KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani azért a segítőkészségért, amelyet a törvényjavaslat vitájában tapasztaltam. Képviselőtársaim aktív közreműködése változatlanul alátámasztja, hogy a foglalkoztatás, a munkanélküliség kiemelt helyet foglal el a közéletben, és az átalakuló gazdaság egyik legfontosabb, a munkaképes lakosság jelentős hányadát érintő problémája.
Természetesen egyetértek azokkal az észrevételekkel - kormánypártiakkal és ellenzékiekkel egyaránt -, amelyek a foglalkoztatási törvény gyakori módosítását kifogásolták, ugyanakkor a kormánytól koncepcionális módosítást kértek számon.
Tájékoztatom az Országgyűlést és képviselőtársaimat, hogy a törvény átfogó módosítása változatlanul napirenden van. A minisztériumban már az elmúlt év vége óta folyik az ezzel kapcsolatos szakmai munka. (Folyamatos zaj.) Elgondolásunk szerint az új foglalkoztatási törvény olyan keretjellegű törvény lenne, amely a megváltozott munkanélküliségi helyzethez jobban alkalmazkodik, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról részleteiben nem rendelkezik, a munkaerőpiaci szervezet átalakítása mellett a hatósági tevékenységgel szemben a szolgáltatást, az emberközpontú munkát helyezi előtérbe; ugyanakkor valamennyi érintett részére azonos színvonalú ellátást garantál.
A törvény átfogó módosítását azonban komoly egyeztetésnek kell megelőznie ahhoz, hogy ne fordulhasson elő a jelenlegi helyzet, amikor ugyanis a javaslatunkat a társadalmi partnerek támogatása nélkül kellett az Országgyűlés elé terjesztenünk.
Mindannyiunk előtt ismert, hogy az érdekegyeztetés az abban résztvevő felek részéről nagy toleranciát és nem kevés időt igényel, különösen akkor, ha maga a munkaerőpiaci érdekegyeztetés a szabályozás tárgya.
Elismerve az elhangzott bírálat jogosságát, a foglalkoztatási törvény, a foglalkoztatási érdekegyeztetés korszerűsítését napirenden tartjuk, és lehetőség szerint még ebben az évben az Országgyűléshez beterjesztjük.
A munkaerőpiaci bizottság jogosítványait érintő változtatás e törvényjavaslatnak is érzékeny pontja. Szociális partnereink a tervezett módosítással nem értettek egyet. Ezért a munkaadókkal és munkavállalókkal ismételt egyeztetést kezdeményeztünk. Javaslatunkat, amelyben megpróbáltunk mindhárom fél számára elfogadható kompromisszumot felajánlani, írásban átadtuk a munkaadók és munkavállalók képviselőinek.
Mivel ezzel kapcsolatban még a részletes vita során is kaptam kérdést, ezért most konkrét és határozott választ kell adjak.
Sajnálatos módon kezdeményezésünkre a szociális partnerektől értékelhető visszajelzés nem érkezett. Így az érdekegyeztetéssel kapcsolatos eredeti indítványunktól nem volt módunk elállni. A munkaerőpiaci bizottság május 23-ai határozatára figyelemmel a kormány egy konkrét ügyben mégis felülvizsgálta álláspontját. Ez a konkrét ügy a munkaerő-piaci bizottságnak és a megyei munkaügyi tanácsoknak a foglalkoztatási alap felosztásával kapcsolatos jogosultságát érinti.
(17.50)
Ezért támogatjuk Mádi László képviselő úr indítványát, amely alapján az eredetileg javasolt megszorító rendelkezés kikerülhet az indítványból.
Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtott törvénymódosítás ugyan szorosan kapcsolódik a gazdasági stabilizációt szolgáló törvénymódosító javaslatokhoz, mégis több ponton találkozik azokkal az elképzelésekkel, amelyeket az átfogó módosítás keretében terveztünk és tervezünk megvalósítani. Közöttük két új szabályra szeretném felhívni a figyelmet.
Ezek a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásának szigorodó szankciói, valamint a rendbírság jogintézménnyel mért beépítése a foglalkoztatási törvénybe. Örömmel tapasztaltuk, hogy az említett változtatásokat képviselőtársaim támogatták.
A törvénymódosítás a hazai munkaerőpiac védelme érdekében az eddiginél jóval hatékonyabb bírságpolitikát vezet be azokra a munkaadókra, akik engedély nélkül foglalkoztatnak külföldi munkavállalót.
Bevezetésre kerül a külföldön már jól működő kontingens rendszer, amely alapján az érintett tárcákkal együttműködve a megyei munkaügyi tanácsok véleményének figyelembevételével az adott terület munkaerőpiaci helyzetének megfelelően állapítható meg a megyében, fővárosban alkalmazható külföldi munkaerő létszáma.
