DR. MÉSZÁROS ISTVÁN
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Előttem szóló és általam nagyrabecsült Sepsey Tamás képviselőtársamhoz hasonlóan én magam is a gazdasági stabilizációs csomag azon elemével kívánok foglalkozni, amelyik a polgárok lakcímének és személyes adatainak a témakörével foglalkozik.
A törvényjavaslat két elemével kapcsolatosan szeretnék megosztani önökkel néhány gondolatot.
Az első ilyen elem a személyiszám-használat határidejének a meghosszabbítása. A második ilyen elem pedig a nyilvántartásokban szereplő adatok összekapcsolási lehetőségének a törvényjavaslat által szorgalmazott kitágítása.
Az első témakörre térve tehát azt kell előrebocsátanom, hogy a hatályos törvény szerint, mint ahogy azt tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, ez év végéig kellene az illetékeseknek kidolgozni az új személyazonosítási jel képzésének és a nyilvántartási rendszerek átállásának szabályait.
Tisztelt Képviselőtársaim! A probléma az, hogy az illetékesek arra hivatkoznak, hogy ehhez már sem elegendő idő, sem pedig a szükséges költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre. Ilyenkor különös helyzetbe kerül a törvényalkotó, hiszen nem tudja átvállalni a kidolgozás feladatát, ugyanakkor nem vállalhatja a nyilvántartások összeomlásának kockázatát sem. Így kénytelen a határidő-hosszabbítás kényszerű eszközéhez nyúlni.
Tisztelt Ház! Itt kell leszögeznem, hogy ezt az eredményt sajnos már 1992-ben, a törvény megalkotásakor előre lehetett látni. A törvény úgy lépett ugyanis hatályba, hogy hiányzott és változatlanul hiányzik mögüle a végrehajtását biztosító garanciarendszer.
Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ezt a törvényt meg sem szavazta annak idején. Például egyik oka a nemleges állásfoglalásunknak éppen a végrehajtást szavatoló garanciarendszer hiánya volt.
Nincs konkrét felelőse az átmenet levezénylésének, és mint ahogy jól tudjuk, a mai napig sem került megválasztásra az adatvédelmi biztos, aki számon kérhetné az adatkezelőktől kötelezettségeik teljesítését. Így voltaképpen nem is csodálkozhatunk azon, tisztelt Ház, hogy igazán számottevő erőfeszítések, legalábbis az én tudomásom szerint nem is történtek az átalakítás kimunkálásának a területén.
Amikor én erre rákérdeztem az emberi jogi bizottság ülésén, akkor a Belügyminisztérium jelen lévő képviselője nem tudott kielégítő választ adni arra, hogy milyen előkészületek zajlottak az átalakítás érdekében. De meg kell hogy jegyezzem, hogy ez a feladat nem csak a Belügyminisztérium felelőssége, ugyanis pontosan a nagy adatkezelők, például a Társadalombiztosítási Igazgatóság, az adóigazgatóság nem belügyi hatáskörbe tartoznak.
Tehát mivelhogy nem történtek ilyen erőfeszítések, így állhatott elő ez a helyzet, s tulajdonképpen nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen az érintett adatkezelők teljesen ellenérdekeltek a változtatásban, hiszen nekik érthetően sokkalta kényelmesebb a jelenlegi rendszer fenntartása. Ez a helyzet is ékesen példázza azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen szükséges lenne az adatvédelmi biztost mielőbb megválasztani.
A második témakör, tehát annak vonatkozásában, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok összekapcsolása miként alakulna, ebben a körben szeretném a beszédemet folytatni.
Először is le kell itt szögezni, hogy teljességgel támogatom a kormánynak azon törekvését, hogy a feketegazdaság ellen hatékonyan fellépjen, az adóvisszaéléseket leleplezze. A közteherviselés ugyanis alkotmányos kötelezettség, ezt senki nem vitatja közöttünk, és én túlmegyek ezen, nemcsak alkotmányos kötelezettség, hanem az erkölcsi felelősség körébe is tartozik, a szabadság és a felelősség ugyanis nem választható el egymástól.
Ugyanakkor, tisztelt Ház, rendkívül vigyázni kell arra, hogy a visszaélések felderítésének szándéka ne járhasson olyan törvényi megoldások kialakításával, amelyek révén tisztességes polgárok magánszférája is átvilágíthatóvá válhat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem korlátlan a polgárok információs önrendelkezési joga. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy e jog korlátozásának arányosnak kell lennie az elérni kívánt alkotmányos céllal, és nagyon fontos, hogy precízen körülírtaknak kell lenniük a korlátozási okoknak és lehetőségeknek.
