POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Mielőtt Csizmár Gábor és Kiss Péter képviselőtársaim törvényjavaslatára rátérnék, egyetlenegy kérdést szeretnék csak kiemelni az előző vitából. Kiss Péter képviselőtársam kérdezte tőlünk, a Fidesz képviselőcsoportjától: hogyan jutottunk hozzá ahhoz a levélhez, hogy került a kezünkbe az a levél, ami az MSZP modernizációs és ifjúsági munkacsoportja, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára közötti levélváltás része. Erre a válasz nagyon egyszerű: a képviselők jogállását 1990 óta kétharmados törvény rendezi. Ez a törvény jogot ad a Magyar Köztársaság parlamentje képviselői számára, hogy az államigazgatásban, a közigazgatásban született dokumentumokat a közigazgatás felelős képviselőitől, jelen esetben egy politikai államtitkártól bekérje. Mi a mai parlamenti vitára való készülés során ezt tettük. Később, a részletekben menő vitában majd többször is hivatkozom erre az összeállításra. Ebben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium apparátusának különböző szintű és politikai vezetői készséggel rendelkezésünkre álltak, és egy egész stószt adtak át a viták különböző dokumentumairól.
Nem ez a kérdés számomra. S ez talán megvilágítja azt is, hogy mi köztünk a politikai különbség, a patkó két oldalán ülő BIT-képviselők vagy az MSZP tisztelt képviselői és az ezt a kérdést fenyegető fideszes képviselők között. (Egy hang balról: Feszegető!) Feszegető, köszönöm a helyesbítést. Tehát ezt a kérdést feszegető fideszes képviselők között.
Az egy dolog, hogy egy párt apparátusa, egy párttestület leveleket ír egy közigazgatási funkcióban lévő államtitkárnak vagy bárkinek. Ezt lehet. De tudni kell, hogy más kérdés az, amit az MSZP a maga keretein belül csinál ifjúsági szervezetekkel, munkacsoportokkal. Ez nekem lehet, hogy tetszik vagy nem tetszik, de igazából sok közöm hozzá nincs. Azt csinálnak, ami önöknek jól esik, amit a törvény megenged. Ez egy határon túl azonban már más megítélés alá esik; amint a közigazgatási szférát is érinti, akkor az egy más kérdés. Élesen külön kell választani ezt a dolgot. S mi éppen ezt az élesen különválasztást hiányoljuk többek között az önök politikai gyakorlatából, és ilyen irányú aggályainkat fogalmaztuk meg az előbb ezzel a törvénymódosítással vagy törvényjavaslattal kapcsolatban is. Ez két külön szféra. Az egyik szféra a párton belüli, a másik szféra pedig a köz szférája. A kettőt összekeverni nem jó, nem ildomos.
(Boros László helyét a jegyzői székben Dr. Kiss Róbert foglalja el.)
Rátérve Csizmár Gábor és Kiss Péter képviselőtársaink törvényjavaslatára: ez a törvényjavaslat - ahogy már többen elmondták - két eltérő tárgyat kíván egy törvényben szabályozni. Ez önmagában még nem lenne baj, csakhogy e két tárgy szabályozása színvonalában, megfogalmazásában és szellemében is eltér egymástól. Ezért úgy vélem - s úgy látom, nem vagyok egyedül a tisztelt Házban ezzel a nézetemmel -, hogy összességében egy ellentmondásos törvényjavaslattal van dolgunk.
Ellentmondásosnak tartom a javaslatot, mert az igaz, hogy e javaslat tárgyait - a Központi Ifjúsági Alapot és a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt - régóta és megalapozottan olyan bírálatok érték, amelyek indokolják, hogy az arra hivatottak foglalkozzanak helyzetük törvényi, gazdálkodási problémáinak rendezésével, ugyanakkor az a véleményem, hogy ez esetben nem az Országgyűlés hivatott e kérdések rendezésére. A hatalommegosztás elvére épülő alkotmányos rendünkből és a jogállamiság gyakorlatából következően az említett kérdések rendezéséért eddig a kormánynak kellett viselnie a felelősséget. S ez esetben a törvényjavaslatot sürgősséggel benyújtó szocialista képviselőtársaink elvitatják a kormány jogát és önálló felelősségét abban, hogy a kérdést rendezhesse. A Központi Ifjúsági Alap esetében ez a felelősség az államháztartási törvényből, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány esetében az alapítói felelősség a Ptk.-ból vezethető le.
