DR. MUSTÓ ISTVÁN
DR. MUSTÓ ISTVÁN
DR. MUSTÓ ISTVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egy szerződés annyit ér, mint a politikai akarat, amely a szerződés végrehajtása mögött áll. A magyar kormányzatnak nincs befolyása arra, hogy a szomszéd országban megvan-e a politikai akarat arra, hogy betartsa és végrehajtsa a szerződést. A magyar kormányzatnak azonban befolyása van arra, hogy van-e egy olyan szerződés, amelyet egy szomszéd ország betarthat és végrehajthat abban a pillanatban, amikor ott kialakul vagy létrejön a megfelelő politikai akarat.
Tisztelt Országgyűlés! Három szempontot szeretnék egészen röviden kiemelni. Először is. A határon túli magyar kisebbségek helyzete nem annyira attól függ, hogy Budapest mit tesz vagy mit nem tesz, hangot emel-e vagy sem az Európa Tanácsban vagy más nemzetközi fórumokban, és ott meghallgatásra talál-e vagy sem, hanem attól, milyenek a belső politikai és gazdasági viszonyok az érintett szomszéd országokban. Amint tanúi lehettünk a fejleményeknek, ezek a belső viszonyok változhatnak, nagyon gyorsan változhatnak. A magyar kisebbségek sorsa igen nagy mértékben ezeknek a változásoknak a függvénye. Lehet, nemcsak lehet, de bizonyos is, hogy a román-magyar alapszerződés nem elégít ki minden igényt sem a határon innen, sem a határon túl. Ám ez az alapszerződés eszköz arra, hogy a változékony és képlények viszonyok alakulásában egy nyugvópontot, egy horgonyt jelentsen, ami stabilizál, amely ellenőrizhető és számonkérhető, amely hivatkozási alapul szolgálhat. Belpolitikai változások esetén a szerződés puszta léte hozzájárulhat annak a politikai akaratnak a megteremtéséhez vagy megerősítéséhez, amely létrehozhatja, megjavíthatja, továbbfejlesztheti annak megvalósításának feltételeit.
Másodszor. Kétkedem abban, hogy az alapszerződés létrejötte nélkül és romániai ratifikálása nélkül az RMDSZ kormányzati pozícióba kerülhetett volna.
(12.10)
Hogy ezt a kormányzati pozíciót hogyan ítéljük meg, ez egészen más kérdés, erről részünkről nem szabad, nem lehet beleszólni. Magam részéről meg vagyok győződve arról, hogy a Romániában élő magyarság számára ez egy történelmi alkalom arra, hogy kormányzati szinten latba vethessék befolyásukat saját kisebbségi jogaik érdekében, hatékonyabb képviseletük érdekében, hozzájárulhassanak a magyar-román viszony normalizálásához, a két ország közötti gazdasági, kulturális, politikai kapcsolatok továbbfejlesztéséhez – ami tulajdonképpen mindkét ország és az ott élő magyar kisebbségek érdeke is –, hozzájáruljon az előítéletek leépítéséhez, a demokratikus elvek és jogok térnyeréséhez Romániában – mint ahogy azt Frunda György szenátor úr is képviselte az elnökválasztási hadjárat során –, valamint döntéshozatali szinten vehessenek részt az alapszerződés végrehajtásának felügyeletében, amelyet nem tehetnének meg, ha ez a szerződés nem jött volna létre.
Harmadszor. Az euro-atlanti integráció mindkét országnak közvetlen és elsődleges érdeke. Én azt hiszem, hogy az alapszerződés puszta ténye ebből a szempontból stabilizáló hatásúnak értékelhető, ezt Brüsszelben hasonlóképpen ítélik meg, mint budapesti és bukaresti kormányzati körökben. S hiszem, hogy hosszabb távon az optimális megoldás az lenne, ha Magyarország és Románia egyszerre, egy időben csatlakozna az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez nagymértékben megkönnyítené a kommunikációt, a közös normák, a közös elvek alkalmazását, az együttműködést, és elhárítaná azt a problémát, amely például a schengeni egyezmény alkalmazásából fakadna a magyar-magyar kapcsolatok folytonossága terén. Ha ez sikerülne, akkor az alapszerződést még több élettel lehetne megtölteni. Ha ez adott esetben nem sikerülne, az alapszerződés akkor is azt a minimumot garantálná, amely az adott helyzetben a két ország közötti együttműködés és kisebbségi kérdések terén egyáltalán elérhető.
Tisztelt Ház! A magyar kormányzat mozgástere korlátozott. Ha nagyobbak, ha még hatalmasabbak lennénk, akkor sem lehetnénk mindenhatók. Komoly ráhatási lehetőségünk más országok belső átalakulására nincsenek. Ezek az átalakulások vagy maguktól történnek meg, vagy nem történnek meg. Meggyőződésem, hogy a román-magyar viszony alakulása s ezzel a határon túli magyar kisebbségek helyzete is három egymással összefüggő fejleménytől függ, a két ország euro-atlanti integrációjának esélyeitől, Románia belső demokratizálásának folyamatától, tehát egy polgári társadalom kialakulásától és a két ország gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak további kiépülésétől.
Az alapszerződés pontosan ezeket a célokat szolgálja. Ezzel a szerződéssel nem veszítünk semmit, de valamit nyerhetünk. Nyerhetünk bizonyos kiszámíthatóságot a két ország kapcsolataiban, nyerhetünk viszonylagos számonkérhetőséget a kisebbségi jogok és igények kérdésében és hozzájárulást a térség stabilizálásához, legalábbis a nyugati gravitációs szempont szemszögéből, centrum szemszögéből, amely mindnyájunk érdeke.
Chesterfield valahol azt írta: "A politikában nincs szeretet és nincs gyűlölet, nem az érzelem, hanem az értelem, az érvek irányítanak." Az értelemnek, az érveknek pedig minden szempontja az alapszerződés ratifikálása mellett szól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
