DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Köszönöm, elnök úr. A miniszter a környezet- és természetvédelem feladatai tekintetében, a környezetvédelem általános irányítása körében kidolgozza a környezetvédelmi politika átfogó stratégiáját. Meghatározza a rövid, közép- és hosszú távú céljait, előterjesztéseket készít a célok elérését biztosító, szükséges jogi, műszaki, gazdasági és politikai változásokról, szabályozásokról, és részt vesz az ezt szolgáló eszközök, programok kialakításában. Elemzi és értékeli a környezet állapotát, védelmének helyzetét, a környezeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait. Javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását stb. Végül a törvény kimondja, hogy az állami tulajdon privatizálása során felügyeli a környezetvédelmi szempontok érvényesülését.
Vizsgáljuk meg, hogy a miniszter úr, illetve az előterjesztő hogyan tett eleget a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 43/1990. (IX. 15.) Korm. számú rendeletben és az azt módosító 150/1994. (XI. 17.) Korm. számú rendeletben meghatározott kötelezettségének!
Rögtön a végével kezdem, és megkérdezem az igen tisztelt előterjesztőt, illetve képviselőjét, hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat előkészítése és kodifikálása során hogyan tett eleget az idézett törvényben foglalt munkaköri kötelezettségének. Pontosabban hogyan felügyelte a törvényben a környezetvédelmi szempontok érvényesítését?
Azonnal megadom a választ a kérdésre: sehogyan. Ugyanis a törvényjavaslatban egyetlen szó sincs a környezetvédelemről. Itt ismételten utalnom kell az igazságügy-miniszter felelősségére is, ugyanis a jogalkotási törvény már idézett 24. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az igazságügy-miniszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.
Újból vissza kell utalnom a jogalkotási törvény már idézett 23. §-ára, amely kimondja, hogy a jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szakminiszter felelős a jogszabály előkészítéséért, itt különösen azért, hogy a szabályozás szükséges, és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
A 41/1990. (IX. 15.) Korm. számú rendelet szabályozza az igazságügy-miniszter feladat- és hatáskörét. E rendelet 2. §-a lényegében megismétli a jogalkotásról szóló törvény 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Mire a javaslatban felsorolt 16 különböző szintű jogszabály megszületik, addigra a privatizáció befejeződik. Közben az ország környezeti állapota tovább romlik, a katasztrófahelyzet visszafordíthatatlanná válik.
Miniszter úrtól, illetve a tárca tisztelt képviselőjétől kérdezem, mit kíván tenni annak érdekében, hogy:
1. a privatizáció a jövőben ne a környezet további romlása útján menjen végbe;
2. milyen garanciákkal kívánja biztosítani, hogy további környezeti károsodások ne következzenek be;
3. a már bekövetkezett környezeti károsodások hatásait hogyan kívánja felszámolni.
Ezekre a kérdésekre a tisztelt előterjesztő nem tudja megadni a választ, ugyanis ezeket a kérdéseket a privatizációs törvényben kellett volna szabályozni, amit elmulasztottak. További kérdéseim:
Érvényt tudott-e szerezni a tisztelt előterjesztő annak a fontos követelménynek, hogy védett természeti értékeket ne lehessen privatizálni? A válasz nemleges.
A privatizációs bevételek terhére milyen forrást teremtett a tárca a felszámolt vállalatok által hátrahagyott környezeti károk enyhítésére? A válasz az, hogy ilyen forrást nem teremtettek tudomásunk szerint.
Jelenleg nincs hatályban olyan jogszabály, amely a privatizáció feltételéül szabná az eladásra váró vállalatok környezetvédelmi előírásait. Nem tudom, ismeri-e a tisztelt előterjesztő, hogy ezen áldatlan állapot eredményeképpen az ÁVÜ-nél hogyan érvényesítik a pályázatokban a környezetvédelmi előírásokat?
Ennek eljárási módjáról röviden tájékoztatnám a tisztelt előterjesztő politikai államtitkár asszonyt és képviselőtársaimat.
