SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony, köszönöm a szót és köszönöm a kérdést képviselőtársamnak. Képviselőtársam amiatt aggódik, hogy az energiaipar privatizációja esetleg hátrányosan érintheti kiviteli és elsősorban agrárkiviteli lehetőségeinket a volt Szovjetunió országaiba. Szeretném megnyugtatni képviselőtársamat, hogy ez a veszély nem áll fenn.
Ismeretes, hogy 1991-től az új pénzügyi elszámolásra való áttérés óta, a volt szovjet régióban már nincs közvetlen állami befolyásoltságú kapcsolat az export és az import között. Ez természetesen egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem törekednénk energiahordozó-beszerzéseinket minél nagyobb mértékben magyar áruk szállításával kifizetni, erre nagyon is törekszünk. A mai export-import folyamatokra azonban nem az árucsere jellemző, hanem a készpénzes vásárlás. Az alapvető probléma itt a keleti partnerek fizetőképességének hiánya és a mi hitelnyújtási lehetőségeink szűkössége. Nehezíti a magyar kivitelt az is, hogy Oroszországban lényegesen megváltozott a stratégiai fontosságú nyersanyagok kereskedelmének szabályozása, az exportőröknek jelentős exportadó-befizetési kötelezettségei vannak, és az exporttal kitermelt devizát kötelezően haza kell utaltatni. Így nincs mód a korábbi gyakorlat szerinti külföldi számla-összevezetésre.
A privatizáció az egyes energiahordozók beszerzési piacait alapvetően nem módosítja. Ami a kőolaj- és a földgázimportot illeti, ez gyakorlatilag Oroszországból származik, mert a kiépített csővezetékek biztosítják a behozatalhoz szükséges infrastruktúrát. Ez óriási gazdaságossági előnyt jelent és ettől semmilyen új tulajdonos nem tud eltekinteni, így bármi történik is, Magyarország minden bizonnyal meghatározó részben a volt szovjet régiókból fogja importálni a kőolajat és a földgázt. A kőolajbeszerzés esetében ma is szabadverseny érvényül egyébként: az tud Magyarországnak eladni, aki azonos különböző jellemzők mellett olcsóbb olajat ajánl.
Ismert kormányzati cél az egyoldalú importfüggőség oldása. Ezért érdekeltek vagyunk abban, hogy az adriai vezetéket mielőbb megbízhatóan üzemeltethessük, valamint hogy a Nyugat-Európával összekötő gázvezeték mielőbb elkészüljön. Ezek a vezetékek azonban kőolaj-importunknak harmadát-negyedét, a földgáz-behozatal-nak ennél is kisebb részét lesznek képesek átereszteni. Ami a földgázt illeti egyébként, azt jelenleg kizárólag az orosz Gazpromtól tudunk vásárolni, vagy rajta keresztül. A földgáz árának magyar árukkal történő ellentételezésére csak akkor kerülhet sor, ha a beszerzési ár így sem magasabb, mint a készpénzes vásárlás esetén, és biztosított az ütemes szállítás. Ami villamosenergia-importot illeti, az elég jelentős mértékben csökkent, de ez az ukrán energiarendszer gondjaival függ össze, nem pedig magyar szándékokkal. A továbbiakban célunk az, hogy a nyugat-európai együttműködő villamosenergia-rendszerhez is csatlakozzunk.
Összességében tehát az energiaipar privatizációja esetén is maradéktalanul teljesülhet a nemzetgazdasági érdekek szem előtt tartásával az ellátási biztonság - és ez fontos célunk -, az ország energiahordozó-beszerzési lehetőségei valamelyest bővülhetnek.
Mindezeket figyelembe véve tehát azt kell mondani, hogy a privatizáció nem rontja a mezőgazdasági és ipari termékeink piacra jutásának lehetőségeit a volt szovjet utódállamok piacain, ha árban, minőségben és egyéb feltételekben versenyképesek vagyunk a harmadik országbeli szállítókkal szemben.
Szeretném eloszlatni képviselőtársunknak azon aggályát is, hogy élelmiszergazdasági termékeink kiszorulnának a nyugati piacokról.
A GATT-szerződés garantálja az exporttámogatások csökkentését szerte a világban, ez versenyképességünket természetesen folyamatában javítja. Az Európai Unióval nagyon közel állunk egy, a magyar érdekeket jól tükröző megállapodás megkötéséhez, amely már az uruguayi forduló eredményeire épül. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelünk nyugati viszonylatban az utóbbi években valóban csökkent. Ezt elsősorban a hazai árutermelés nagy mérvű csökkenése okozta, így még a kapott preferenciákat sem tudtuk kihasználni. Piaci pozícióink javítása, bővülő árualap, versenyképes minőség és ár, valamint megfelelő pénzügyi és szállítási feltételek nyújtásával érhető el. Ehhez nagymértékben hozzájárul a kormánynak a gazdaság stabilizációját szolgáló kiigazító intézkedéscsomagja, amely elősegítheti a kül- és belpiaci versenyképességünk javulását, közte a hitelfeltételek javítását is.
Kérem a képviselő urat és az Országgyűlést, hogy a válaszomat fogadja el. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
