DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Igazságügy-miniszter Úr! Kénytelen vagyok először erre a felvetésre reagálni (Zaj a bal oldalon.), hisz, ha és amennyiben helyt adnánk az ön jogi érvelésének, akkor kár volt a mai ülésnapon részt vennünk, (Zaj a bal oldalon.) kár volt önöknek kihasználni azt a sok-sok percet, amit az időkeret biztosított annak a kifejtésére, hogy miért mentik meg önök a nemzetet, mint ahogy megmentették 40 éven keresztül részben önök, részben pedig az elődeik. De ez nem helytálló, nyilvánvalóan, és azt hiszem, igazságügy-miniszter úr is nagyon jól tudja, hogy a magyar alkotmánynak egyetlenegy olyan passzusára nem tud hivatkozni, sem a jogalkotási törvényre, sem a jogszabályainkra, amelyek kimondanák azt, hogy a Magyar Országgyűlésnek nincs joga, hogy a kormány számára intenciókat adjon, irányelveket adjon, hogy egy nemzetközi szerződés megkötése során mire törekedjen. Ha ezt az igazságügy-miniszter úr így vallja, akkor tessék föloszlatni a parlamentet (Közbeszólás a bal oldalon: Úgy van.), akkor semmi szükség országgyűlési határozati javaslatot hozni például a személyi számmal, a személyi azonosítóval kapcsolatos kormányzati törekvésekről. (Zaj a bal oldalon.) Akkor miért kellett előírnunk, hogy a kormány milyen tartalmú törvényjavaslatot terjesszen be a személyi szám helyébe lépő személyi azonosítókról? (Zaj a bal oldalon.) Ha talán még képviselőtársaim emlékeznek rá, igen hosszan vitatkoztunk arról, hogy a kormány mit terjesszen be az Országgyűlés elé.
Ezzel a hasonlattal élve úgy gondolom, egyáltalán nem rugaszkodom messze a valóságtól, hogy az Országgyűlés megteheti, hogy azt mondja a kormányának, hogy bizonyos, nagyon is kirívó esetekben egy nemzetközi szerződés megkötése során mit tartson szem előtt. És most elértük azt a pillanatot, hogy egy olyan helyzetről van szó, egy olyan megkötendő nemzetközi szerződésről, amelynek a tartalma igenis lényegbevágó a magyarság szempontjából.
Ha a kormánypártok vitatják, hogy szükséges egy ilyen nagy horderejű kérdésben akár előzetesen is a kormány számára iránymutatást adni, akkor vitatják a demokráciának a lényegét. Akkor azt mondják, hogy ez az Országgyűlés csak arra van fölhatalmazva, hogy egy megkötött nemzetközi szerződésről döntsön igennel vagy nemmel, és nem veszik figyelembe, hogy adott esetben ennek a nemzetközi kihatása - mármint hogy egy aláírt, egy megkötött nemzetközi szerződést nem hagy jóvá az Országgyűlés - sokkal rosszabb ennek az országnak a megítélésére nézve, semmint az, hogy előzetesen bizonyos kérdésekben a parlament vitát folytat és ennek eredményeképpen hoz határozatot vagy elvet határozatot.
Én úgy gondolom - és remélem, hogy a kormánypártok padsoraiban is ülnek még olyan alkotmányjogászok, akik nem osztják a miniszter úrnak a véleményét -, hogy ennek az Országgyűlésnek szuverén joga, az alkotmányból eredeztetően, hogy eldöntse, mi az, amivel foglalkozik, mivel nem foglalkozik, és szuverén joga adott esetben, hogy a kormány számára iránymutatást adjon egy nemzetközi szerződés tartalmát illetően. Én nem vitatom azt, hogy volt ennek az országnak olyan időszaka, mikor nem az Országgyűlés döntött arról, hogy milyen legyen az intenció. Akkor tetszettek volna szólni, mikor az igazságügy-miniszter úr megtette ezt az észrevételét, akkor nem kellene reagálnom rá, igen tisztelt kormánypárti képviselők! Sajnos, kellett volna figyelmeztetni, hogy nem a tárgyhoz szól a miniszter úr, ezt el tetszettek mulasztani. Én reagálok erre a fölszólalásra.
(23.00)
Nem vitatom azt, hogy önök átélték azt az időszakot, amikor a központi bizottság döntött, és aztán végrehajtotta a kormány. (Derültség a kormánypárt padsoraiban.)
Ez az időszak elmúlt. Ezt lehet fájdalommal említeni, lehet örömmel említeni - nem kétperces hozzászólásra kértem szót, kedves Baráth Etele képviselőtársam, én egy nagyobb lélegzetű felszólalásra kaptam engedélyt az elnök asszonytól. (Közbeszólás kormánypárt padsoraiból: Vegyél levegőt! Moraj.) Amennyiben a miniszter úr továbbra is fönntartja ezt az álláspontját, akkor azt hiszem, hogy szükségtelen új alkotmányt megalkotnunk anélkül, hogy ez ne szerepelne benne. Remélem, hogy a koalíciós tárgyalásokra erre ki fognak térni.
A lényeg viszont - nem ez a formai kérdés, és jó lett volna, hogyha éjjel 11 órakor a kormánypárti képviselők ezt átérzik -, hogy lehet-e ilyen határozati ...(Közbeszólás MSZP részéről: módosító)... javaslatot elfogadni, vagy nem. A módosító javaslatnak két olyan eleme van, igen tisztelt képviselőtársaim (Moraj.), két eleme van a Varga-féle módosító javaslatnak - elnézést, én megvárom, míg elnök asszony megoldja ezt a megoldhatatlan feladatot, hogy a végre jelen levő kormánypárti képviselők meghallgassák azt, amit az ember mond. (Közbeszólások a bal oldalról: Hülyeségeket beszélsz. Egy szót sem értünk. Nem szégyellitek magatokat?)
Két olyan eleme van ennek a módosító javaslatnak, amely figyelemre méltó, és elgondolkoztatja azt, aki valóban komolyan gondolja, hogy az Országgyűlés ellenőrzi a kormányt, másrészt komolyan gondolja, hogy a képviselők a választók akaratából kerültek ide, de rajtuk keresztül történik a hatalom gyakorlása.
Az egyik az az időtartamnak az előírása, a kétévi időtartam. A másik pedig az autonómiának a biztosítása. Miből fakad, igen tisztelt képviselőtársaim, ez a kétirányú módosítási javaslat? Mondjuk ki nyíltan, a bizalom hiányából. A bizalom hiányából szükséges.(Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nekem nem. Derültség.)