A potenciális környezetszennyező vállalatok privatizálása előtt az ÁVÜ környezetvédelmi felmérést rendel el. Pályázati úton kiválasztottak négy, nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező auditáló céget, amelyek ÁVÜ-szaktanácsadóként végzik tevékenységüket. A privatizációs pályázat kiírása előtt mindig ketten kapják meg a környezeti feltérképezés tennivalóit, majd a kettő közül a szakmailag megalapozottabb ajánlatot tevő cég kapja meg a megbízást a hosszú távra szóló stratégiai terv kidolgozására. Ennek tartalmaznia kell a kárelhárítás teendőit ezek költségvonzataival együtt.
(19.00)
A szakértői cégeket állítólag a Phare-program alapján ilyen pénzből fizetik. De a lényeg az, hogy kétszeres pénzt kapnak! A felmérők egyszer a felmérésért, másodszor - igaz, már csak az egyik - a stratégiai terv elkészítéséért.
Nézzük meg, mi történik ezután! A Phare-pénzzel előállított jelentés a privatizációs igazgatóságra kerül, ahol a pályázatok kiírásánál az ÁVÜ szerint figyelembe veszik. Valójában azonban senki nem törődik vele. A figyelembevétel mértékéről, illetve a vevővel kötött megállapodás környezetvédelmi feltételeiről már nem érkezik visszajelzés senkihez. Másrészt a szerződésben foglalt garanciák betartását ugyancsak senki nem ellenőrzi. Az üzleti titkot képező adásvételi szerződésben foglaltakról sem a környezetvédelmi felügyelőségek, sem pedig a minisztérium, a tárca nem szerezhetnek tudomást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az elmondottakból egyértelműen képet kaptak az ÁVÜ környezetvédelmi tevékenységének színvonaláról, környezetvédelmi érzékenységének teljes hiányáról. Erre mondják, hogy ezen a területen is balkáni állapotok uralkodnak - ugyanis mindezek ellenére valakik mégiscsak felveszik a hatalmas, úgynevezett szakértői honoráriumokat a semmiért!
A privatizáció során magasabb vételárat lehetne elérni, ha az ÁVÜ a környezeti rekonstrukciót állami pénzzel előzetesen elvégezné. De ennek lebonyolítására az ÁVÜ szerint nincs se apparátus, se pénz. Arra azonban van pénz, hogy az ÁVÜ vezetői 500-800 ezer forintos bruttó fizetéseket élvezzenek! A dolgozók átlagkeresete 140 ezer forint körül van az ÁVÜ-nél; ugyanakkor egyes eltávozó ÁVÜ-vezetőknek 5-10-15 milliós végkielégítéseket fizettek ki - de tényleges teljesítmény nem állt mögöttük! Én semmiféle többletteljesítményt nem látok áldásos tevékenységük során, amivel ezeket a honoráriumokat kiérdemelték volna.
A Független Kisgazdapártnak erről csak annyi a véleménye, hogy amelyik kormány ezt megengedi, amikor a nyugdíjas nyugdíja 12 ezer forint és másfélmillió nyugdíjas él a létminimum alatt, a pedagógus fizetése, aki a jövő nemzedékét oktatja, 25 ezer forint bruttó, ugyanakkor az ÁVÜ vezetői s a különböző bankok vezetői tehetségtelenségük bizonyítása után 500-800 ezer forintos bruttó fizetéssel rendelkeznek, ez a kormány bukásra van ítélve, mert elveszíti a nép bizalmát.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 4. §-a környezeti elemként említi az élővilágot. Véleményünk szerint ebbe a körbe beletartozik az ember is mint biológiai lény. A javaslatban nincs szó az ember speciális védelméről. Védeni szándékozik a környezetet - de az embert nem! Egy modern környezetvédelmi törvénynek meg kell mondania, hogy az embernek mint élőlénynek mihez van joga. Nem elég az alkotmányban általánosságokat kimondani!
Ezzel kapcsolatban: nem határozza meg az úgynevezett összegzett hatást, az emissziós értéket, amit az ember együttesen érez; például a füstöt, ami elpusztíthatja az élőlényeket. Például az USA-ban a NASA egy külön eljárást dolgozott ki annak a felmérésére, hogy ki a füstkibocsátó szervezet. Füstmintából meg tudják állapítani 2-300 kilométeres körzetben, hogy ki bocsátotta ki a környezetszennyező füstöt, és azonnal ki tudják szabni a környezetszennyező bírságot az illetővel szemben. Ezt a módszert nekünk is át kellene vennünk.
