DR. GÁSPÁR MIKLÓS
DR. GÁSPÁR MIKLÓS
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a Független Kisgazda -, Földmunkás- és Polgári Párt által indítványozott és több mint 200 ezer aláíró által kezdeményezett országos népszavazást. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Egyetértünk tehát azzal, hogy 1995-től kezdődően a Magyar Köztársaság elnökét ne a parlament, hanem közvetlenül a nép válassza meg.
A Kereszténydemokrata Néppárt programjában kezdettől fogva hangsúlyosan szerepelt, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza meg. Azért értünk egyet ezzel, mert így látjuk a legjobban biztosítva azt, hogy a köztársasági elnök valóban pártokon kívül és felül álljon, és ne egy pártot, hanem az egész nemzetet képviselje. Ez az álláspontunk teljes összhangban van az alkotmány 29. § (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett." Ennek az alkotmányos kritériumnak egy pártpaktum eredményeként megválasztott köztársasági elnök elvileg is sokkal kevésbé tud megfelelni, mint egy, a nép által közvetlenül választott köztársasági elnök. Ezt az álláspontunkat az elmúlt öt év gyakorlata is igazolta.
Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló, előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslatot ezért megalapozatlannak tartjuk, és nem támogatjuk a következők miatt: (Szórványos taps a kisgazdapárt soraiban.)
A határozati javaslat szerint lényegében véve azért kell elutasítani a Független Kisgazdapárt által indítványozott népszavazási kezdeményezést, mert az alkotmány 19. § (3) bekezdésének k) pontja értelmében a köztársaság elnökét az Országgyűlés választja meg, tehát a népszavazásra felteendő kérdés, miszerint a köztársasági elnököt ne az Országgyűlés, hanem közvetlenül a nép válassza meg, burkolt alkotmánymódosítást foglal magában. Az Alkotmánybíróság 2/1993-as határozata szerint pedig a népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást. Ez az érv azért nem helytálló, mert a Független Kisgazdapárt által indítványozott népszavazási kezdeményezésben nincs szó burkolt alkotmánymódosításról. Burkolt alkotmánymódosítás ugyanis véleményem szerint az, amikor a népszavazásra felteendő kérdés a megszavazása esetén, az alkotmány érintetlenül hagyása mellett, alkotmányellenes helyzetet eredményezne. Például burkolt alkotmánymódosítást foglalna magába egy olyan népszavazásra bocsátott kérdés, amely úgy szólna, hogy magasabb nyugdíj illesse a kék szemű embereket, mint a barna szeműeket.
Szándékosan hoztam fel ilyen példát, hogy érzékeltessek egy olyan kérdést, amely valóban burkolt alkotmánymódosítást tartalmazna, mert az alkotmány érintetlenül hagyása mellett megszavazása esetén alkotmányellenes helyzetet idézne elő. Azért idézne elő alkotmányellenes helyzetet, mert nyilvánvalóan beleütközne az alkotmányba, amely tiltja az állampolgárok közötti indokolatlan diszkriminációt. A Független Kisgazdapárt által indítványozott népszavazási kezdeményezés ezzel szemben nem burkolt alkotmánymódosítást helyez kilátásba, hanem az alkotmány azon hatályos rendelkezését kívánja módosítani, amely szerint a köztársaság elnökét az Országgyűlés választja meg.
Alaptalan a határozati javaslat azon érve is, miszerint a népszavazás csak az alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Azért alaptalan, mert az alkotmány és az egyéb törvények meghozatala pontosan az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések. Ugyanakkor a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 7. §-a kimondja, hogy az alkotmány elfogadásáról népszavazás útján kell dönteni. Ha tehát az alkotmány elfogadásáról népszavazás útján kell dönteni, akkor nyilvánvalóan ebből következik, hogy az alkotmány módosításáról is lehet népszavazás útján dönteni.
