CSÓTI GYÖRGY
CSÓTI GYÖRGY
CSÓTI GYÖRGY (MDF): Köszönöm szépen. Ha nincs ellene kifogás, akkor azt hiszem, egyszerűbb, hogyha folytatjuk Mészáros István gyakorlatát és a helyünkről beszélünk tovább.
Magam részéről a szóban forgó törvényjavaslat kisvállalkozókra, kisvállalkozásokra gyakorolt hatásával szeretnék foglalkozni.
Mintegy 45 esztendővel ezelőtt Adenauer, Schuman és De Gasperi kezdte el megalapozni azt az európai integrációt, mely éppen napjainkban válik valósággá, és amiből mi, magyarok sem akarunk kimaradni. Az új Európa kialakításának egyik alapeleme a Ludwig Erhard egykori német gazdasági miniszter, később kancellár által kidolgozott szociális piacgazdaság volt. Az új gazdasági modell nemcsak a háború utáni Németország hihetetlen gyors fellendülését eredményezte, hanem európai mintává is vált.
Mi is volt ennek az új koncepciónak - a szociális védőháló kiépítése mellett - a legfontosabb újdonsága, meghatározó eleme? A kis- és középvállalkozók széles táborának kialakítása, az egyéni vállalkozások, az újrakezdők erőteljes támogatása, és ezáltal a középrétegek tudatos kiszélesítése és felemelése. Az eredmény az lett, hogy a gazdaság rugalmasan tudott alkalmazkodni belső és külső változásokra, és ezzel csaknem töretlen növekedést tudott biztosítani. Ma az Európai Unió államaiban a kis- és középvállalkozók szektora a munkaképes lakosság 60 százalékát foglalkoztatja és a nemzeti össztermék 90 százalékát biztosítja.
Mi történik ezzel szemben Magyarországon? A rendszerváltást követő első három esztendőben objektív okok miatt nem nyílt igazán lehetőség a kisvállalkozások széles körű támogatására. Ezzel nem zárom ki, hogy esetleg szubjektív okok is szerepet játszottak ebben. Az 1990 és '93 közötti időszakban hároméves stabilizációs válság volt a gazdaságban. Ezt követően kedvező jelek mutatkoztak, beindult a növekedés. Kétségtelen tény, hogy ez a gazdasági növekedés költségvetési egyensúlyhiány mellett következett be, azonban ez a fogyasztás bővülésével járt együtt, ami jó hatással volt az életszínvonal alakulására.
A Békesi-, majd a Bokros-program célkitűzése ezzel szemben a szolid növekedés feladása, pontosabban a költségvetési és fizetési mérleg deficitjének a lefaragása, a relatív egyensúly bármi áron való megteremtése. Egy elméleti közgazdasági koncepció tűzzel-vassal való doktriner megvalósításáról van szó, egy olyan műtétről, ami elvileg sikerülhet, de közben csaknem biztosan meghal a beteg.
A program kulcsszava az exportbővítés és egyben a fogyasztás visszafogása. Ezek a célkitűzések, nem is titkoltan, a lakosság további elszegényedésével járnak együtt. A költségvetési egyensúly javítását pedig sokkal inkább a bevétel növelésével kellene elérni, például a privatizáció újbóli beindításával és az elriasztott külföldi beruházók bizalmának visszanyerésével, semmint a szociális, kulturális kiadások lefaragásával, az elszegényedés és az iskolázatlanság növelésével.
Hogyan érintik ezek az intézkedések a kisvállalkozókat és a kisvállalkozásokat? Hazánkban nagy a vállalkozási kedv, mintegy 700-800 ezer kisvállalkozót tartanak nyilván. Túlnyomó többségük azonban kezdő. A magyar kisvállalkozóról elmondható, hogy nincs tőkéje, tartaléka, likviditási problémákkal küszködik. Termelésének a folyamatos fenntartásához sincs általában elég tőkéje, nemhogy a fejlesztéshez. Az inflációnövelő gazdaságpolitika miatt a kamatok egyre emelkednek, ezért a kisvállalkozó egyre nehezebben vállalkozhat hitelek felvételére. Maga a pénzpiac is likviditási gondokkal küzd, így egyre szűkülnek a lehetőségek.
(22.40)
Az említett tőkeszegénység miatt a kisvállalkozó rendkívül költségérzékeny, ezért a növekvő infláció a vállalkozások tömeges ellehetetlenülését eredményezi. Mivel a program fogyasztáskorlátozó, a kisvállalkozó terméke, szolgáltatása iránt is csökken a kereslet. Bevételei is bizonytalanná válnak, üzleti partnerei sem tudnak fizetni. Költségeit a magas inflációs ráta mellett nem tudja az árban realizálni, illetve a szűkülő piacon áruja áremelést követően eladhatatlanná válik. Az eredmény a tömeges csőd.
Az exportban érintett kisvállalkozók számára is csak látszólagos a forintleértékelés kedvező hatása, mert hiába kap több forintot egy dollárért, ha a terméke előállításához 70 cent értékű importárura van szüksége, ami szintén megdrágult, így a nyereség egyértelműen csökken.
A társadalombiztosítási költségek alig burkolt további áthárítása a vállalkozókra még további ellehetetlenülést eredményez. A 25 napig tartó betegállomány esetén ugyanis ezentúl a vállalkozó, a munkaadó fizeti a táppénzt. Ez az összes táppénzkifizetés 80 százalékát jelenti. Elképesztő cinizmusról tesz tanúbizonyságot ugyanakkor, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásokat erősen szűkíti a kormány, például a térítésköteles fogászati ellátás július 1-jei bevezetésével. Bokros Lajos valószínűleg soha nem hallotta, vagy ha igen, már elfelejtette, milyen volt az Erhard-program, a szociális piacgazdaság kiépítése, ahol biztosították - és biztosítják ma is - az elszegényedők, a csődbe jutók, a munkanélkülivé válók újrakezdési lehetőségét.
Nálunk a közalkalmazottak és köztisztviselők számának kilátásba helyezett csökkentésével újabb tömegek kényszerülnek kisvállalkozókká válni, és ezzel lehetetlen feltételek mellett tovább élesedik a szűkülő piacért folytatott harc.
Szépen hangzik és mézesmadzag a kisvállalkozók számára a feketegazdaság elleni küzdelem mint a program egyik fő célkitűzése. Csak ha a kisvállalkozóra a legális gazdaság egyre nagyobb, elviselhetetlen terheket ró, az egyenesen kényszeríti arra, hogy ő is a feketegazdaság keretei között próbálja meg boldogulását, mert a legális út járhatatlanná válik számára.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Bokros-program sorscsapás. Nemcsak a jelent, hanem a jövőt is lehetetlenné teszi. Csapás a születendő gyerekekre, ha egyáltalán megszülik őket, csapás a tanulóifjúságra, csapás a bérből és fizetésből élőkre, de csapás a kisvállalkozókra is, a gazdasági élet azon szereplőire, akik a fellendülés zálogai lehetnének. Az európai példákból látható, hogy a modern gazdaság motorját a kis- és középvállalkozók alkotják. Ha ennek a motornak a létrehozását a Bokros-program megakadályozza, ezzel bezárja a jövő kapuját is. Igaz, az egyre csökkenő születésszámból kiindulva: nem is sokan akarnak már azon a kapun belépni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.)