A törvénynek elsődlegesen a települések környezetvédelmét kellene szolgálnia, ami azonban a jogszabályból teljesen hiányzik. Az egészséges környezethez való jog alkotmányos jog, a településrendezési és környezettervezési ügyeket véleményünk szerint össze kellene vonni. A jelenleg még hatályos környezetvédelmi törvényben a gyárak üzemelése beindításakor meg kellene vásárolni egy védőövezetet is, amit be kellene ültetni fákkal. Például a Paksi Atomerőműnél a beruházás terveként kellett védőterületet kialakítani. Nem értjük, hogy egy ilyen fontos és alapvető kérdést miért nem szabályoz a javaslat. A védőterület kialakítása a környezetvédelem területén olyan alapszabály, mint a matematikában a 2x2=4.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet alkotmánnyal összefüggő néhány kérdésére szeretném felhívni a figyelmet.
Az alkotmány 5. §-a kimondja: a Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét. Itt szeretném felhívni a jogalkotó figyelmét, hogy a "területi épség" fogalomkörét az alkotmány korszerűsítésének folyamata során ki kell egészíteni azzal, hogy a Magyar Köztársaság területi épsége alatt - a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint - mindazt a geológiai, talajtani, hidrológiai, légköri, növény- és állattani örökséget is értenünk kell, melyet társadalmunk évezredek folyamán a természettől örökölt.
A hatályos alkotmány 8. §-a rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait. Felhívom a figyelmet arra, hogy az alkotmány korszerűsítése során sokkal határozottabban kell megjelölni azt, hogy a Magyar Köztársaság területén élő minden embernek alapvető joga, hogy egészséges földön járjon vagy tiszta vizet igyon, és jó minőségű víz és levegő vegye kerül. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint minden embernek joga van egészséges és tiszta környezetben élni.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet alapvető, koncepcionális hibája, hogy a törvény célját túl általánosan határozza meg, valamint nem mutat rá azokra az alapvető közgazdasági mozgatórugókra, melyek direkt módon garantálják ezeknek az alapvető céloknak a megvalósíthatóságát. Például a környezetet megóvó, kímélő termelőket adókedvezményekkel, támogatásokkal és egyéb állami szubvenciókkal kellene segíteni. Mindazokat viszont, akik a környezetet károsítják, nem kímélik, különböző szankciókkal kell sújtani. Például ha Angliában egy farmernek abból adódóan, hogy a környezetvédelmi előírásokat betartotta, terméskiesése van, az állam ezt a terméskiesést megtéríti. A környezetvédelmi szempontok az angol mezőgazdaságban elsődlegesek, még a termelés rovására is.
A javaslat alapvető hiányossága, hogy nem határozza meg a környezetkárosítás területi mértékét és kiterjedését. Véleményem szerint külön kellene beszélni a lokális, a települési, a kistérségi, a nagytérségi és a globális környezeti károsításokról és veszélyekről. Ugyanis a törvény nem ad lehetőséget a kiemelt térségek és kiemelt nagy térségek környezetkárosító folyamatainak megakadályozására. Amennyiben a javaslat lehetőséget adna ezen térségek kategorizálására, úgy arra is lehetőség nyílna, hogy az egyes kategóriákon belül az állami költségvetés készítésekor, a környezetkárosító tényezőknek megfelelően, más és más elvek alapján történne a környezetkárosítás felszámolására irányuló költségvetési pénzek felosztása. Gondolok itt a Szigetköz és a Balaton problémáira.
Ugyancsak a közgazdasági mozgatórugók hiányát mutatja, hogy a javaslat nem nevezi meg konkrétan a környezetvédelmi bírság kiszabásakor követendő alapelveket. Utalok itt a javaslat 104. és 105. §-aira. Véleményünk szerint rögtön a célok megfogalmazásakor a célokhoz rendelt közgazdasági mozgatórugók között az alábbi alapelveknek kellene érvényesülniük:
1. A környezetszennyezőt környezetvédelmi bírsággal kell sújtani. Ez a Környezetvédelmi Alap számlájára kerül befizetésre. Javaslatunk az, hogy a befizetett összeg az elkövetők névre szóló, külön számláin legyen vezetve, s amikor az elkövetők hajlandóságot mutatnak a korábbi környezetszennyezéseket kiküszöbölő beruházások elindítására, akkor az általuk befizetett összegeket felhasználhassák.
