KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz és az azzal összefüggésben tárgyalt országgyűlési határozati javaslathoz számos hozzászólás és módosító indítvány érkezett képviselőtársaim, továbbá a javaslatokat tárgyaló parlamenti bizottságok részéről. Köszönetet mondok azért a segítőkészségért, amit a törvényjavaslat általános és részletes vitájában képviselőtársaim részéről tapasztaltam. Tájékoztatni kívánom a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormányt milyen megfontolások vezették a módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalásának kialakításában.
A törvényjavaslatok egy része technikai jellegű, azt szolgálja, hogy zökkenőmentes legyen az áttérés az alap egységes kezelésére, hogy az igazodjék az államháztartás megváltozott rendjéhez. Ezekhez a szabályokhoz több olyan kormánypárti és ellenzéki módosító indítvány érkezett, amelyek a törvény alkalmazhatóságát segítik.
(18.20)
Ezeket az indítványokat támogatni fogjuk. Tartalmukat most részletesen nem ismertetem.
A törvénymódosítás másik része az alaphoz kapcsolódó döntési mechanizmust kívánja rendezni. Ennek megfelelően a kormányzati foglalkoztatáspolitika egyeztetése az Érdekegyeztető Tanácsban történne. A gazdálkodás, a működés pedig fokozatosan a befizetők képviselőinek a felügyelete alá kerülne. Ezt szolgálja a benyújtott országgyűlési határozati javaslat s az Országos Munkaerőpiaci Tanács megalakulása is.
Sajnáljuk, hogy az átmenet kérdésében nem sikerült megállapodásra jutni az Érdekegyeztető Tanácsban. Az oldalak nem osztják azt a véleményünket, hogy a Munkaerőpiaci Tanácsnak - működési feltételeit és annak módját tekintve - professzionális jellegű testületnek kell lennie. Ezért álláspontjuk szerint az Országos Munkaerőpiaci Tanács jogosítványait a Munkaerőpiaci Bizottságnak kell gyakorolnia.
Mindezekkel együtt is bízunk abban, hogy sor kerül a közös munka megindítására. Amennyiben a Munkaerőpiaci Tanács törekvésünk ellenére a kijelölt 30 napon belül sem jönne létre, úgy a döntéseket a munkaügyi miniszter hozza meg. Ehhez azonban ki kell kérnie az Érdekegyeztető Tanács illetékes szakbizottságának véleményét.
A foglalkoztatási bizottság erre vonatkozó módosító indítványát a szociális partnerek javaslata nyomán alakította ki annak érdekében, hogy továbbra is fennmaradjon a folyamatos párbeszéd az alapot érintő legfontosabb ügyekben. A kormány az indítványt támogatja.
Változatlanul jelentős szerepe marad a helyi érdekegyeztetésben a megyei, a fővárosi munkaügyi tanácsoknak, jogkörüket a Foglalkoztatási Alaprészt illetően a törvénymódosítás nem érinti. A Szakképzési Alaprész tekintetében pedig az Országos Szakképzési Tanács széles körű javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Tagjai között a gazdasági kamarák képviselői is helyet kaptak.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslattal egy időben beterjesztett határozati javaslat szerint az önkormányzati jellegű irányításról szóló törvényjavaslatot 1996. augusztus 31-ig kell az Országgyűlés elé terjesztenünk. Támogatjuk a határozati javaslat szövegének pontosítására vonatkozó képviselői javaslatot.
Meg kell említenem, hogy két további kérdésben maradt fenn véleménykülönbség. Az egyik a járulékok mértéke. Több képviselőtársam is a járulékok csökkentésére tett javaslatot, amelyet a kormány nem tudott elfogadni. Ennek oka egyrészt az államháztartás jelenlegi helyzete, másrészt pedig az, hogy nehezen becsülhető az elosztórendszereket érintő intézkedések foglalkoztatási hatása és annak forrásigénye.
Nézeteltérés van abban is, hogy a törvényjavaslat szerint a jövedelempótló támogatásnak eddig az állami költségvetésből fedezett 50 százalékát ezentúl a Munkaerőpiaci Alap finanszírozza. A kormány álláspontja szerint a jövedelempótló támogatás a munkanélküli- és a szociális ellátás határterülete, amelyet nem lehet a munkanélküli-ellátórendszertől idegen elemnek tekinteni.
Ugyanakkor tény, hogy a jelenleginél tisztább feltételeket kell teremteni a jogosultság megállapításában, folyósításában s erre a szociális ellátórendszer reformjához is kapcsolódva a következő évben vissza kell térni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás lényeges kérdése a pályakezdők munkanélküli-segélyének megszüntetése. Azt hiszem, valamennyien egyetérthetünk abban, hogy a munkanélküli-segély az életpályájukat kezdő fiatalokat gyakran várakozásra, passzivitásra készteti, a segélyből éppen a leginkább rászoruló iskolázatlan, képzetlen fiatalok voltak eddig is kizárva.
Az a fontos, hogy a segély helyébe lépő aktív eszközök valóban elérhetik-e azokat a fiatalokat, akik eddig munkanélküli-segélyt kaphattak. - Szerintem igen. A kidolgozandó szabályok a foglalkoztatási törvényben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket fognak megállapítani, teret engedve a területi munkaerőpiaci sajátosságoknak, de nem terhelve a decentralizált kereteket.
A munkaerőpiaci bizottság 1996. második félévére kétmilliárd forintos célkeretet különített el a pályakezdők munkába állását, munkatapasztalatainak megszerzését, ennek megalapozását szolgáló speciális támogatásokra. Ez meghaladja azt az összeget, amit munkanélküli-segélyre fizetnénk ki.
A pályakezdőket segítő aktív eszközöket ezentúl részletesen nem a törvény szabályozza. Meggyőződésünk, hogy a pályakezdők esetében differenciált támogatási eszközrendszerre van szükség, amely igazán rugalmasan tudja követni a munkaerőpiaci helyzetet, a képzettségi igények változását. Erre egy széles körű cselekvéssorba ágyazott, kormányszintű szabályozás az alkalmas.
A kormány a cselekvési programot elfogadta, és ehhez is kapcsolódva 1996 első felében kidolgozzuk és bevezetjük azt a támogatási rendszert, amely felváltja július 1-jétől a megszűnő munkanélküli-segélyt.
Tisztelt Országgyűlés! Természetesen nem tudtam részletesen kitérni valamennyi módosító indítványra, nem is állt szándékomban. Csak a legvitatottabbak közül emeltem ki néhányat, remélve egyetértésüket. Kérem, hogy a törvényjavaslat, valamint a határozati javaslat elfogadását szavazataikkal támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