Az esetleges általános felhatalmazások alkalmazása ebben a körben, azon túl, hogy jogbizonytalanságot szülhet, még olyan látszat keltésére is alkalmas, mintha a hatóságok minden polgárra mint potenciális adócsalóra tekintenének. Pedig, tisztelt Ház, ez távol áll ettől a kormánytól. Éppen ezért több ponton is figyelembe véve Kutrucz Katalin és Sepsey Tamás képviselőtársaim által elmondottakat is, ennek a törvényjavaslatnak valóban van néhány további átgondolást és módosítást igénylő passzusa. Demokratikus jogállamban ugyanis mindannyian tudjuk, nem elég a kormány szabadságpárti elkötelezettségébe vetett bizalom, a jogokat intézményes garanciáknak kell védeniük.
(22.30)
Remélem, hogy azok a korrekciók, amelyeket a Szabad Demokraták Szövetsége módosító indítványaiban felvázol, az előbb említett képviselőtársaimat is megnyugtatják majd a polgári szabadságok iránti elkötelezettségünket illetően.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik korrigálandó területet az a rendelkezés képezi, amely kierjesztené a személyi szám felhasználására jogosultak körét, oly módon ráadásul, hogy azt a szervezeti kört is felhatalmazná a szám, illetve a helyébe lépő későbbi személyazonosító jel végleges használatára, amely a hatályos törvény szerint csak átmeneti ideig használhatná azt. Ezzel véglegesítené a személyi szám használatának jelenlegi, mindmáig átmenetinek tekintett rendszerét.
Tisztelt Ház! Az adatkezelők különböző kategóriába történő hatályos besorolási rend egyébként szerintünk is módosításra szorulna, hiszen a jelenlegi törvény másik hibája éppen az, hogy a besorolás annak idején, 1992-ben meglehetősen hasraütésszerűen történt, nem súlyozott kellő gondossággal a szervezetek között. Így például nehezen értjük azt, hogy miért éppen az adóigazgatás van kizárva a személyi szám fölhasználásából. Mennyivel jogosult erre nála jobban például a jóval kisebb ügyforgalommal bíró idegenrendészet? A példák sorát az idő előrehaladottságára tekintettel nem szeretném szaporítani. Ezzel csak jelezni akartam, hogy korántsem tökéletes az a törvény, ami '92-ben megalkotásra került.
A besorolás racionalizálása azonban, ahogy erre Sepsey Tamás más vonatkozásában utalt, részletesebb átgondolást és nagyobb körültekintést igényel, amelyet bajos a jelenlegi körülmények között - amikor is a jelen törvényjavaslat vonatkozó része egy tőle sok szempontból rendszeridegen törvénycsomag kisebb jelentőségű részét képezi - elvégezni. A sietség tetten érhető, az előttünk fekvő törvényjavaslatnak ezen a részén. A törvényjavaslat ugyanis úgy módosítaná az adatkezelői kategóriákat, hogy meg sem kísérli az általam említett differenciálást a különböző súlyú és jelentőségű adatkezelők között. Ráadásul felborítja az érvényes törvény által felállított egyensúlyt, mégpedig olyan módon, hogy a személyiszám-használat államigazgatáson belüli univerzálissá válásának veszélyét is felidézheti. Ez ellen pedig az Alkotmánybíróság már állást foglalt.
Tisztelt Ház! A másik pontosítandó terület - erről tényleg már rövidebben szólok - az adat-összekapcsolás területe, amely korrekcióra szorul. Ezen a területen a jelenlegi általános felhatalmazás helyett álláspontom szerint a célhoz kötöttség követelményének kell érvényt szerezni.
Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége nevében módosító indítványt terjesztettem elő. Amellett, hogy kényszerből bár, de hozzájárulunk a személyiszám-használat határidejének 1999. december 31-éig történő meghosszabbításához, el kívánjuk kerülni a hatályos törvény által teremtett, bár - ezt azért meg kell említeni - a végrehajtás elodázása által egyelőre csak papíron létező egyensúlyi helyzet felborítását. Tehát el kívánjuk kerülni, hogy ez az egyensúlyi helyzet felboruljon.
Végül a polgári garanciák fenntartása érdekében hangsúlyozottabban kívánjuk érvényesíteni a célhoz kötöttség elvét.
Tisztelt Ház! Tudomásom szerint több oldalról is érkeztek módosító indítványok ehhez a törvényjavaslathoz. Én ki szeretném fejezni a reményemet abban, hogy - ideértve majd a bizottsági vitát és a részletes vita eredményeit is - talán a törvénycsomagnak ez a része esetleg lehet egy olyan rész, amely élvezheti a Ház mindkét oldalának konszenzusát, visszavezetve azon hagyományokra, amelyek itt már kialakultak az előző periódusban, amikor már igen jelentős törvényalkotási munkát végeztünk, a nyilvánosság és a titkosság határainak tisztázásába kezdtünk bele, és elkezdtük a rendszer átalakítását a személyes adatok védelmének a területén.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
