DR. MÉSZÁROS GYULA
DR. MÉSZÁROS GYULA
DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A sok vitát kiváltó földárveréseknek lassan a végére érünk. Közel négy év telt el az első licitálások óta. A szerencsésebbek már három éve saját földjükön gazdálkodnak, de van ahol még mindig nincs megegyezés, ahol a földre várók még egyetlen barázdát sem kaptak - mint ahogy azt Izsó Mihály képviselőtársam is említette.
Nem célom és feladatom most az érvényben lévő törvények bírálata, csupán azt szeretnénk mi, kereszténydemokraták, ha az egész földkérdés nyugvópontra jutna. Ezt szolgálja az előttünk lévő törvényjavaslat is.
A törvényalkotó bizonyára abból indult ki, hogy lehetőleg a helybelieket juttassa földhöz, akik a megszerzett földön gazdálkodni és termelni akarnak. Ezzel mi is egyetértünk, bár kétségtelen, hogy csorbítja a nem helyben lakók érdekeit. Csupán azért adunk be módosító indítványt, hogy a földárveréseket meggyorsítsuk és az egyes árveréseken résztvevők körét pontosítsuk.
Tudjuk és tapasztaljuk, hogy az Országgyűlés állandó időzavarral küzd, azonban ha már módosítjuk a '91. évi XXV. számú törvényt, több változtatásra is szükség lett volna. Különösen a 23. és a 24. § rendelkezései fékezik a termelés beindítását és egy egészséges földpiac kialakulását. Ezen törvények megváltoztatását szerette volna elérni Glattfelder Béla képviselőtársunk, amivel mi, kereszténydemokraták teljesen egyetértünk. Mert miről is van szó?
A 23. § előírja, hogy amennyiben az árverésen szerzett termőföldet az új tulajdonos három éven belül eladja, az teljes egészében jövedelemadó-köteles. Az olyan kárpótlási jegyeket, amellyel földet is lehet szerezni, azok az idős falusi parasztemberek adták el a fiatalabbaknak, akik már nem akartak gazdálkodni, örültek, hogy öreg napjaikra egy kis pénzhez jutottak. Tehát ez a szabály nem a vevőket sújtja, akik sok esetben valóban spekulánsok, hanem azokat, akik eladták jegyeiket. Ezt nagyon méltánytalannak és igazságtalannak érzik, ezért ezt meg kellett volna változtatni.
Jó néhány árverésen részt vettem és tapasztaltam, hogy a megbízásos árverezők a volt kárpótlásijegy-tulajdonosok nevében árvereznek és szereznek földet, amit aztán beadnak átírásra a földhivatalhoz. Az eladó tájékozatlan idős emberek csak akkor néznek nagyot, amikor megkapják az adófizetési felszólítást.
Igazán sajnálom, hogy a helyzet fonákságát a kormánypártok nem érzékelték, és a kérdést megoldó törvényjavaslat napirendre vételét leszavazták.
A legtöbb vevő és eladó, persze megállapodott, hogy kivárják a három év leteltét az adófizetés elkerülése miatt, így az esetek nagy részében nincs bevétele az államkincstárnak. Annál inkább át kellene gondolni a 23. és 24. § megváltoztatását, mert ha ezt eltörölnénk, talán előkerülnének a zsebekből a zsebszerződések és így jelentős illetékbevételhez jutna az ország.
Tisztelt Képviselőtársaim! Feltétlenül szükségesnek tartjuk az előttünk lévő törvényjavaslat pontosítását és gyors elfogadását. Képviselőcsoportunk nevében én arra kérem az előterjesztőt, hogy a nyáron készítse el a földkárpótlás lezárásáról szóló törvényjavaslatát és azt szeptemberben terjessze a tisztelt Országgyűlés elé.
Összességében pedig abban reménykedünk, hogy az idén minden négyzetméter föld gazdára talál úgy a kárpótlás, mint a részarány-tulajdonok körében és az új gazdák elkezdhetnek saját földjükön dolgozni és termelni. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság lehet az a húzóágazat, amely kiemeli ezt az országot a válságból és ha mi nem is, de legalább gyermekeink, unokáink boldogan és vidáman élhetnek ebben a gyönyörű országban, amelyet őseink szereztek. (Taps.)
