DR. LAKOS LÁSZLÓ
DR. LAKOS LÁSZLÓ
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1991. évi XXV. törvény - az úgynevezett első kárpótlási törvény - 27. §-ának módosítását a kormány azért tartotta szükségesnek, hogy az úgynevezett "kettes" számú kárpótlási földalap árverésénél a helyben lakó kárpótlásra jogosultak fokozott előnyben részesüljenek a nem helyben lakókkal szemben. A fokozott előny konkrétan azt jelenti, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén az adott településen kijelölt állami földek 80 százalékát a helyben lakó kárpótlásra jogosultak - és akiknek ott volt a földje - között kell árverésre bocsátani. A törvény előző rendelkezése szerint az állami földek 50 százaléka kerülne ilyen megközelítésben a helyben lakók között árverésre.
A törvényjavaslat tehát mindössze a százalékos arány megemelésére irányul. Ennek ellenére meglepően szép számú módosító indítványt nyújtottak be képviselőtársaim. Ezek közül zöld utat biztosítottunk azoknak, amelyek a szöveg pontosítását célozták. A módosító javaslatok zöme azonban nem ilyen jellegű volt, hanem olyan rendelkezések beépítésére irányult, amelyekre a kormány szerint nincs lehetőség. Így nem került elfogadásra az a javaslat, hogy helyben lakó kárpótlásra jogosultnak többek között az a személy minősüljön, akinek az állandó lakóhelye 1994. június 1-jén az árveréssel érintett településen volt. A törvény eredetileg kihirdetett szövege szerint az 1991. június 1-je óta állandó lakóhellyel rendelkező személy minősül az adott település vonatkozásában helyben lakónak.
A kör utólagos bővítésével kapcsolatban a jogalkotási törvény alapján vethetők fel aggályaink. Nem értettünk egyet azokkal a látszólagos pontosítási javaslatokkal sem, amelyek szövegszerűen kívánták hangsúlyozni a törvényben, hogy a helyben lakó kárpótlásra jogosultak részére árverésre bocsátott földterületek maradékát ugyancsak árverésre kell bocsátani, és erre a földre valamennyi kárpótlásra jogosult is licitálhat. A földdel szemben felmerült rendkívül nagy számú igény alapján nem életszerű ez a javaslat.
Voltak olyan javaslatok, hogy a kormány kapjon felhatalmazást az Országgyűléstől arra, hogy rendeletben határozza meg az "egyes" kárpótlási törvény 19. §-a alapján árverésre kerülő állami tulajdonú termőföldek körét. Véleményünk szerint ilyen felhatalmazásra azért nem kerülhet sor, mert a "kettes" kárpótlási földalapba kerülő földek kijelölése megtörtént. A kijelölésre a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a földművelésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, védett természeti területek tekintetében pedig a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben kapott - még 1993 decemberében - felhatalmazást.
Az úgynevezett "kettes" számú földalapba kijelölt földekről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a megyei kárrendezési hivatalok tudnak felvilágosítást adni.
(20.30)
A vázolt okok miatt ezt a módosító javaslatot sem fogadtuk el.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által benyújtott törvényjavaslat egyik azok sorában, amelyek a kárpótlási folyamat meggyorsítására és ha még lehetséges, igazságosabbá tételére, minél előbbi befejezésére irányulnak. Ennek a törvényjavaslatnak a többi módosítást igénylő kérdéstől való elkülönítését és önálló beterjesztését az indokolta, hogy az úgynevezett 2. számú kárpótlási földalap árverései megkezdődtek és szeretnénk, ha a kormány által javasolt módosított törvényi rendelkezés - amely a kárpótlásra jogosult helybenlakókat előnyben részesíti - minél hamarabb, a most megindult árverések során is alkalmazásra kerülhetne.
Kérem képviselőtársaimat, hogy ehhez adják szavazataikkal a hozzájárulásukat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