A feketemunka, a feketegazdaság kérdése társadalmunk egyik legégetőbb problémája, amelynek megoldása túlmegy a foglalkoztatási törvény keretein, valamennyi érintett együttes közreműködését igényli.
A törvénymódosítás megítélésem szerint jelentős lépést tesz ebben az irányban, amikor részletesen meghatározza a munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének területeit, kiterjesztve azt a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésére is, és megteremti a lehetőséget a rendbírság alkalmazására, amelynek összege ezer forinttól ötvenezer forintig terjed.
Koncepcionális módosítási elképzelésünkbe illeszthetők azok a javaslatok, amelyek a szociális törvény módosításával összhangban lényeges változásokat vezetnek be a munkanélküliek ellátási rendszerébe. A munkaerőpiac korlátozott felvevőképessége miatt mára egyre nehezebbé vált megszerezni a jogosultságot a munkanélküli-járadékra, ugyanakkor sok munkanélküli az időkorlát nélkül folyósítható jövedelempótló támogatás reményében nem is igyekszik munkahelyet keresni, hiszen a segélyt kiegészítheti feketemunka-végzésből származó jövedelemmel.
Ezen a helyzeten mindkét irányban változtat az a módosítás, amely már 180 napi munkaviszonyban töltött idő alapján egy rövid idejű munkanélküli-ellátást biztosít azoknak, akik korábban részesültek munkanélküli-járadékban. Ez a szabályozás összhangban van a stabilizációs csomagban már elfogadott szociális törvénymódosítással is, amely meghatározott idő, 24 hónap eltelte után legalább 180 napi munkavégzéshez köti a jövedelempótló támogatás további folyósítását.
Fokozza a törvényjavaslat az önkormányzatok felelősségét is abban, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek számára az eddiginél nagyobb mértékben ösztönzi a közhasznú munka szervezését.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási törvény módosításának legnagyobb érdeklődést kiváltó részét képezi az előnyugdíj tervezett átalakítása, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély jogintézmények bevezetése. Nem véletlen, hogy a törvényjavaslat e szakaszához érkezett a legtöbb módosító indítvány kormánypárti és ellenzéki képviselők részéről egyaránt. Az előnyugdíj olyan nyugdíjelemeket is magába foglaló munkanélküli-ellátás, amelyik bizonyos mértékig pótolni fogja a rugalmas nyugdíjlehetőség hiányát, és biztosítja az időskorú munkanélküliek számára a tisztességes kivonulást a munkaerőpiacról.
Indítványunkat úgy készítettük elő, hogy arra számítottunk, az úgynevezett rugalmas nyugdíjszabályok vagy más kifejezéssel az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetősége az előnyugdíj jogintézményét széles körben feleslegessé teszi majd. Ezért csak azoknak a nyugdíjhoz közel álló munkanélkülieknek az ellátásáról kívántunk gondoskodni, akik feltételek hiányában nem tudnak élni a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségével. Elképzeléseinktől eltérően azonban az idő előtti nyugdíjba vonulásról szóló törvény késedelme miatt a két rendszer időben nem találkozott össze, így az új munkanélküli-ellátás, az időskorúak segélyezése nem illeszkedett össze az állampolgári jogon igénybe vehető korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségével.
A kormány ezért újragondolta a kérdést, és fontosságának és súlyának megfelelő módon támogatta a foglalkoztatási bizottság módosító indítványát. Ez az indítvány a nyugdíj előtti munkanélküli-segély megállapítására és a folyósításra irányuló rendelkezés hatálybalépését a korhatár előtti nyugdíjba vonulást rendező külön törvény megjelenéséhez köti. A jogbiztonság érdekében azonban úgy rendelkezik, hogy 1995. december 31-ig mindenképpen az előnyugdíjra vonatkozó eddig hatályos szabályokat kell alkalmazni, akkor is, ha a külön törvény elfogadására még ebben az évben sor kerülne. Úgy ítéljük meg, hogy ez a hatálybalépési módosítás okafogyottá teszi azt a sok kormánypárti és ellenzéki indítványt, amelyik különböző rendszerekkel akarta kiváltani az időskorúak munkanélküli-segélyezésére vonatkozó rendszert.
Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánok kitérni azokra a pontosító indítványokra, amelyek a törvény új szabályainak egyértelműbb megfogalmazására, az alkalmazhatóság fokozottabb elősegítésére irányultak, ezeket köszönjük és támogatjuk. Nem sorolom azokat sem, amelyek egyeznek ugyan elveinkkel, de a jelen módosítás korlátozott köre miatt nem támogathatók. Őszintén remélem, hogy e korlátozott körön túl a foglalkoztatási törvény átfogó koncepcionális módosítási javaslatát is mielőbb beterjeszthetjük az Országgyűlés elé.
Még egyszer köszönöm képviselőtársaimnak a vita során tanúsított aktivitását, és kérem, hogy az elfogadásra javasolt módosító indítványokkal együtt a beterjesztést támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
