DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar társadalom immár a harmadik Országgyűlés döntései folytán alapvető változások korát éli. Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a jogállamba való békés politikai átmenetet az 1989. évi emlékezetes háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások, s azok eredményeként az akkori Országgyűlés 1989. év október 18-i alkotmánymódosító döntései tették lehetővé. Meg kellett teremteni a parlamenti demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő Országgyűlés, az államfő és az Országgyűlésnek felelős kormány intézményi feltételeit. Alkotmányos garanciákat kellett rögzíteni az igazságszolgáltatás pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működéséhez. Létre kellett hozni a modern jogállamokat jellemző, a demokráciát biztosító olyan intézményeket mint az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy ennek a tisztségnek a betöltését mind az előző Országgyűlés, mind a mai mind ez idáig még elmulasztotta. Akkor el kellett hárítani a helyi önkormányzatok szabad kialakulását, létrehozását gátló akadályokat, nem utolsósorban teljes körűen az érvényesülésüket valóban biztosító módon szabályozni kellett az emberi és az állampolgári jogokat.
Az alkotmányt az Országgyűlés 1989 őszén több ízben is módosította. Minden egyes alkalommal az előbb felsorolt alapintézmények célszerűbb, eredményesebb működése érdekében.
A módosításokra szükség volt, annak árán is, hogy a gyakori változások gyengítették azt a felfogást, amely szerint az alkotmányhoz mint alaptörvényhez csak nagyon indokolt esetben és alapos megfontolások után szabad hozzányúlni. Ha majd a társadalom által is elismerten kiteljesülnek és stabilizálódnak jogállami alapintézményeink, s egy ilyen állapotnak megfelelő alkotmányunk lesz, beleértve ebbe a helyzetbe a nemzetgazdaság alkotmányos intézményeit is, minden bizonnyal ismét érvényesülni fog az alkotmány különös tiszteletben tartása, a csak kivételesen indokolt esetben való érinthetősége, de még inkább az érinthetetlensége. Egyelőre sajnos, még nem vagyunk ebben a helyzetben.
Itt az ideje azonban annak, hogy hozzálássunk egy új alkotmány kimunkálásához. Olyanhoz, amely híven tükrözi az új társadalmi-gazdasági berendezkedésünk alapintézményeit. Olyanhoz, amely szilárd alaptörvénye lesz a Magyar Köztársaságnak, s így azt nem más törvényekkel együtt módosítgatjuk, vagy módosítgatják, hanem az Országgyűlés annak érvényesülése, érvényesítése érdekében alkotja az új törvényeket.
Az alkotmányozás különleges eljárást és szigorú feltételeket követel. Ezért szól az alkotmányozás szabálya úgy, hogy az alkotmánnyal kapcsolatos döntésekhez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A jelenlegi adott parlamenti konstellációban a kormánypárti frakciók az ellenzéki képviselők szavazatai nélkül is hozhatnának alkotmányt érintő döntéseket. Mint azonban már szóltam róla, az alkotmány különlegesen kezelendő törvény, ezért a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjainak tárgyaló küldöttsége, sajnálatunkra a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt delegációjának kivételével arra a közös elhatározásra jutottak, hogy az új alkotmány megalkotásához nem a kétharmados szavazati arány biztos tudatában kezdenek hozzá, hanem csak az országgyűlési képviselők legalább négyötödének egyetértésével, s így tényleges, jogilag biztosított befolyásoló szerepet garantálnak az ellenzéki frakcióknak az új alkotmány kidolgozásában és elfogadásában.
Az Országgyűlés öt frakciójának vezetői által aláírt és a tisztelt Ház elé benyújtott törvényjavaslat elfogadása az előbb említett jogi garanciát az alkotmány szintjén biztosítja az öt frakció szándékai szerint.
Köszönöm szépen. (Taps.)