(11.10)
Így ezen rendelkezések figyelmen kívül hagyásával a jelen javaslat nemkívánatos precedenst teremthet és sértheti mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés autonómiáját. Ezért tehát előre kell bocsátanom: kifogásaink vannak a javaslat elsősorban a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvánnyal foglalkozó részének törvényességét illetően. Megítélésünk szerint ugyanis az Országgyűlés ebben a javaslatban megfogalmazott formában nem vonhat el senkitől sem, még a kormánytól sem alapítói jogokat. Itt az előttünk fekvő javaslatban pedig éppen ez történik.
Ha jól értjük a képviselői szándékot, egy olyan alapítványt kívánnak az Országgyűlés hatáskörébe vonni, amelynek van alapítója, és ráadásul ezt úgy kívánják megtenni, hogy nem gondoskodnak a korábbi alapítvány megszüntetéséről. Ha ugyanis azt tartalmazná a javaslatuk, hogy kötelezik a kormányt arra, hogy a Ptk.-ban szabályozott módon a bíróságnál kezdeményezze a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány megszüntetését és a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyonát ajánlja fel az Országgyűlésnek, hogy az - mármint az Országgyűlés - maga hozzon létre közalapítványt ifjúsági célra, semmit sem szólhatnánk. Ha ez a szándék, akkor erre vonatkozó javaslat esetén nyilván készek lennénk megvizsgálni, hogy a Fidesz-frakció milyen mértékben vállaljon részt egy, az Országgyűlés által alapított közalapítvány létrehozásában, kezelőszervének jelölésében és esetleg munkájában. Így azonban a javaslat ebben a formájában olyan szabályozást tartalmaz, amely a Ptk. jelenlegi rendelkezéseit véleményünk szerint sérti.
A javaslat indoklásában és az előterjesztőknek a tisztelt Ház kijelölt bizottsága előtt kifejtett véleményében az szerepel, hogy a javaslatukkal gyorsítani kívánják a kormányzat munkáját. Ez az indok megszívlelendő, bár nem teljesen érthető számunkra, mert akkor ezt a javaslatot jóval előbb, például 1994 októberében is be lehetett volna nyújtani, amikor a kormány még hozzá sem kezdett az alap, illetve a közalapítvány felülvizsgálatához, és az előterjesztőknek - legalábbis a híradásokban megjelent tudósítások szerint - már akkor megvolt a maguk javaslata.
Megítélésünk szerint itt egy olyan - sajnos, az előbb láttuk -, személyeskedésektől sem mentes, alapvetően politikai természetű vita elleplezésével állunk szemben, amely - nem először e koalíció történetében - elsősorban nem köztünk, hanem a koalíciós partnerek között feszül.
Tisztelt előterjesztő Képviselőtársaim! Mind önök, mind Fodor Gábor művelődési miniszter úr egyazon koalíció tagjai. Azt gondolom, önöknek el kell dönteni, hogy e kérdésben szövetségesei-e egymásnak vagy sem. E vitájukat zárják le egymás között, és a tisztelt Házat csak akkor hívják segítségül a vita eldöntésében, hogyha már minden más lehetőséget kimerítettek. Mindezt azért bátorkodom megjegyezni, mert a javaslat vitájára készülve - képviselői jogunkkal élve - megkértük és megkaptuk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkárától a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra és a KIA-ra vonatkozó kormányzati egyeztetés eddigi dokumentumait és a kormánynak ezek alapján kialakított javaslatait, amelyeket az NGYIA esetében a kormány már megtárgyalt és el is fogadott, a KIA esetében pedig hamarosan tárgyalni fog.
