KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én pedig elnézést kérek, hogy nem jeleztem előre, hogy fel kívánok szólalni, így aztán én azt gondolom, hogy nem történt semmi, hacsak annyi nem, hogy az előterjesztő és a bizottsági előadó véleménye után az én mondanivalóm lényegesen lerövidülhet.
Egyrészt én azt gondolom, hogy itt egy valós problémáról van szó; másrészt persze azt is gondolom, hogy elegendő idő állt volna rendelkezésre a vételi szándékok kinyilvánításához abban az esetben, ha mindenki megtett volna mindent annak érdekében, hogy ennek a helyzetnek a feltételei meglegyenek. Mivel ez valóban nem történt meg, azt gondolom, hogy tényleg érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, ráadásul tekintettel arra, hogy ekkora nyilvánosságot a határidőhöz nagyon közel kap ez az ügy, ezért azt is gondolom, hogy nem lenne érdemes most már megakadályozni azt, hogy a határidőt március 31-ről egy későbbi időpontra toljuk ki.
Ezért azt tudom mondani a kormány nevében: azt, hogy november 30-a legyen ez a határidő, támogatni tudjuk.
Mi próbáltunk információkat beszerezni az önkormányzatoktól. A legtöbb helyen rendezettnek tekinthetőek az ügyek, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy több olyan település van, ahol ez a kérdés nem rendezett, és előállhat annak valóban a veszélye, hogy sokan információ hiányában vagy a kellő előkészítettség hiánya miatt hátrányos helyzetet szenvednek.
A törvénymódosítás célja ennek a helyzetnek a megelőzése. Ezért ezzel tulajdonképpen egyet lehet érteni. Ugyanakkor azonban a törvénymódosító javaslatnak az a (2) bekezdése, amelyik további öt évvel akarja ezt a határidőt meghosszabbítani bizonyos feltételek megléte esetén, nem elfogadható. A helyzet ugyanis az, hogy az Alkotmánybíróság határozatából is az következik, hogy ilyen hosszú időn keresztül az önkormányzatokat bizonytalanságban tartani nem lehet. Ráadásul, ha ezt a határidőt így kitolnánk, akkor csak további vitákat gerjesztenénk egyrészt, másrészt megakadályoznánk, hogy az önkormányzatok a szükséges intézkedéseket ezen a területen véglegesen megtegyék. Ezért a kormány az előterjesztett javaslat (2) bekezdését nem tudja támogatni.
A vitában még egy ügy felmerült, nevezetesen az, hogy nem volt elég információ. Én ezt látom, és ezért most bejelentem, hogy amennyiben a parlament ezt a módosító indítványt, illetve a határidő meghosszabbítását elfogadja, akkor a Belügyminisztérium magára fog vállalni egy olyan feladatot, hogy kellő propagandát teremtsen ennek a javaslatnak, hogy felhívjuk a polgárok figyelmét arra, itt van egy lehetőségük, illetve egy döntési helyzetben vannak, azt a döntést pedig záros határidőn belül meg kell hozniuk.
Azt gondolom, hogy a határidő kitolása és egy propaganda e mellett az ügy mellett felhívhatja mindenkinek valóban a figyelmét, hogy most hozza meg ezt a döntését, és ebben az esetben egyébként is szükségtelenné válik a határidő 2000-ig tartó kitolása.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
