DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A 9. ponthoz szeretnék hozzászólni. Ahhoz a javaslathoz, amelyről az előbb már szó volt, nevezetesen ahhoz a javaslathoz, hogy az aláírás előtt történjen meg a korábban államosított egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, illetve az érintettek kárpótlása.
Ez az összefogó, sűrített szövegtervezet a magam 8. számon szereplő javaslatával annyiban érintkezik, amennyiben kifejezetten az egyházi és a közösségi javak visszaszolgáltatásáról, illetőleg az érdekeltek azzal egyenértékű kárpótlásával kapcsolatos.
Ma már volt arról szó, és a külügyminiszter úr is ebben az ügyben már megszólalt, hogy az a bizonyos, a szerződés szövegének 15. cikkelyében a 6. bis ponttal kapcsolatban a külügyminiszteri levélváltás ebben a tárgyban hogyan áll. Tehát én nem ehhez szeretnék hozzászólni, ez egy rendezett és világosnak tűnő ügy. A jövő eldönti, hogy ebből mi lesz, túl sok optimizmusra reményt adó körülményt nem látok. Ez azonban formai szempontból - részemről - most már nem képezi vita tárgyát.
Amivel kapcsolatban szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni, az maga a tárgy. Nem a román parlamenthez szólok, nem a román kormányhoz szólok, nem a román többséghez szólok. A magyar parlamentben két körülményre szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét.
Az egyik - kifejezetten az egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban - : a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsának álláspontjából idézem azt a két mondatot, amely az egyházi javak visszaadásával kapcsolatos. Ez így hangzik: "Nem tartjuk kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket - és itt következik a rész -, és rendkívül aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatosan egyelőre semmiféle megállapodás nem született. Ezt annál is inkább különösnek tartjuk, mert az Európa Tanács Románia felvételéről szóló, kötelező jellegű 176-os véleményezésében ennek a kérdésnek a megoldása külön pontként szerepel."
A másik körülmény, pontosabban ugyanebben a tárgyban egy másik vélemény, amely ma még nemigen kapott hangot, az a következő. Egy állásfoglalásból szeretnék idézni, nem feltétlenül a jegyzőkönyv kedvéért, hanem képviselőtársaim figyelmére számítva. Ez az állásfoglalás a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezlete részéről a következő: "Jussunkért és jogainkért közéleti és politikai síkon is kitartó küzdelmet folytatunk. A 15, államilag elismert felekezet előterjesztéseként már 1990-ben elkészítettük közös egyházi törvénytervezetünket, amely a fenti kérdésben jogorvoslást ír elő.
A román parlament - többszöri sürgetésre, a dokumentum kelte 1996. augusztus 27. - mind a mai napig nem tűzte napirendjére jogos követeléseinket. Romániának a szervezetbe való felvételekor az Európa Tanács is - az előbb volt erről szó - a nemzetközi egyezmények normarendszerébe illőnek találta. 176/1993-as számú véleményezése 8. szakaszában feltételként szabta meg a felekezeti oktatáshoz való jogot és az egyházi javak visszaadását.
A román-magyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezetéből megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a készülő dokumentum nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseink teljesítésére nézve. Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük, hogy az olyan megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdulását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését."
Tisztelettel kérem elnök asszonyt arra, hogy amennyiben jókedvű szocialista képviselőtársaimat intené arra, hogy vagy hagyják el a termet, vagy menjenek haza, vagy feküdjenek le bárhol, de - mivel az Országgyűlés úgy határozott, hogy folytatjuk a részletes vitát - még folytatnám. Megértem, hogy őket ez nem érdekli, sőt a mai nap után természetesnek is tartom, azonban ha megengedik, még két mondatot elmondok.
"Felkérjük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről. Eltökélt szándékunk, hogy keresztény egyházaink tanításaiból eredő eszményeinkből nem engedünk, jogainkról nem mondunk le, és sajátos eszközeinkkel a hazai törvényhozás - és szükség szerint a nemzetközi fórumok útján - küzdeni fogunk nem csupán a magunk, hanem valamennyi egyház jogos követelésének teljesítéséért. Az integráció csakis egy minden igaz elvárást teljesítő európai jogrend keretében valósulhat meg. A vallásszabadság elemi feltétele, hogy az egyházak - korlátozás nélkül - élhessenek jogaikkal.
Kolozsvár, 96. augusztus 27." A nagy érdeklődésre való tekintettel elmondom még az aláírókat: dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus püspök, Nagyvárad, Reiser Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Csiha Kálmán református püspök, Kolozsvár, Tőkés László református püspök, Nagyvárad, dr. Szabó Árpád unitárius főjegyző, Kolozsvár, Kiss Béla evangélikus főjegyző, Kolozsvár, dr. Márta Igor református főgondnok, Kolozsvár és Szilágyi Aladár református főgondnok, Nagyvárad.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ezekkel az idézetekkel pusztán magát a tényt szerettem volna hangsúlyozni, azt, hogy itt igenis az érintettek, mind az RMDSZ, mind pedig a romániai magyar történelmi egyházak kifejtették álláspontjukat, elég világosan mondták el ezt az álláspontot, és függetlenül a külügyminiszteri levélváltás eredményétől, a törvényhozóknak szóló állásfoglalás volt az, amit ismertettem. Úgy érezzük a Magyar Demokrata Fórum részéről, hogy ez mindnyájunknak szól, ezért tartottam szükségesnek ezeknek a gondolatoknak az ismertetését.
Figyelmükbe ajánlva, hogy noha úgy tűnik, már minden eldőlt, azért - igen, látom a bólogatást -, azért egy kis lelkiismereti teherként ezt szükségesnek tartottam fölolvasni. Köszönöm. (Taps.)
(1.00)
