DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, ami az ország jövője szempontjából rendkívül fontos, mivel hosszú távon határozhatja meg a környezeti viszonyokat hazánkban. Valójában arról van szó, hogy lehetőséget teremt-e a környezet reális megvédésére, illetve véget tud-e vetni az anarchikus hazai környezeti állapotoknak.
Felvetődik a kérdés, hogy a javaslat és annak eszközrendszere alkalmas-e ezen célok elérésére.
Alkotói szerint ezt a törvényjavaslatot hat-nyolcéves kodifikációs munka előzte meg, számtalan módosítással, és a különféle zöldmozgalmakkal, valamint a szaktárcákkal való egyeztetés után került elénk. A Független Kisgazdapártnak azonban meg kell állapítania, hogy a tervezet kodifikációs és tartalmi színvonala nem tükrözi a hosszú előkészítő munka eredményét.
Alkotói szerint legfontosabb tulajdonsága, hogy - a korábbi passzív környezetvédelemmel szemben - a károk megelőzésére épül, a környezetvédelmi szempontoknak a gazdaságban való érvényesítésére helyezi a hangsúlyt. A tervezet az Európai Közösség irányelveinek megfelelően meghatározza a terhek viselésének alapelveit az állam és az önkormányzatok között - hangoztatják alkotói. Ezzel szemben megállapíthatjuk, hogy a javaslat normatív szabályozást nem tartalmaz, túlságosan keret jellegű, ezért álláspontunk szerint nem felel meg a jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyok által megkívánt követelményeknek. A javaslat a normatív szabályozást áthárítja további jogi rendezésre, a jogszabályban felsorolt tizenhat területre. Ezeknek a jogalkotó szándéka szerint kapcsolódni kellene a környezetvédelmi törvényhez. Felvetődik bennünk a kérdés, hogy ezek a végrehajtási szabályok vajon mikor fognak megszületni. A minisztérium közigazgatási államtitkára szerint ezek a jogszabályok a törvény hatályba lépését követően körülbelül egy-másfél év múlva kerülnek kiadásra. Ez azt jelenti, hogy addig is teljes a jogbizonytalanság, és a környezetvédelem területén mára kialakult teljes káosz tovább fokozódik.
Ezt a kaotikus helyzetet bizonyítja többek között az is, hogy a javaslat sok olyan rendelkezést tartalmaz, amelyet ma is hatályban lévő jogforrás rendez. Ilyen például a környezetvédelmi hatásvizsgálat kérdésköre, amelyet a 146/1992. (XI. 4.) Korm. számú rendelet vezetett be, elsőként az energiaiparban. Ezt a rendeletet egészítette ki a 86/1993. (VI. 4.) Korm. számú rendelet, amely többek között hatásvizsgálat elvégzését írta elő a villamos és a földgázvezetékekre is.
Mindezekből következően látható: a törvényjavaslat elfogadásakor számolni kell azzal a ténnyel, hogy léteznek olyan jogszabályok, amelyek e törvényt megelőzően születtek, és továbbra is hatályosak; ugyanakkor ezzel párhuzamosan kiadásra kerülnek az említett különböző végrehajtási szabályok is. Ebben a helyzetben teljesen egyértelmű, hogy tovább nő a jogbizonytalanság, amelyet ez a törvény elfogadása esetén eredményezni fog.
Ezek után ismételten felvetődik bennünk a kérdés: a javaslat készítői egyáltalán ismerték-e a jogalkotási törvény előírásait? Egyáltalán elolvasták-e ezt a törvényt? A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy "A jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának lehetőségét; meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell." Amennyiben ezt a törvény-előkészítési menetrendet nem tartja be a kormány, sorozatban születhetnek megalapozatlan, végrehajthatatlan törvények, amelyek csak zűrzavart, jogbizonytalanságot és káoszt eredményezhetnek az országban. Azt hiszem, ezt a már kialakult helyzetet bármelyik magyar állampolgár tanúsíthatja.
A Független Kisgazdapárt sajnálattal állapítja meg, hogy ez a javaslat, amennyiben jelen formájában elfogadásra kerül, csak tovább növeli az országban a környezetvédelem területén kialakult anarchikus állapotokat.
Itt azonnal fel kell vetnem a felelősség kérdését, miután ez a törvényjavaslat jogi színvonalát illetően már nem az első olyan előterjesztés, amely a kormány részéről a magyar parlament lejáratását eredményezi, ugyanis az előterjesztés színvonala egyszerűen dehonesztáló a magyar parlamentben tevékenykedő képviselőkre is. A jogalkotási törvény 24. § (1) bekezdése kimondja: "Az igazságügy-miniszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjék be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek." A 23. § pedig a jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, illetőleg a kijelölt miniszter felelősségét állapítja meg a jogszabály előkészítéséért, így különösen azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött cél elérésére.
Felvetődik bennünk a kérdés: a törvényalkotó hogyan tett eleget a jogalkotási törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak, amelyek szerint a jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat? Ki kell mondanunk, hogy az országban a környezetvédelem területén is katasztrófahelyzet van: a huszonnegyedik órában vagyunk! Csak néhány példát említek: Szigetköz, Balaton, Velencei-tó, a szovjet laktanyák környékén visszamaradt környezetszennyezés, Várpalota környékének ipartelepi szennyezése, a privatizáció során bekövetkező környezetszennyezés. Budapest egyik legszennyezettebb kerülete a IX. kerület - most még a megmaradt kevés zöldövezetet is beépítik a Duna-parton szállodákkal, lehetetlenné téve a Soroksári út amúgy is elviselhetetlen levegőjét.
