DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS, a külügyi bizottság elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A külügyi bizottság a mai ülésén tárgyalta meg az alkotmányügyi bizottság ülésén elkészített tervezeteket, ugyanis két változat állt rendelkezésre, egy A-változat, amely elrendelte volna a népszavazást jövő év márciusában, és egy másik változat, amelyről Hack Péter, a bizottság elnöke beszélt, amely most elutasítja a népszavazást, és egy későbbi időpontra tenné azt.
Úgy ítéljük meg, hogy az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása jogilag teljesen korrekt, hiszen a népszavazásról szóló törvény értelmében a parlamentnek mérlegelnie kell azt, hogy a jelen időpontban célszerű-e ennek a népszavazásnak a kiírása, vagy pedig nem.
Nos, a külügyi bizottság megtárgyalta ezt a két tervezetet, megtárgyalta a mérlegelési lehetőségeket és egyhangú határozattal, tehát ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött úgy, hogy a B-változatot fogja támogatni, tehát azt a változatot, amely most nem rendeli el a népszavazást, hanem elutasítja azt, és egy későbbi időpontban tesz javaslatot a népszavazásra.
Szeretném megosztani önökkel azokat a külpolitikai és belpolitikai érveket, amelyek alapján a külügyi bizottság - hangsúlyozom - egyhangú döntésével erre a következtetésre jutott.
Kezdjük a külpolitikával. Hack Péter elnök úr, az alkotmányügyi bizottság elnöke beszámolt arról, hogy abban a pillanatban, amikor ez a népszavazási kezdeményezés született, még senki nem kereste meg Magyarországot azért, hogy lépjünk be a NATO-ba. Ugyanakkor ismert önök és a közvélemény előtt az is, hogy a magyar külpolitika komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarországot a NATO-tagságra felkészítse, komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy a NATO-tagországokat meggyőzze arról, hogy Magyarország csatlakozásával a NATO hatékonyabb lesz, jobban fog működni.
Nos, ebben a helyzetben, amikor külpolitikai törekvéseink arra irányulnak, hogy egy ilyen felkérés érkezzék a NATO részéről, külpolitikai szempontból nem lenne szerencsés az, ha a dolgok elébe mennénk, és egy népszavazással - ha tetszik - megpróbálnánk nyomást gyakorolni a NATO-ra, vagy pedig a NATO tagországaira a tekintetben, hogy gyorsítsák fel az integrációt. Ellenkezőleg: attól lehet tartani, hogy egy ilyen lépést jövendőbeli - és hadd tegyem hozzá, jelenlegi - partnereink nem vennének jó néven, és úgy érezzük, hogy most pusztán külpolitikai szempontból a mindannyiunk által kívánatosnak tartott NATO-tagságunkat nem befolyásolná kedvezően egy ilyen népszavazás.
Természetesen egy ilyen népszavazásnak a célja alapvetően nem külpolitikai - ezzel mindannyian tisztában vagyunk -, hanem belpolitikai kérdéseket feszeget, és a külügyi bizottság nem mulasztotta el megvizsgálni a népszavazás mostani elutasításának belpolitikai következményeit sem. Hack Péter elnök úr utalt arra, hogy a népszavazási törvénnyel kapcsolatban számos dilemma merül fel, hiszen nagyon sok jó szándékú aláíró adott esetben egy olyan kezdeményezéshez adja aláírását, amelynek eredményeképpen ilyen vagy olyan okból,de nem lesz népszavazás.
Nos, nekem meggyőződésem, hogy azok közül az aláírók közül, akik ezt az aláírási ívet ellátták kézjegyükkel, számosan vannak, akik azért írták alá, mert szeretnének a NATO-tagság mellett voksolni. Nem kétséges az sem, olyanok is lehettek, akik azért írták alá, mert nem értenek egyet Magyarország NATO-tagságával. A kérdés azonban az, tisztelt Országgyűlés - és ezt a kérdést kell magunknak feltenni -, hogyha ma, 1995-ben vagy 1996 elején dönt az ország lakossága arról, hogy Magyarország a NATO tagja legyen vagy ne legyen a NATO tagja, akkor milyen információk alapján fog tudni ebben az igen fontos kérdésben megnyugtató választ adni, igennel vagy nemmel voksolni.
Tudják-e önök, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Magyarország NATO-tagságát ellenzők milyen ellenérveket fogalmaznak meg a NATO-tagsággal kapcsolatban? Megfogalmazzák a NATO-tagságnak óriási költségvetési kihatásait. Megfogalmazzák azt, hogy Magyarországon milyen létszámban fognak idegen csapatok helyet kapni. Megfogalmazzák azt, hogy Magyarországon atomfegyvereket fognak telepíteni. Honnan tudják, tisztelt képviselőtársaim, a NATO ellenzői, hogy ezekkel a következményekkel számolni kell?
Anélkül, hogy elébe mennék a tárgyalásoknak, komoly esély van arra, hogy olyan megállapodást lehet kötni a NATO-val, amelynek alapján nem kell Magyarországon atomfegyvereket telepíteni, és azt sem lehet kizárni, hogy pusztán háborús időben kell NATO-csapatoknak, idegen csapatoknak Magyarországra jönniük.
Akkor, amikor a NATO-bővítés költségvetési következményeiről beszélünk, ki kell számolni azt is, hogy mennyibe kerül az országnak, ha nem lépünk be a NATO-ba, milyen fejlesztéseket kell a honvédségen belül végrehajtani akkor, ha nem integrálódunk egy katonai szervezethez, nem kerül-e sokkal többe adott esetben, ha Magyarország nem lép be a NATO-ba.
Mindezek olyan kérdések, tisztelt képviselőtársaim, amelyekre ma még nem lehetséges megnyugtató választ adni. Nekünk meggyőződésünk, hogy azok az állampolgárok, akik el akarnak menni az urnákhoz és szavazni akarnak arról, hogy Magyarország belépjen vagy ne lépjen be a NATO-ba, ezt a döntésüket megalapozott információk alapján kívánják megtenni.
(19.40)
Tudniuk kell, hogy lesz-e Magyarországon idegencsapat-állomásoztatás, tudniuk kell, hogy lesz-e atomfegyver-telepítés, és tudniuk kell általában minden részletkérdést. Nos, ezekben a kérdésekben még senki semmilyen választ nem tud adni, kizárólag a remélhetőleg bekövetkező tárgyalások végén lehet ezekre a kérdésekre választ adni.
Úgy ítéljük meg, hogy ezzel a döntésével az Országgyűlés nemcsak hogy nem elveszi a jogot az állampolgároktól, hogy ebben a kérdésben állást foglaljanak, hanem inkább olyan helyzetet hoz létre, hogy fokozottan több információ birtokában tudjanak erről a kérdésről az állampolgárok állást foglalni. Meggyőződésünk, hogy akár a NATO-tagság mellett aláírók, akár a NATO ellen aláíró állampolgárok, mind egyet tudnak érteni az Országgyűlés azon döntésével, hogy a végső döntésüket a népszavazás során megalapozottan tudják meghozni.
Mindezekre tekintettel a külügyi bizottság - mint mondtam - a B-verzió mellett foglalt állást, és azt kéri az Országgyűléstől, hogy szintén ezt, az alkotmányügyi bizottság által végül is előterjesztett indítványt fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.)
