IZSÓ MIHÁLY
IZSÓ MIHÁLY
IZSÓ MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Előre ki kell jelentenem, hogy a Független Kisgazdapárt az 1022-es törvényjavaslatot támogatja. Azonban észrevételeket is kívánok tenni annak érdekében, hogy a törvény végrehajthatóbb legyen.
Tekintettel arra, hogy még 120-130 helyen egyáltalán nem volt első kárpótlási árverés sem, ezt minél hamarabb meg kell ejteni. Tudott tény, hogy sok esetben kaptak akkor is 20-30 aranykoronára jogosultak kaptak 20-30 aranykoronát, ha azon kívül saját jogon még 100-200 aranykoronát is kaptak. Vagy netalán nem is volt nekik saját jogon aranykoronájuk, de különböző módszerekkel föl lettek tupírozva. Ezt valahogy át kellene vizsgálni, mint földtartalékot.
Brókerek jelentek meg a föld területén. Igen gazdaságos lenne a kárpótlási törvény végrehajtása szempontjából, ha ez ügymenet mögé nézne akár rendőri vagy akár büntetőjogi felelősséggel is.
Külföldiek jutottak olyan földekhez, amit jogosan meg lehet kérdőjelezni, mert a kárpótlási törvény kimondja, hogy külföldi nem szerezhet földet, a kárpótlási törvény kimondja, hogy 300 hektárnál és hatezer aranykoronánál nagyobb nem lehet a föld.
Ha ezeket mind figyelembe vesszük, figyelembe vesszük azokat a szempontokat, hogy vannak olyan illetők, személyek - mondjuk, hogy kft.-k -, akik országosan be vannak jegyezve, és Piripócson szereznek száz hektárt, Nagylakon megint száz hektárt, Somogy-nemtudomhol kétszáz hektárt, senki sem tartja nyilván, hogy az a kft. összességében mennyi földet szerzett meg. Ez vonatkozik a külföldi tulajdonosokra is.
(21.30)
Tehát valahogy, valamilyen adminisztratív módon személyre le kellene bontani, hogy milyen tulajdonnal rendelkezik az illető. Mert én tudom - és bizonyítani is tudom -, hogy választókörzetemben előfordultak olyan esetek, hogy nem jött össze a végleges szám, a törvény által meghatározott nagyságrend derül ki utólagos számítással.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve, továbbá még egy javaslatot, amelyet módosító javaslatként be is terjesztettem, s ha megengedik megemlíteném, tekintettel arra az állampolgárok a négy év alatt is mozgásban voltak, az 1. § (2) bekezdés a) pontját javasolnám úgy módosítani, hogy 1991. június 1-jét elhagyva 1994. június 1-jét érvényesítenénk, illetve léptetnénk életbe. Megmondom, miért. Ahol elvették a földet, az mindenféleképpen jogosít. Amelyik szövetkezetben dolgozott vagy ügyködött az a földtulajdonos, arra is ugyanúgy jogosít, azonban a négy év alatt történtek halálesetek, elköltözések és hadd ne soroljam tovább.
Életközelbe kell hozni a törvényt, tehát meg kell adni azt a lehetőséget, hogy akik azóta már erről a területről elmentek más megyébe, más városba, más községbe és gazdálkodni szeretnének, akkor ott kapják meg a földjüket. A kárpótlás tekintetében ez nem nagy áldozat, mert hiszen ez nem jelentős szám, egy-két százalékot tesz ki, viszont vannak ilyenek. Főleg amikor az idősebb szülők elhalálozása következtében a fiatalok máshol telepedtek le, ilyen esetekben kellene ezt figyelembe venni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
