DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Az 5. és 6. ponthoz kívánok hozzászólni.
Az általános vitában már részletesen kifejtettem, tisztelt Országgyűlés, hogy a cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításánál sokkal radikálisabb lépésre kellett volna elszánnia magát a kormánynak, hisz a cégnyilvántartások során kaotikus állapotok uralkodnak. Nyilvánvaló, hogy a mintegy száz főnyi cégbíró képtelen feldolgozni az évek óta felhalmozódott hátralékos ügyeket.
Álláspontom változatlanul az, hogy a cégjog alapvetően regisztrálási eljárást jelent és nem engedélyezést, illetve bírói mérlegelésen alapuló döntést. Ezt a külföldi tapasztalatok is megerősítik, és megengedhetetlen luxus, hogy a cégnyilvántartások legapróbb részletei is bírói tevékenységet igényeljenek.
A törvénymódosítás legalapvetőbb célja, hogy gyorsabbá, hatékonyabbá tegye a bírósági cégnyilvántartást. Ezt azonban az előterjesztés az említett koncepcionális változtatások hiányában nem is érheti el.
A törvényjavaslat 4. § (2) bekezdéséhez benyújtott módosító javaslatom gyakorlatilag összhangban van az alkotmányügyi bizottság által javasoltakkal is, hisz a bizottság a cégnyilvántartási törvény 16. § (2) bekezdés záró mondatának a következő módosítást javasolja: "A cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül és a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül elutasítja." Természetesen elmarad az, hogy "a végzés ellen igazolási kérelemnek nincs helye" című szövegrész.
A Magyar Demokrata Fórum módosító javaslata kéri elhagyni "a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül" és "a végzés ellen igazolási kérelemnek nincs helye" szövegrészt a következők miatt:
Nézetünk szerint a bejegyzés iránti kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítása sérti a cégbírósági eljárásban érvényesülő azon jogot, ami az eljárás lefolytatásához fűződik. Bizonyos értelemben ez alkotmányellenes, de legalábbis nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal ellentétes.
A kormány előterjesztésében nem vette figyelembe a 25. § (1) bekezdését. Ha e törvényből és a cégbíróság nem peres jellegéből más nem következik, a cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyelete során a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Véleményem szerint a javaslat ellentétes a polgári perrendtartás 132. § (1) bekezdésének azon rendelkezésével, miszerint az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül ismételt beadás fenntartja az eredeti beadáshoz fűződő joghatályokat.
Az elutasítás indoka lehetett az, hogy a bejegyzést kérő nem csatolta a taxációban írt mellékleteket - például cégaláírási nyilatkozat, vezető tisztségviselők nyilatkozata, tagjegyzék, meghatalmazás stb. Ebben az esetben maga a társasági szerződés érvényes, az elutasítás nem az okirat érvénytelenségében rejlik. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy ezen érvényesen megkötött társasági szerződés időpontjára visszamenő hatállyal, ex tunc hatállyal jön létre a cég.
Az előzőek miatt számunkra teljesen érthetetlen, hogy miért nem támogatja a kormány a módosító javaslatokat, hiszen ezek elutasítása komoly alkotmányossági problémákat is felvet. Meggyőződésünk, hogy a módosítás elutasítása esetén nem gyorsulni fog az eljárás, hanem lassulni, és a cégbírónak ugyanazzal az üggyel kétszer vagy háromszor kell foglalkoznia.
Végül, de nem utolsósorban komoly gyakorlati aggályok is vannak azzal kapcsolatosan, hogy a jogi képviselőnek a cég alapításakor, illetve a társasági szerződés elkészítésekor maradéktalanul eleget kell tennie a taxációban írtaknak, hisz ilyen jogszabály-infláció esetén - különösen az év végén - a társaságok úgy alapítanak céget, hogy egy-két nap áll a rendelkezésükre, illetve az ügyvédnek a szerződés elkészítésére, és nyilvánvaló, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tud bizonyos mellékleteket becsatolni. Ez utóbbi esetet csak súlyosbíthatja például a vegyesvállalatok létrehozása, hisz a külföldi partner képtelen eleget tenni a cégbírósági követelményeknek. A kötelező jogi képviselettel és az ügyvédi csalhatatlansággal kapcsolatos okfejtések, úgy gondolom, ma már betarthatatlanok és más időkre emlékeztetnek.
