DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság ma délutáni ülésén megtárgyalta a gazdasági stabilizációs program végrehajtásáról szóló T/817. számú törvényjavaslat záróvitájához benyújtott módosító javaslatokat. A módosító javaslatok száma 49 volt. Ebből a 49-ből maga az előterjesztő 34-et tett, az alkotmányügyi bizottság 13-at és két képviselői módosító javaslat is volt.
Az alkotmányügyi bizottság ezen törvényjavaslat záróvitájában is három esetkörben vizsgálta a módosító indítványok helyénvalóságát. Az egyik az, hogy mennyiben van az alkotmánnyal vagy más törvénnyel összhangban az adott rendelkezés, illetve mennyiben nincs azzal összhangban. Másodszor azt, hogy a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezéseivel mennyiben van összhangban az adott javaslat vagy pedig azzal mennyiben ellentétes. Harmadrészt pedig, hogy a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseivel vajon összhangban van-e a másik, ugyanabban a törvényjavaslatban levő rendelkezés.
A módosító javaslatok nagyobb százaléka tulajdonképpen helyesírási, nyelvhelyességi korrekció volt. Erről előttem egyébként már szóltak is. A másik fele, annak nagyobbik hányada olyan jellegű módosító javaslat volt, amely túlmutatott ugyan a nyelvhelyességi korrekciókon, de a törvényjavaslat érdemében nem hozott különösebb változást. Ez többek között - mint ahogy látható is az anyagból - amiatt is vált szükségessé, hogy a módosítások folytán az egyes paragrafusszámok megváltoztak, és emiatt bizonyos hivatkozásokat is változtatni kellett. Ez a részletes szavazáskor elmaradt.
A módosító javaslatok közül lényegében kettő volt olyan érdemi javaslat, amely komolyabb vitát is keltett a bizottságban, és tulajdonképpen a bizottsági tárgyalás idejének nagyobb hányadát kitette.
Az egyik a 6. és a 7. szám alatti két javaslat volt, amelyet képviselőtársaink terjesztettek elő. Ezen javaslatok lényegében azonos vagy hasonló esetkörre vonatkozó javaslatok, csak másképpen próbálják megvalósítani a célt. A 7. szám alatti módosító javaslat - a bővebbik, Glattfelder Béla és Semjén Zsolt képviselőtársaink javaslata - azt célozta meg, hogy az szja vonatkozó passzusa tartalmazzon egy olyan részt, hogy mentes az adó alól, az úgynevezett cégautóadó alól az a gépkocsi, amely az egyház és egyházi karitatív szervezet tulajdonában, illetőleg üzemeltetésében van. A képviselők ezt a javaslatot azzal indokolták, hogy az alkotmány kimondja a szabad vallásgyakorlást, és amennyiben e körben nem teszünk mentességet az adó alól, akkor ezzel az alkotmányos rend is sérül. Hasonlóképpen próbálta meg a 6. szám alatt dr. Győriványi Sándor képviselőtársunk a mentességet megadatni, kissé szűkítve az egyházakra feladataik ellátása tekintetében, tehát nem tartalmazza a karitatív szervezeteket.
A bizottsági vitában a bizottság többsége úgy foglalt állást, hogy egy kiterjesztettebb értelmezéssel, tehát nemcsak az egyházi szervezetekre, hanem az egyházi karitatív szervezetekre is kiterjesztett rendelkezés alkalmazása más, hasonló célokat megvalósító szervezeteket diszkriminálna adott esetben, amely például nem egyházi karitatív szervezet. Ennél fogva ennek a javaslatnak az elfogadása nem indokolt.
Ugyanakkor a bizottság mérlegelte azt is, hogy az adónak az egyház tekintetében való ezen szabályozása alkotmányos helyzetükben bizonyos aggályokat vet fel akkor, amikor a szabad vallásgyakorlás jelenleg kialakult feltételrendszerét bizonyos szempontból szűkíti. Emiatt a bizottság többsége úgy döntött, hogy el nem fogadva egyik képviselő által tett javaslatot sem, de bizonyos mértékig elfogadva azon javaslatok indokoltságát, új javaslatot fogalmazott meg, amelyben azt mondja - az 5. pont alatt -, hogy "az egyházak, amennyiben kizárólag feladataik ellátása érdekében üzemeltetnek személygépkocsit". Azt gondoljuk, ez az adóztatás gyakorlatában is követhető rendszert hozna be, mert ahogy szól a szöveg, azt mondja, hogy "kizárólag feladataik ellátása érdekében üzemeltetnek", s emellett minden tekintetben eleget tesz az alkotmányossági követelményeknek.
A másik érdemibb javaslat volt, amely több vitát is kiváltott az elmúlt napokban, órákban is, a 39. szám alatti alkotmánybizottsági javaslat, amely a "Tandíj és más hallgatói térítések, igénybe vett szolgáltatások díja" című eredeti törvényjavaslat-részt módosítja. Ezzel kapcsolatban is, bár írásban nem volt javaslat, de a bizottsági ülésen elhangzott: amennyiben az eredeti rendelkezés marad meg, úgy az bizony némely vonatkozásban alkotmányossági aggályokat is felvet, illetőleg hatályos törvényekkel ellenkezik. Emellett szólt az indokolás is: az egyetemek autonómiáját, illetőleg a pénzügyi stabilitást is bizonyos mértékig sérti, amennyiben ezeket a bevételeket évről évre próbálják meghatározni a költségvetési törvényekben.
A bizottság úgy döntött, hogy ezt az indokot teljes egészében nem tudja elfogadni; ugyanakkor méltányolta az indokok között meglelhető valós érveket is, amelyek alapján a bizottság többsége végül is az itt szereplő módosító javaslatot fogadta el. Úgy gondoljuk, hogy ez sokkal kategorikusabban és tisztábban határozza meg azt, amit eredetileg a törvényjavaslat beterjesztője elérni szándékozott.
(20.30)
Mindamellett meg kell azt is jegyezni, hogy az ugyancsak tárgyalás alatt álló pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat vonatkozó része természetesen ilyen vonatkozásban módosításra kell hogy kerüljön, azaz meghatározza pontosan, hogy melyek azok a tandíjrészek, milyen tandíjféleségek azok, amelyekre bizonyos szempontból kiterjed a szabályozás.
Tisztelt Ház! Természetesen lehetne még több módosító javaslatról külön-külön is szólni, de úgy gondolom, hogy ezt a kettőt amiatt kellett kiemelni, mert bizonyos szempontból tükrözte a bizottságban kialakult véleményeket, illetve vitát, és tükrözte azt az egyébként időnként valóban kényes jogi megfontolást, amely egy-egy módosító javaslatnál fölmerülhetett.
A bizottság nevében kérem a tisztelt Házat, hogy a módosító javaslatokat tárgyalja meg és fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
Dr. Kiss Róbertet dr. Semjén Zsolt váltja fel a jegyzői székben.)