Az NGYIA-ról szóló 1026/1995.(III.24.) kormányhatározat Horn miniszterelnök úr aláírásával meg is jelent a Magyar Közlöny XXIII., március 24-ei számában. Így az előterjesztők által változatlan formában fenntartott javaslat vagy legalábbis annak a közalapítványra vonatkozó része egyszerűen szólva szembemegy a kormánypárti képviselők bizalmát egyébként amúgy általánosságban élvező kormány döntésével. Ez ugyan lehet, hogy egy ellenzéki képviselőnek örömet kellene hogy szerezzen, én azonban ezt valahogy nem érzem.
Nem értjük, legfeljebb csak érteni véljük, hogy önök enyhén szólva nem szerezték meg egymás bizalmát - csak azt nem tudjuk, hogy ehhez nekünk, a parlamentnek miért kell feltétlenül asszisztálnunk.
E furcsa helyzet kiküszöbölése érdekében a Fidesz-frakció módosító indítványt kíván benyújtani, amelyben a törvényjavaslatból a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapra vonatkozó szakaszok elhagyását fogjuk indítványozni.
A megkapott dokumentumokból azt állapítottuk meg, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium alapos munkát végzett. Úgy látjuk, hogy a kormány kellő információval rendelkezett ahhoz, hogy végső javaslatait elkészíthesse. Nyilvánvalóan ezen információk alapján döntött úgy a tárca, hogy ügyészségi vizsgálatot kér a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alap eddigi működését illetően, tehát ez a kormányzati munka és annak színvonala nem lehet valódi oka e törvényjavaslat benyújtásának.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az eddig elmondottak ellenére a Központi Ifjúsági Alappal kapcsolatos javaslati résszel kapcsolatban különösebb kifogást nem lehet emelni. Nyilván azért sem, mert mint az előterjesztők is elismerték: szó szerint átvették a minisztérium tervezetét, ezért e javaslatok szakszerűek és körültekintőek. Tartalmukkal kapcsolatban pedig azt szeretném megjegyezni, hogy a Fidesz már 1993-ban, több mint két évvel ezelőtt, a KIA-ról szóló és most megszüntetni javasolt törvény tárgyalásakor javasolta azt az együttműködő döntéshozatali struktúrát, amellyel most itt találkozunk. Ezzel kapcsolatos véleményünk azóta sem változott.
Természetesen egyetértünk az érintettek képviselőinek a döntésekben való részvételével. E kezdeményezésünk akkor elbukott az akkori kormánypárti ellenszavazatokon, emiatt akkor a Fidesz nem szavazta meg a KIA-ról szóló törvényt. Most egy ilyen szellemű és a Központi Ifjúsági Alapot szabályozó törvénnyel egyet tudunk érteni.
Egy aprónak látszó, de valójában súlyos kifogást lehet említeni csupán, és ez az, hogy a Központi Ifjúsági Alapot - amely mint tudjuk, egy 36 millió forintos költségvetési támogatásból működő, elkülönített pénzalap -, tehát a KIA-t egyenesen a miniszterelnök úr rendelkezésére kívánják bocsátani. Nem gondoljuk, hogy az egyébiránt igen kiterjedt alkotmányos miniszterelnöki jogkört még ez irányban is bővíteni kellene. Szerintem a KIA támogatására számító civil szervezetek sem szeretnének arra várni, hogy a támogatásukról szóló döntés egy elfoglalt miniszterelnök időbeosztásától függjön. Sokkal jobb lenne, ha a KIA szabályozása illeszkedne az államháztartási törvényben foglaltakhoz, és a miniszteri felelősség alá rendeltetne.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat további részében tárgyalt Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra vonatkozó javaslatokkal - mint azt már jeleztem - több problémánk van. Ez alkalommal nem kívánok csatlakozni azokhoz, akik a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, illetve az NGYIA lassan öt éve tartó történéseit, mint a hiábavalóságok hiábavalóságát ismertették itt a Ház előtt. Csak annyit tudok megállapítani, hogy ez az alapítvány eddig még soha nem töltötte be feladatait, soha nem működött rendeltetésének megfelelően; hogy az alapítványi vagyon végül is kinek hozott valójában hasznot, azt állapítsák meg az erre hivatott és erre felkészült szervek. Úgy gondolom, hogy a kormány majd ezen - a hírek szerint elrendelt - vizsgálatok eredményeiről tájékoztatni fogja a közvéleményt és a tisztelt Házat is. Ezt szükségesnek tartom annak érdekében, hogy a közös tanulságokat végre levonhassuk, hogy többé ilyen esetek elő ne fordulhassanak. Másrészt úgy vélem, hogy e vizsgálatok eredménye támpontot jelenthet más közalapítványokkal kapcsolatos problémák jobb megítélése szempontjából is.
