ISTVÁN JÓZSEF
ISTVÁN JÓZSEF
ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Belügyminiszter Úr! Az őrző és védő kft.-k az elmúlt években hazánkban gomba módra elszaporodtak. Míg az 1990-es évek elején harminc-negyven személyi és vagyonvédő cég volt ismert hazánkban, napjainkban - tudomásom szerint - ezer-ezerötszáz között van a számuk. Csak összehasonlításul: úgy tudom, hogy Ausztriában az őrző-védő cégek száma százhatvan-százhetven körül van, s Németországban számuk nem éri el a négyszázat.
Természetesen tudom, hogy az elszaporodást elősegítette, hogy az őrző-védő kft.-knek csak vállalkozói engedélyt és csak cégbírósági bejegyzést kellett szerezni, s csak az után, hogy 1994. április 20-án megjelent a rendőrségi törvény, amely 1. §-ának h) pontjában egy rövid mondatban úgy rendelkezik, hogy a rendőrség engedélyezi és felügyeli a személyi és a vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet, ez után kellett csak rendőrségi engedélyt is beszerezni.
Mi történt ezután? Sok az eszkimó és kevés a fóka. Ha nincs munka, akkor munkát kell találni. Elég egy somogyi kisközségben elhíresztelni azt, hogy egy állampolgár szerencsés volt, talált 25 millió forintot. Egy kis faluban az ilyen hír természetesen gyorsan terjed, mindenki tud róla, s pár nap múlva megjelennek a magukat őrző-védő kft.-hez tartozónak valló urak, felajánlják a személyi védelmet neki és családjának óránként ezer forintért. Szegény állampolgár kapálózik és mondja, hogy egy fillért se talált... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját. A képviselő hangosítás nélkül folytatja.).., de az urak természetesen nem hiszik el, és azt mondják, nem baj, azért megvédik őt és családját. (Derültség a bal oldalon.)