2. Javasoljuk, hogy a mezőgazdasági termelőt szakszerű talajvédelem esetén talajvédelmi támogatás illesse meg. Álláspontunk szerint azért, mert ez egyfelől költséges, másfelől szükséges, mivel a termőtalaj a nemzeti vagyon pótolhatatlan alapja.
3. Véleményünk szerint a környezetvédelem és a vízgazdálkodás elválaszthatatlan fogalmak. A törvényt olyanná kell alakítani, hogy lehetővé váljon annak a hibás gyakorlatnak a megszüntetése, mely szerint a jelenlegi kormányzat a környezetvédelmet és a vízügyet külön nemzetgazdasági ágazatként kezeli, és ennek következtében irányítását ágazati minisztériumi felügyelet alá rendeli. A probléma az, hogy a két kiemelten fontos és szorosan összefüggő területet más-más minisztérium kezeli. Ennek következtében sok esetben nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.
4. A levegő védelmével kapcsolatban a törvényjavaslatban nincs megfelelően kidolgozva a szemétfeldolgozás eljárása. A szemétégetés ugyanis súlyos környezeti légszennyezéssel jár, a füstgázok súlyosan terhelik a légtér tisztaságát.
5. A javaslat kimondja, hogy a biológiai sokféleséget nem lehet károsítani. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ezen túl kell lépni, s a törvényben állami feladatként kell rögzíteni a magyar nemzet értékeit és tulajdonát képező őshonos állat- és növényfajták genetikai, örökléstani túlélésének biztosítását.
(19.10)
6. A törvénynek ki kell mondania, hogy különös védelmet élveznek a magyar nemzet építészeti értékei. Itt nemcsak a műemlékjellegű építményekre gondolok, hanem a magyar vidék falusi építészetének nemes hagyományait is meg kell védeni. Másként fogalmazva: minden eszközzel meg kell akadályoznunk a falurombolást, mely burkoltan most is folyik hazánkban.
7. Javasoljuk a 32. §-hoz, hogy a belügyminiszternek és a környezetet felügyelő miniszternek közös felügyeleti felelőssége legyen a hazánk területén átszállított veszélyes anyagok ellenőrzése tekintetében.
8. A környezetvédelmi szankciókkal összefüggésben van egy érdekes holland megoldás: környezetvédelmi adót kell fizetni magánszemélyeknek és gazdálkodó szervezeteknek, amelynek értékét, illetve nagyságát nem az okozott környezeti kár nagysága határozza meg, hanem a kibocsátott szennyvíz mennyisége. Nálunk ilyen adót a veszélyes tevékenységet folytató, környezetet szennyező gazdálkodó szervezetekre lehetne bevezetni. Ez az adó azonban nem érinti a környezetszennyezéssel okozott kárért való felelősséget.
Tisztelt Képviselőtársaim! Előadott javaslataink kizárólag a kárenyhítést szolgálják, arra az esetre, ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában. A jogalkotónak számolnia kell azzal, ha a törvény tervezetét nem vonja vissza, úgy a módosítások olyan tömegét fogja az ellenzék benyújtani, amely gyakorlatilag a tervezet teljes átdolgozását igényli. A Független Kisgazdapárt nem tartja elfogadhatónak azt a kormányzati praktikát, amely a képviselők értelmetlen foglalkoztatását szolgálja ilyen és hasonló színvonalú törvények benyújtásával. Jó szándékkal tudjuk javasolni a tisztelt kormánynak, hogy mielőbb vonja vissza a javaslatot, mielőtt nagyobb környezeti és szellemi károsodást okozna. Javasoljuk, amennyiben mégsem vonná vissza a törvényjavaslatot, úgy a törvényalkotó fogadja el a Független Kisgazdapárt módosító indítványait kárenyhítés céljából.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)
