DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja teljes joggal veti fel, hogy mindannak, amit Csépe Béla képviselőtársunk a Kereszténydemokrata Néppárt nevében kifejtett, van egy magasabb vetülete, nevezetesen a kutatás-fejlesztés ellehetetlenülése, ami természetesen szorosan összefügg a nagycsaládok és a kisiskolások ellehetetlenülésével. Miután azonban Magyarország ipari, természeti kincsekben szegény ország, aligha kell bizonygatnunk, hogy a szellemi tőke az, amelyet érdemes mindenképpen kamatoztatni, miután természeti kincseket kiaknázni nem tudunk, az nem áll rendelkezésünkre, ezért kellene a szellemi kincseinkkel jobban gazdálkodni.
Ugyanakkor tény az is, hogy a Horn-kormány ellehetetlenítette a kutatás-fejlesztést, mégpedig a reálértelmiség egyeztető tanácsa és a mérnöki kamara vészkiáltásából kitűnő módon, nevezetesen akként, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot mint önálló testületet, amely a műszaki fejlesztésnek eddig felelőse volt, beolvasztotta az Ipari Minisztériumba. Az Ipari Minisztériumban gyakorlatilag az eddig rendelkezésre álló források rendkívüli mértékben lecsökkentek. Hogy itt milyen tragikus irányról van szó, hadd utaljak arra, hogy a Horn-kormány nemcsak megszüntette az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot, hanem ennek következtében egy olyan tendencia is megindult, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg drasztikusan csökkent.
Elég ha arra utalok, hogy még 1987-ben a GDP 2,7 százalékát fordítottuk kutatás-fejlesztésre, 1990-ben ez az arány már 1,8 százalékra csökkent, ma már, 1995-ben pedig - kérem képviselőtársaimat, erre különösen figyeljenek! - 0,3 százaléka csak a kutatás-fejlesztés az egyébként is rendkívül alacsony GDP-nek. Úgy gondolom, ebből mindenki előtt nyilvánvaló, hogy itt egy latinamerikanizálódási folyamatról van szó, sőt annak a legutolsó stádiumáról, hiszen most már nem az USA-hoz, vagy Németországhoz, vagy Japánhoz kell hasonlítani ezt az országot, de már Spanyolországhoz és Portugáliához sem lehet hasonlítani, mert Portugáliában és Spanyolországban is 1 százalék fölötti a kutatás-fejlesztésnek a GDP-hez való aránya. Sajnos, azt kell mondjam, ma már Peruval, Bolíviával vetekszünk, velük együtt nem támogatjuk a kutatás-fejlesztést.
Hadd utaljak arra, hogy ez különösképpen tragikus most már a közlekedés szakterületén, hiszen elég ha arra utalok, hogy a közlekedési tárca utoljára 1994 novemberében kapott egy csekélyke összeget kutatás-fejlesztésre. Ugyanakkor utalhatnék arra, hogy - amint mondtam már egyszer - mondjuk Thaiföldön mekkora lehetőség volna a kutatás-fejlesztés következtében egy több száz milliárd dolláros fejlesztésbe való bekapcsolódásra. De ha nálunk visszaszorítjuk a kutatás-fejlesztést, akkor nyilvánvalóan ilyen lehetőség nem lesz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kormányzat most több ezer egyetemi oktatót kíván elbocsátani a Műszaki Egyetemről és látjuk, hogy a másik oldalon a Bokros-program pedig egy olyan pénzügyi ellehetetlenülést hozott, ami a különböző bankellehetetlenülés következtében az Agrobankba betett műegyetemi pénzeket is leapasztja... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.)... ebből egyértelmű...
Elnök asszony, öt perc - befejezem! Ebből egyértelmű, hogy az egész kutatás-fejlesztés ellehetetlenülése következik be. Ezt a Független Kisgazdapárt az ország ellehetetlenülésének tekinti. Kéri az illetékeseket, hogy ennek a megakadályozására tegyék meg a szükséges lépéseket. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiból.)
(9.20)
