DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Természetesen az Alkotmánybíróság határozata a kormányra nézve is kötelező. Interpellációja a 35/1992-es alkotmánybírósági határozatra hivatkozva szól arról, hogy a kisebbségek országgyűlési képviseletének szabályozása hiányában áll fenn mulasztásos alkotmánysértés. Ez a határozat azonban alapvetően a kisebbségi törvény elmaradása miatt állapította meg az Országgyűlés, s nem a kormány mulasztásos alkotmánysértését. Ezt a törvényt azonban az Országgyűlés 1993-ban, a LXXVII. szám alatt már megalkotta.
Kétségtelen tény, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló idézett törvény 20. § (2) bekezdése előírja, hogy a kisebbségeknek külön törvényben meghatározott módon joguk van az országgyűlési képviseletre. Képviselő asszony interpellációjában nem a kisebbségeket általában, hanem a kisebbségek egyikét, a magyarországi cigány kisebbség, közelebbről a Magyar Cigányok Békepártja helyzetét, a társadalom életébe való beilleszkedési nehézségeit jellemzi, s jut el ahhoz a kérdéshez, hogy számíthat-e az etnikai kisebbség arra, hogy saját országgyűlési képviselője legyen, ily módon államalkotó tényezővé váljon.
(16.00)
Kétségtelenül a legnagyobb hazai etnikai kisebbség a cigányság. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a kétségkívül fontos és a törvényhozásra sürgető feladatot hárító országgyűlési képviselet megteremtésén túl számos egyéb probléma is megoldásra vár. A kormány tisztában van e kisebbség súlyos helyzetével, válságkezelő programok vannak kidolgozás alatt, és anyagilag is támogatni kívánja a cigányság különféle civil érdekképviseleti szervezeteit.
Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy az ombudsman megválasztása megteremti azt az intézményt, amely jogosult lesz eljárást kezdeményezni, amennyiben valamely kisebbséghez tartozó személy vagy csoport kisebbségi létében vagy azonossága gyakorlásában sérelmet szenved vagy korlátozva volna, esetleg hátrányos megkülönböztetésben részesülne. S ne felejtsük el, hogy az ombudsman, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, s ezen túl - bár ez nem országgyűlési képviselet, amiről szólok - a kisebbségek önkormányzatai sorra alakulnak. Utolsóként a romáké jön létre április 9-én, legalábbis így reméljük. Ennek érdekében az Országos Választási Bizottság 5 millió forintot már átutalt a MÁV-nak, további másfél-két millió pedig napokon belül különböző megyei Volán vállalatokhoz érkezik, biztosítandó, hogy a roma elektorok ingyenesen utazhassanak az önkormányzati választások helyszínére. Úgy vélem, ezen kisebbségi önkormányzatok megválasztása - emlékezve és emlékeztetve a tegnapi és mai vitákra a kollektív jogokról - jelzi, hogy a magyar Országgyűlés, a kormány igenis komolyan veszi és támogatja a velünk együtt élő kisebbségeket.
Visszatérve az országgyűlési képviselethez, fel kell hívnom a figyelmet arra: talán nem véletlen, hogy 1990 óta több sikertelen kísérlet történt a kisebbségek országgyűlési képviseletének megteremtésére. Az egykamarás, többpárti parlamentarizmus közjogi rendszerének keretei közé ugyanis nehezen illeszthető e feltétlenül pozitív diszkriminációt igénylő intézmény. A probléma tehát szoros összefüggésben van a parlament egykamarás, illetve kétkamarás rendszerével, hosszú távú megoldását alapvetően befolyásolhatja az új alkotmány elfogadása.
Összefoglalva tehát azt tudom mondani képviselő asszony kérdésére, hogy eddigi vizsgálataink alapján a hatályos alkotmánnyal összhangban nem oldható meg a kisebbségek országgyűlési képviseletének szabályozása. Ehhez vagy új alkotmányra, vagy a jelenleg hatályos alkotmány módosítására lenne szükség.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)