Ezúton is kérem tehát a kormány arra illetékes képviselőit, hogy tárják bátran a közvélemény elé az NGYIA-val kapcsolatos megállapításaikat, hiszen a nyilvánosság segíthet megelőzni a pletykákat - amelyekre itt Dobos Krisztina képviselőtársunk utalt - és segíthet tisztázni a félreértéseket.
Tisztelt Országgyűlés! E törvényjavaslat kapcsán szeretném még egy lehetőségre felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Arra, hogy itt az ideje annak, hogy végre - legalábbis részlegesen - hatályon kívül helyezzük az 1971. évi IV. törvényt, az ifjúságról szóló törvényt, és kötelezzük a kormányt, hogy záros határidőn belül végezze el a teljes törvény felülvizsgálatát és tegyen javaslatot az abban foglalt rendelkezések korszerűbb, a gyermekek és fiatalok, végső soron a jövőjét építő magyar társadalom szükségleteinek megfelelőbb szabályozással való felváltására. Megítélésünk szerint erre kiváló alkalmat kínál egy olyan törvény, amely végső soron állami ifjúságpolitikai feladatokat fogalmaz meg, és benyújtásának indokoltságát éppen az adja, hogy a kormány, úgymond, késlekedik programjának végrehajtásával. Erről az ifjúsági törvényről egyébként a Magyar Törvénytár lakonikusan megjegyzi: "A jogszabály elavult rendelkezéseket tartalmaz, tekintettel a köztársaság alkotmányos rendjében bekövetkezett változásokra." Áttekintettük - nyilván sokadmagunkkal - a törvény hatályos szövegét, és meg kellett állapítanunk, hogy egy igen enyhe kifejezés az, amit a Törvénytár lábjegyzete tartalmaz.
(11.20)
A törvény nemcsak idejétmúlt, de a hatályos alkotmányba is ütköző rendelkezéseket tartalmaz. Nem találtunk egyetlenegy olyan szakaszt sem a törvényben, amelynek hatályon kívül helyezése jogot vonna meg a fiataloktól, csökkentené az állam vagy a kormány gyermekekért való felelősségét, vagy a családok kompetenciáját.
A törvény ugyanakkor számos olyan szakaszt tartalmaz, amelynek hatályban tartását semmilyen nosztalgia sem indokolhatja. Ha találnának is benne az általánosságokat meghaladó konkrétumokat, akkor azokat már lényegesen korszerűbb, a hatályos alkotmányban, a többször módosított családjogi törvényben, a törvényben kihírdetett, gyermekek jogairól szóló egyezményben, vagy a munka törvénykönyvében, vagy az oktatási törvényekben megtaláljuk. A hiányzó rendelkezéseket pedig mielőbb lehet pótolni. Ezen felidézett törvények érvényesítése, illetve a gyermekek és fiatalok érdekében való folyamatos korszerűsítése pedig más kérdés. E tárgyakban van helye és bőven el is kelne a képviselői aktivitás.
Annak érdekében, hogy a Csizmár Gábor és a Kiss Péter képviselőtársaink által benyújtott javaslattal való foglalkozás további, legalább kézzel fogható eredménnyel is járjon, tisztelettel ajánljuk az Országgyűlés jóindulatába az ifjúsági törvény részleges hatályon kívül helyezésére vonatkozó és a további feladatokra a kormányt kötelező módosító javaslatunkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
