AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása sajnálatos módon csak ma kezdődhet el, így legjobb esetben is legkorábban jövő év február végére rendelkezhetünk jóváhagyott költségvetéssel.
A kormány a központi költségvetéssel párhuzamosan szerette volna benyújtani a tb- költségvetési javaslatát, ezért már júliusban tárgyalások kezdődtek a két önkormányzattal, de sajnos ezek több hónapon át tartó egyeztetések ellenére sem vezettek megegyezés kialakulásához. Márpedig megegyezés nélkül a jelenlegi törvényi keretek igen ellentmondásos, nehezen kezelhető helyzetet eredményeznek a kormány, az önkormányzatok és a parlament számára egyaránt. Egy ilyen helyzet elkerülésére törekedtünk, de sajnos minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült. Így most a kormány a társadalombiztosítási önkormányzatok által november elején elfogadott költségvetéseket terjeszti elő.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a beterjesztés az önkormányzatok végső döntése után lényegében haladéktalanul megtörtént, ugyanakkor a parlamenti tárgyalás megkezdésével meg kellett várni az Állami Számvevőszék véleményét is.
Az Állami Számvevőszék jelentése igen szemléletesen mutatja be a kormány szerepét. "Végül is a törvényjavaslat beterjesztésekor a kormány, feladatkörében a Pénzügyminisztérium, csupán a postás szerepére vállalkozott. A jelenlegi törvényi keretek véleménykülönbség esetén ugyanis csak e postási feladatkör ellátását teszik lehetővé." Ilyen helyzetben nem lenne méltányos a parlamenti szokásoknak megfelelő mélységű expozé elmondását várni a formailag előterjesztő pénzügyi tárcától. Ezért a továbbiakban a törvényjavaslat ismertetése helyett, ami az írásos előterjesztés indokolásában megtalálható, csak néhány körülményre szeretném felhívni a figyelmet.
A kormány álláspontja szerint az országgyűlési vita során lényeges módosításokat szükséges végrehajtani a most beterjesztett törvényjavaslaton. Ez különösen két összefüggésben merül fel:
1. Az Országgyűlés a mai napon dönt a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról, ennek hatásait nyilvánvalóan át kell vezetni a társadalombiztosítási alapok költségvetésén.
2. A héten végletes formájában elfogadásra kerül az 1996. évi állami költségvetés, ennek összefüggésében a két alap hiánya nem lehet több 17,8 milliárd forintnál.
Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok által elfogadott és most beterjesztett költségvetési javaslat csak látszólag nullszaldós, hiszen a központi költségvetésben elfogadásra váró előirányzatokhoz képest 26 milliárd forintnyi többlettámogatást tartalmaz, aminek a jóváhagyására nyilván nem kerülhet sor.
A további, szerintem kívánatos elmozdulások tárgyalásától most szándékosan eltekintek, hiszen a kialakult ellentmondásos helyzetben a kormány nem terjeszthet elő átfogó módosítási javaslatot. Természetesen őszintén remélem, hogy képviselők rövidesen olyan átfogó jellegű módosító javaslatokat fognak benyújtani, amelyek javítják a törvényjavaslatot, s ezért számíthatnak majd a kormány támogatására.
Előterjesztőként szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék értékes, jól hasznosítható megállapításokat tartalmazó véleményét.
Az írásos anyag tartalmazza az önkormányzatok reagálását is a jelentéssel kapcsolatban.
Szeretném kiemelni, hogy az Állami Számvevőszék megítélése szerint a társadalombiztosítási alapok '95. évi hiánya 30-40 milliárd forint lesz az önkormányzatok által prognosztizált mintegy 10 milliárd forinttal szemben. Ez igen sajnálatos helyzetet jelentene, hiszen a nyáron a kormány elfogadta az önkormányzatok képviselőinek nyilatkozatát, hogy nincs szükség pótköltségvetés beterjesztésére, illetve újabb intézkedések kezdeményezésére, mivel enélkül is a hiány a tolerálható keretek között marad. Ráadásul ebben az esetben az 1994. évihez hasonló helyzet következne be, amikor a tényleges hiány több mint 30 milliárd forinttal meghaladta az év második felében prognosztizáltat. Márpedig a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok költségvetése tekintetében egyforma mércét szükséges alkalmazni a költségvetési gazdálkodás során. Mindez ismételten felhívja a figyelmet a költségvetés készítésével, illetve végrehajtásával kapcsolatos felelősségek pontosabb tisztázásának, illetve egy esetleges pótköltségvetés előterjesztési feltételei egyértelműbb rögzítésének célszerűségére.
A társadalombiztosítási alapok költségvetésének várható elfogadási ideje az átmeneti parlamenti rendelkezések mellett még kezelhető helyzetet jelent a tb-intézményrendszer gazdálkodásában. Ugyanakkor nyilván előnyösebb lett volna a központi és a tb költségvetések egyidejű, még ez évi elfogadása.
1996. I. félévében célszerű napirendre tűzni a társadalombiztosítási költségvetés készítésének szabályait, s az ezzel kapcsolatos felelősségek és időbeli előírások kérdését. Természetesen az államháztartási reform keretében a társadalombiztosítás egész rendszerének áttekintése és átalakítása is aktuálissá válik, amihez nyilván igazodik majd a költségvetési gazdálkodás szabályrendszerének említett korszerűsítése.
Tisztelt Ház! E néhány gondolat előrebocsátásával kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, módosító javaslatokkal javítsák a tervezetet, és végezzék el a más törvényekkel való harmonizációt oly módon, hogy a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének elfogadása jövő év február végéig lehetővé váljon. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
