ZWACK PÉTER
ZWACK PÉTER
ZWACK PÉTER (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Nagy Imre, mártírhalált halt magyar miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló indítványunkkal kapcsolatos szándékunkat, s talán helyénvaló itt a kifejezés, óhajunkat, az motiválta, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc törvénye megörökítse, és a jelentőségéhez méltóan a meggyőződéséért önmagát feláldozó embert is emlékezetessé tegyük. Tartalmat adjunk az első szabadon választott Országgyűlés ama kinyilatkozásának, miszerint a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Azt a Nagy Imre által adott tartalmat, amely világszerte hozzájárult az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szellemiségének, mozgósító erejének megőrzéséhez, a jövőbe vetett hit győzelméhez.
Erre jó alkalmat láttunk a forradalom és szabadságharc 40., és Nagy Imre születésének 100. évfordulója kapcsán. Sajnáljuk, hogy képviselőtársaink egy része a szándékunkat nem ismerte fel, vagy pártpolitikai megfontolásból nem kívánta felismerni. Különösen fájlaljuk, hogy éppen azok a képviselőtársaink, akik azt hangoztatták, hogy Nagy Imrét a történelemre kell bízni, személyét nem szabad kisajátítani, emlékéből nem szabad politikai hasznot húzni. Nos, ezek a képviselőtársaim éppen azt tették, ami ellen tiltakoztak.
Örömünkre szolgált viszont, hogy a politikai hangoskodás közepette megszívlelendő gondolatokat is hallottunk. Ilyen volt például dr. Varga László képviselőtársunknak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának az a mondanivalója, miszerint Nagy Imrét nem lehet elválasztani a forradalom névtelen és neves harcosaitól és hősi halottaitól. Egyetértünk Sándorffy Ottó képviselőtársunknak, a Független Kisgazdapárt vezérszónokának azzal a gondolatával is, amely szerint az 1956 hősei ugyanazt az igazságtalanságot szenvedték el értünk. Mi, a törvényjavaslat előterjesztői is így gondolkozunk ezekről a dolgokról. Éppen ezért üdvözöljük és támogatjuk azt a módosító javaslatot, amely úgy kívánja módosítani az indítványunkat, hogy az ne csak Nagy Imre mártíromságát, hanem mártírtársa emlékét is örökítse meg. Egyetértünk. Indokolt, hogy mindazok emléke, akik életüket áldozták az 1956-os magyar forradalomért és szabadságharcért, szintén meg legyen örökítve a törvényben. Hadd reméljük, hogy ezzel a képviselőtársaink is egyet fognak érteni. Ugyanakkor hadd reméljük képviselőtársaink egyetértését abban is, hogy a Sándorffy Ottó képviselőtársunk által benyújtott névsor ne váljék a törvény részévé. Ezzel összefüggésben úgy gondoljuk, elég ha arra emlékeztetünk, hogy Sándorffy Ottó képviselőtársunk napokon belül korrigálni kényszerül az eredetileg benyújtott névsort.
Nem vitatjuk Kőszeg Ferenc képviselőtársunk azon igazságait, amelyek a módosító javaslatokban hangzottak el. De mivel ezek megörökítése kívül esik Nagy Imre és mártírtársa emlékének törvénybe foglalása tárgykörén, ezért nem javasoljuk a módosító javaslatok elfogadását.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük a törvényjavaslattal kapcsolatos munkáját, magatartását mindazoknak, akik megértették szándékunkat és elősegítették azt, hogy törvényjavaslatunkról, illetőleg a hozzá benyújtott módosító javaslatokról az Országgyűlés szavazhasson. Kérjük, hogy a szavazógombot ne pártpolitikai megfontolások alapján, hanem damaszkuszi utat megjárt Nagy Imrére gondolván nyomják meg. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