Tisztelt Ház! Néhány gyakorlati példával is szeretném alátámasztani és megvilágítani a módosító javaslatunkat, illetve az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát. Mindenekelőtt szeretnék arra hivatkozni, hogy cégalapításkor, különösen - ahogy említettem - külföldi partner esetén néhány nap áll rendelkezésére a jogi képviselőnek, illetve az ügyvédnek arra, hogy a társasági szerződést elkészítse. Ez az idő semmiképpen nem elegendő arra, hogy a rendkívül hosszú és a taxációban megjelölt hét-nyolc kelléknek maradéktalanul eleget tegyen.
(20.40)
Nyilvánvaló azonban, hogy a társasági szerződést határidőben - ahogy említettem, esetleg év végéről van szó - be kell nyújtania. Ebben az esetben már nem tud megfelelni a jogi képviselő a törvénymódosítás által megkívánt feltételeknek. Ezen túlmenően természetesen lehet egyéb elháríthatatlan ok is, ami miatt nem tud eleget tenni a jogi képviselő a törvény előírásainak. Álláspontom szerint tehát ilyen esetben nem lehet kizárni azt, hogy megfelelő határidő engedélyezésével a jogi képviselő eleget tegyen a törvény előírásainak és elvárásainak.
A másik dolog, amiről ezzel kapcsolatban szeretnék szólni, tisztelt Ház, az az egységes gyakorlat. Ez a jogszabály most megpróbálja pontosan, kimerítően felsorolni azokat a kellékeket, amelyek a társaság bejegyzéséhez szükségesek. Ismeretes azonban az, hogy az országban a cégbírósági eljárások körében egyáltalán nincs egységes gyakorlat. Egy példát hadd mondjak, például Békés megyében addig az illető jogi képviselővel szóba sem áll a cégbíróság, amíg adószámmal nem rendelkezik a cég. Ennek az adószámnak a beszerzése jelen pillanatban azt jelenti, hogy mivel fantomcégek is vannak, s a kormány nagyon helyesen hadat üzent a fantomcégeknek, az adóhivatal külön "környezettanulmányt" folytat, magyarul kimegy a telephelyhez, székhelyhez, s megnézi, hogy a cég létezik-e vagy sem. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ez az eljárás - ha nem kivételes és méltányos, akkor tíz napot vesz igénybe -, akkor nem tudom, hogyan lehetne tartani azt a határidőt, amelyet a törvény megkíván és előír.
Még valamit ezzel kapcsolatosan: nekünk az az álláspontunk, hogy ha a társasági szerződés megfelel a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek, akkor tulajdonképpen minden feltétel adott ahhoz, hogy elméletileg valaki céget alapítson. A legutóbbi cégbírósági gyakorlat mint ügyvédet arról győz meg, hogy nem az érvényes társasági szerződés - és erre a törvény sem utal megfelelően -, a gt.-nek megfelelő társasági szerződés a fontos, hanem a különböző mellékletek. Hosszú fejtegetésekbe bocsátkozhatnék, hogyan változott 1988 óta, a társasági törvény bevezetése óta a bírói gyakorlat. Vannak cégbíróságok, ahol hat kelléket kérnek, vannak cégbíróságok, ahol a melléklet 18 vagy 19 kelléket ír elő.
Tisztelettel kérem az előterjesztőt, hogy amennyiben ebben a törvényben - amellyel egyébként egyetértünk - a taxáció teljes, pontos és kimerítő, hisz taxáció a neve, akkor ez egységesen tükröződjön a cégbírósági gyakorlatban, s bizonyos módosítások ne terjesszék ki a taxációban írtakat, mert különben azt hiszem, hogy semmi kedvező változás nem fog bekövetkezni a cégbírósági eljárásokban.
A Magyar Demokrata Fórum egyébként a módosító javaslatokon túlmenően az egyéb, fiók, telep, székhely, fantomcégek felszámolásával s általában a módosításokkal egyetért. Azt kérjük tisztelettel, hogy ezt a módosítást, vagy pedig az alkotmányügyi bizottság által is támogatott módosítást szíveskedjenek támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps.)