A népszavazásról szóló törvény 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai határozzák meg, hogy az Országgyűlés mire rendelhet el népszavazást. Ezek szerint népszavazás rendelhető el: az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítésére, valamint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így különösen a törvényhozás elhatározása, törvény elveinek meghatározása stb. tárgyában. Kétségtelen tehát, hogy a köztársasági elnök választásának kérdése az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntés, a népszavazási kezdeményezés további három kérdése pedig szintén az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntés, nevezetesen a törvény elveinek meghatározásáról van szó: a köztársasági elnök hatásköre, a fiatalok egzisztenciális helyzete és a nyugdíjazás kérdésköreiben.
(10.00)
De ugyanerre az eredményre jutunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a népszavazásról szóló törvény 6. §-a szerint mi nem bocsátható népszavazásra. Ezek szerint nem bocsáthatók népszavazásra a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi ügyekben való döntések, kinevezések, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények. Látnivaló tehát, hogy a népszavazásról szóló törvény 6. §-a nem tiltja a Független Kisgazdapárt által indítványozott népszavazási kezdeményezésben feltett kérdések népszavazásra bocsátását. Sőt, a népszavazásról szóló törvény preambuluma a törvény egyik alapvető céljaként kifejezetten kimondja: a politikai intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is, hogy társadalompolitikai vagy egyéb szempontból kiemelkedő ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát.
Úgy gondolom, a köztársasági elnök választásának a módja ilyen kiemelkedő jelentőségű társadalompolitikai ügy. A szóban forgó népszavazási kezdeményezés kérdésköreiben, ilyen társadalmi támogatottság mellett - hiszen több mint 200 ezer aláíró kezdeményezőről van szó - az Országgyűlésnek a népszavazásról szóló törvény 11. § (1) bekezdése alapján minimum véleménynyilvánító népszavazást kell elrendelni, ha az országgyűlési kormánytöbbség komolyan veszi az általa hangoztatott társadalmi párbeszédet. De a helyes jogi megoldás természetesen az, ha az Országgyűlés elrendeli a népszavazást.
A Független Kisgazdapárt által indítványozott népszavazási kezdeményezés megfelel tehát azoknak a kritériumoknak, amelyeket a népszavazásról szóló törvény előír. A törvény 4. § (1) bekezdése szerint népszavazás tárgya lehet az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdés, a törvényben meghatározott kivételekkel. Mint láttuk, a tiltó kivételek között nem szerepelnek a népszavazási kezdeményezés kérdései, ugyanakkor e kérdések a Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. A törvény 10. § (1) bekezdése értelmében az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi. A Független Kisgazdapárt indítványára több mint 200 ezer állampolgár kezdeményezte a népszavazást, azt tehát az Országgyűlés köteles kiírni.
A köztársasági elnök nép által történő közvetlen választásának kezdeményezésére egyébként volt már példa 1990 óta, s ennek eredményeképpen az Országgyűlés 1990. július 29-ére a népszavazás megtartását el is rendelte abban a kérdésben: "Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?" Az alkotmány pedig már akkor is a köztársasági elnök parlament általi választásáról rendelkezett.
Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatja a népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Támogatjuk viszont a Független Kisgazdapárt által indítványozott és több mint 200 ezer aláíró által kezdeményezett népszavazást. (Taps a kisgazdapárt soraiban.)
S még egy megjegyzést szeretnék tenni ehhez a kérdéskörhöz. A Magyar Szocialista Párt választási programjában a köztársasági elnöknek szintén a nép általi közvetlen választása szerepel. Ha hű akart volna maradni választási ígéreteihez - amelyeket egyébként eddig egyetlenegy esetben sem tartott be -, akkor az esetleges jogi aggályait a népszavazás elrendelésével kapcsolatban megoldhatta volna már régen, például az alkotmány olyan értelmű módosításával, hogy a köztársasági elnököt ne az Országgyűlés, hanem közvetlenül a nép válassza. Ehhez a Kereszténydemokrata Néppárt partnere lett volna, és - bár a Független Kisgazdapárt nevében nem nyilatkozhatom, de biztos vagyok benne - a Független Kisgazdapárt is támogatta volna ezt az alkotmánymódosítást, és ezzel a Szabad Demokraták Szövetsége nélkül is meglett volna az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség. Úgy látszik azonban, hogy a választási ígéretek csak propagandaszólamok voltak, és hiányzik az azok betartásához szükséges politikai akarat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt soraiban.)