Ez a törvényjavaslat tehát nem oldja meg a súlyos problémákat. Nem elég kimondani, hogy meglévő környezetünket meg kell védeni - amire egyébként az előttünk lévő javaslat teljesen alkalmatlan. A jogszociológiában alapfogalomként oktatják a jogi egyetemeken, hogy ha valamely életviszonyt nem egy, hanem több jogszabály szabályoz, annál kevésbé érvényesülnek a gyakorlatban, vagyis annál kevésbé tartják be azokat. Ugyanezen követelményt támasztja alá a jogalkotási törvény 18. § (3) bekezdése, amely kimondja, hogy az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű. Képzeljék el, képviselőtársaim, hogy ez a környezetvédelmi törvény tizenhat más jogszabály létrehozásához köti a környezeti állapotok megjavítását!
A Független Kisgazdapárt megítélése szerint a kormány törvény-előkészítő munkájában nem érvényesül a jogharmonizáció, a jogi szakmai munka, és a jogalkotást felügyelő igazságügy-miniszter sem tett eleget a jogszabályokban előírt kötelezettségének. Sajnálom, hogy nincs itt Vastagh Pál igazságügy-miniszter úr, csak a politikai államtitkár asszony, úgyhogy csak ő hallja, amit elmondok itt. És nagyon sajnálom, hogy nincs itt Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter úr sem, hanem csak a politikai államtitkár asszony. Tényleg nem akarom önöket bántani...
Érthetetlen számunkra, hogy az Országgyűlésben a jogalkotás színvonala messze nem éri el az európai követelményeket. Annál kevésbé fogadható el ez a színvonal, mivel a választásokon a Szocialista Párt "szakértői kormány"-nak hirdette magát, ugyanakkor a kisebbik koalíciós partner tele van magasan kvalifikált szakemberekkel.
Dr. Balsai István volt igazságügy-miniszter úr, jelenleg MDF-es képviselő, igazolni tudná, hogy az Igazságügyi Minisztérium egy kitűnően, magasan kvalifikált törvény-előkészítő gárdával rendelkezik - rendelkezett.
(18.50)
Állítom, hogy ez a törvény-előkészítő gárda ezt a jogszabályt, ezt a törvényjavaslatot nem látta. Álláspontunk szerint itt mindenképpen fel kell vetnünk azoknak a személyes felelősségét, akiknek hivatalból, munkaköréből adódó kötelezettsége a jogalkotás szakmaiságának biztosítása, illetve a jogalkotási folyamat felügyelete.
Gyakran történik hivatkozás a parlamentben a jogharmonizáció fontosságára, amit magam is fontosnak tartok. De ne feledkezzünk meg arról, hogy a magyar jogrendnek nemcsak a külföldi jogrendszerekkel kell harmonizálnia, hanem be kell épülnie a magyar jogrendszer egészébe, tehát ügyelni kell a jogrendszer belső harmóniájára is.
A jogalkotásról szóló törvény 28. §-a szerint - idézem, - "a törvény tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a legfőbb ügyésznek, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének is". Erre való tekintettel is érthetetlen számunkra, hogy miként kerülhetett előterjesztésre a törvény tervezete, hiszen ezeknek a jeles szakembereknek is látniuk kellett az előterjesztés alapvető fogyatékosságait; feltételezve természetesen, hogy a törvény tervezetét véleményezésre meg is kapták.
Álláspontunk szerint a javaslat sem tartalmilag, sem pedig szerkezetében nem támogatható. A tervezetnek ugyanis sikerült alulmúlnia az Országgyűlés elé kerülő korábbi tervezetek színvonalát is. Példaként csupán arra hivatkozom, hogy a javaslat "A törvény hatálya" cím alatt, a 2. § (1) bekezdésben nem is a törvény hatályáról rendelkezik, hanem annak tárgyáról. A tervezet a saját hatálybalépésének időpontját sem rendezte megfelelően, ugyanis készítői megfeledkeztek arról, hogy a jogszabálynak területi, időbeli és személyi hatálya is van.
Feltűnő a szövegezés pontatlansága is, erre példaként az alapfogalmak közül az úgynevezett "érintett" fogalmát kívánom felhozni. Az érintett lehet személy, ez még elfogadható, de lehet szervezet is, amely azonban ilyen értelemben már nem fogadható el még akkor sem, ha esetleg leányvállalatról van szó. A tervezet alkotói érintett alatt nyilván a károsultat értik.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ez a törvényjavaslat nemhogy parlamenti vitára nem alkalmas, de alacsony színvonala miatt még társadalmi vitára sem. Javasoljuk, hogy induljon meg egy olyan jogalkotási folyamat, melynek célja egy környezetvédelmi kódex megalkotása. A tárca közigazgatási államtitkára szerint ez közel tíz évet venne igénybe. Véleményünk szerint ez akkor lenne igaz, ha a jogalkotásban azok a személyek kapnának kulcsszerepet, akiknek ma is szerepük volt ezen törvénytervezet létrehozásában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat egy az egyben az országban tapasztalható rendkívül súlyos kormányzati problémákat tükrözi. Ez egy olyan gumitörvény, ami végeredményben betarthatatlan. A keretjogszabály rendelkezéseit a környezetvédelmi felügyelők úgy hajtják végre, ahogy akarják ennek a törvénynek az alapján. Az sem kétséges, hogyha mindent szabályozunk, azt végre is kell hajtani, ahhoz viszont pénz kell.
Mindezek ellenére meg kell hogy kérdezzem, miután a miniszter úr nincs itt, a politikai államtitkár asszonyt, hogy ismeri-e a 150/1994. XI. hó 17-én kelt Korm. számú rendeletet. Ez a törvény arról szól, hogy mi a környezetvédelmi miniszter munkaköri kötelezettsége. Nyilván ő csak a saját magára vonatkozó jogszabályt ismeri, ezért mondtam, sajnálom, hogy Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter úr nincs itt.
