DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A T/422. számon benyújtott, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítását célzó törvényjavaslat arra irányul, hogy a köztisztviselői illetményalap tekintetében a helyi önkormányzatok a törvényben foglaltakhoz képest csak kedvezőbb szabályokat állapíthatnának meg, szemben a hatályos rendelkezéssel, amely az általában történő eltérésre jogosítja fel az önkormányzatokat. A jelenlegi hatályos szabályozás alapvetően figyelemmel van az alkotmány azon rendelkezésére, amely szerint a helyi önkormányzat egyik fontos önkormányzati alapjoga a szervezetalakítás szabadsága, valamint a gazdálkodás önállósága. Ezzel szemben a javaslat elfogadása az alkotmányban rögzített önkormányzati jogok szűkítését jelentené, továbbá az önkormányzati autonómiával eredményezne összeütközést. Az is hangsúlyozandó, hogy az illetményalap esetében jelenleg is adott a pozitív eltérés lehetősége, s a juttatások tekintetében a köztisztviselői törvényben meghatározottaktól csak kedvezőbb szabályokat állapíthat meg az önkormányzat helyi rendeletében.
A javaslat azt is felveti, hogy az illetményt az önkormányzati rendeletben foglaltak alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthassa meg. Ennek elfogadása sértené a közszolgálati rendszer úgynevezett egyenlőségi alapelvét, amely az illetményekben esélyegyenlőséget garantál, s nem nyújt lehetőséget a szubjektív mérlegelésre. A teljesítmények elismerésére, a munkavégzés színvonalában történő megfelelő differenciálásra egyébként a törvény a munkáltatói jogkör gyakorlója számára jelenleg is, mondhatni, széles körű lehetőségeket biztosít, mivel az úgynevezett mozgó kereseti elemekben önálló döntési jogköre van, értem ezalatt a jutalom, prémium, címadományozás, pályaelőmenetel gyorsítását.
Az általános vitában elhangzott az, hogy az önkormányzat esetleg nem ilyen célra használja fel az állami támogatást. Az ez iránti kétely bennem fel sem merül, mivel a tisztelt Ház által a közelmúltban elfogadott költségvetési törvény 21. szakaszának (5) bekezdése szerint, ha az önkormányzat a támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, vagy valótlan adatot szolgáltat, azt köteles visszatéríteni kamatokkal együtt a központi költségvetés javára. Természetes, hogy a Belügyminisztérium mint a közszolgálat felelőse, ellenőrzi a jogszerű felhasználást.
Az is elhangzott, hogy a kormány-előterjesztésekből hiányzik a hatásvizsgálat. Ezzel kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy a tárca vezetésével rendszeresen működtettük a köztisztviselői érdekegyeztető fórumot, ahol több alkalommal került sor az egyes bérpolitikai intézkedések bevezetésének megvitatására, s mindez csak tényadatok birtokában volt lehetséges. Mindez az 1995-ös kötelező bérbevezetésre is igaz. Nagymértékben ennek köszönhető, hogy az illetményekkel kapcsolatban soha nem szakadtak meg a tárgyalások, s a finanszírozási kötelezettség hiánya ellenére jelentős állami támogatásban részesülnek az önkormányzatok.
Az is kiemelendő, hogy a módosítás bevezetésének anyagi kihatásai további plusz költségvetési források bevonását igényelnék, mivel az önkormányzatok esetében is a jelenleg érvényes 18 000 forintos, s a jövőben megemelt mindenkori illetményalapot tenné kötelezővé úgy, hogy az önkormányzatok továbbra is szabadon állapíthatnák meg hivatali apparátusuk létszámát.
(17.20)
Úgy gondolom, hogy nem hagyható figyelmen kívül az általános vitában szintén elhangzott azon vélemény sem, hogy egy ilyen irányú intézkedés tovább erősítheti az egyes településeken meglévő foglalkoztatási feszültségeket. A tárca természetesen nem zárkózik el attól, hogy e kérdést a köztisztviselői törvény átfogó módosítása keretében megvizsgálja, s indokolt esetben javaslatot tegyen a jelenlegi szabályok módosítására, amelyekről korántsem állítom azt, hogy tökéletesek lennének.
Még tájékoztatásul csupán annyit szeretnék elmondani, hogy a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közös útmutatót adott ki február 2-án az önkormányzatokhoz, amely azt a célt szolgálja, hogy felmérje a jelenlegi állapotokat, hogy hogyan állnak az önkormányzatok. A tényadatok február hó végére várhatóak, az előzetes becslések azonban mintegy 5 milliárd forintot jeleznek. De, mint ahogy korábban is mondtam, nem a pénzen van a hangsúly, hanem azon, hogy elvekben nem értünk egyet a beterjesztett módosító indítvánnyal, hisz' a mostani egy egyszeri megoldást jelentene, míg a beterjesztett javaslat ezt állandósítaná. Ezért tehát nem értünk egyet a javaslattal, és nem javasoljuk, hogy a Ház ezt elfogadja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
