DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága határozati javaslatot nyújtott be országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról. A kezdeményezést - több mint 200 ezer aláírással - a Független Kisgazdapárt képviselői adták át az Országgyűlés elnökének 1995. március 14-én. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírások közül a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott 100 ezernél több hiteles.
A népszavazási aláírásgyűjtő ív a következő kérdéseket tartalmazta.
Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával
a) 1995-től kezdődően a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép válassza meg?
b) a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozása érdekében?
c) a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására?
d) a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezze egy, a nők 55 éves nyugdíjkorhatárát meghagyó új nyugdíjtörvény meghozatalát?
Szinte az aláírásgyűjtés megkezdésével egy időben alkotmányjogászok és a politikai pártok képviselői között szakmai vita alakult ki arról, hogy népszavazással kezdeményezhető-e az alkotmány módosítása. A vitát elsősorban az váltotta ki, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata foglalkozott már népszavazás kiírhatóságával.
A 2/1993. (I.22.) AB-határozat - többek közt - a következőket mondta ki:
1. A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet. Népszavazás csak az alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben.
2. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást.
Miután az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága szerint vitatott volt, hogy e határozat értelmében elrendelhető-e népszavazás az alkotmány módosítása tárgyában, a következőket indítványozta az Alkotmánybíróságnak:
Az Alkotmánybíróság értelmezze a Magyar Köztársaság alkotmánya 19. §-ának (3) bekezdését, valamint 30/A §-ának (1) bekezdését, és foglaljon állást abban a kérdésben: népszavazás tárgyát képezheti-e az Országgyűlésnek az alkotmány 19. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott jogköre, valamint a köztársasági elnöknek az alkotmány 30/A § (1) bekezdésében meghatározott jogköre.
Ennek keretében az Alkotmánybíróság vizsgálja meg:
1. Népszavazás útján alkotmányosan kikényszeríthető-e az alkotmány módosítása?
2. Értelmezhető-e a köztársasági elnök hatáskörének növelése általában, a népszavazást kezdeményezők azon kérdése szerint, "kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozása érdekében"?
3. Kötelezhető-e a köztársasági elnök törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlására?
Az Alkotmánybíróság 1995. május 5-én kelt végzésében az indítványt visszautasította. Ennek során az indítványban foglalt három kérdést külön vizsgálta. Megállapította, hogy az első kérdés tekintetében az absztrakt alkotmányértelmezésnek helye van. Ebben a kérdésben azonban az Alkotmánybíróság az alkotmányértelmezést már 2/1993. (I.23.) AB-határozatával elvégezte. Mostani végzésében az Alkotmánybíróság - erre az állásfoglalásra utalva - megállapította: abból egyértelműen következik, hogy az alkotmány módosítása tárgyában olyan ügydöntő népszavazás, amelynek eredménye kötelező az Országgyűlésre, nem rendelhető el.
Az indítványt 2. és 3. pontja vonatkozásában azért utasította el az Alkotmánybíróság, mert azok olyan alkotmányjogi probléma megoldásához kérnek állásfoglalást, mely az alkotmányból közvetlenül, más jogszabály közbejötte nélkül nem vezethető le.
Az alkotmány- és igazságügyi bizottság május 8-ai ülésén a fenti alkotmánybírósági döntések, valamint az alkotmány és a népszavazási törvény rendelkezései alapján vizsgálta meg a kérdést, és fogadta el a benyújtott határozati javaslatot. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdésének k) pontja szerint a köztársaság elnökét az Országgyűlés választja meg. A kezdeményezés a) pontjában feltett kérdés, ezzel ellentétesen arra irányul, hogy 1995-től kezdődően a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép válassza meg. Az alkotmány 30/A § (1) bekezdése határozza meg a köztársasági elnök hatáskörét, a kezdeményezés b) pontja ennek módosítására irányul.
(16.20)
Az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB-határozata és 1995. május 5-ei végzése értelmében e kérdésekben ügydöntő népszavazás nem írható ki. A kezdeményezés b), c) és d) pontja a "nép által választandó", illetve a "nép által megválasztandó köztársasági elnök" kifejezéseket használja, így ezek a pontok burkolt alkotmánymódosítást foglalnak magukban, ezért az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB-határozata értelmében e kérdésekben nem írható ki ügydöntő népszavazás.
A népszavazási törvény 5. § (1) bekezdése szerint országos népszavazás az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése, valamint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések tárgyában rendelhető el. A kezdeményezés c) és d) pontja ezzel szemben nem az Országgyűlést, hanem a megválasztandó köztársasági elnököt kívánja kötelezni az alkotmány 25. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköre, a törvénykezdeményezés gyakorlására. E pontok vonatkozásában tehát emiatt sem írható ki népszavazás.
A kérdés bizottsági vitája során felmerült, hogy véleménynyilvánító népszavazás kiírható-e. A népszavazási törvény 11. § (1) bekezdése szerint véleménynyilvánító népszavazás csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések tárgyában írható ki.
Az előbbiekben kifejtettek alapján tehát a c) és d) kérdések vonatkozásában véleménynyilvánító népszavazás nem írható ki.
Miután a négy kérdés tartalmilag összefügg, ennek megfelelően azokat egy mondatban, egységesen fogalmazták meg, s a kezdeményezést támogató állampolgárok is együtt erősítették meg aláírásukkal, a négy kérdés osztja egymás jogi sorsát, népszavazás a kérdésekben külön-külön sem írható ki.
A fentiek alapján az alkotmány- és igazságügyi bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az országos népszavazásra irányuló kezdeményezést határozatban utasítsa el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok és az MDF soraiban.)
