrendje is ennek megfelelően került kialakításra.
Idáig kilenc állam kormányával került aláírásra kétoldalú toloncegyezmény. A Romániával megkötött ilyen egyezmény '94. október 30-án, az Ukrajnával megkötött pedig '94. június 5-én - kölcsönös megerősítésüket követően - hatályba lépett.
A most önök előtt lévő, megerősítésre váró toloncegyezmények személyi hatálya - az imént említett román és ukrán egyezményhez hasonlóan - a saját állampolgárok és az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező, harmadik állambeli külföldiek formalitások nélküli visszavételére, harmadik államnak a közös államhatárt jogellenesen átlépő polgára visszavételére, valamint harmadik állam jogellenesen tartózkodó állampolgárának hatósági kísérettel történő átszállítására terjed ki. A Svájci Szövetségi Tanáccsal aláírt egyezmény a személyi hatályt tekintve annyiban tér el ettől, hogy - közös államhatár nem lévén - nem tartalmazza harmadik államok államhatárt jogellenesen átlépő polgárainak visszavételét.
A most megerősítésre beterjesztett egyezményeken kívül, a kormány felhatalmazása alapján, a Cseh Köztársaság kormányával létrehozott toloncegyezményünket az elmúlt év november 2-án, a Lengyel Köztársaság kormányával létrehozottat november 25-én írtam alá, a Francia Köztársaság kormányával megkötésre kerülő azonos tárgyú egyezményünk szakértői előkészítése pedig folyamatban van.
Tisztelt Országgyűlés! A napirenden lévő egyezmények megerősítése és hatálybalépése összhangban áll hazánk érdekeivel. Ezáltal a Magyar Köztársaság is jelentős lépést tesz annak érdekében, hogy kialakuljon az Európa jelentős részét lefedő kétoldalú toloncegyezmények működő láncolata.
A kormány nevében kérem a megerősítésre beterjesztett egyezményekre vonatkozó határozati javaslatok elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
