DR. TABAJDI CSABA
DR. TABAJDI CSABA
DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Tisztelt Ház! A magyar-román alapszerződés szeptember közepi aláírása óta eltelt időszak egyértelműen igazolta, hogy a magyar-román alapszerződés nemzeti szempontból vállalható kompromisszum, mivel külpolitikai és kisebbségpolitikai érdekeinket sikerült összhangba hoznia.
A magyar-román alapszerződést az államközi kapcsolatok, a kisebbségi lét javítása irányába tett gyakorlati lépésnek, eszköznek, a kapcsolatok normalizálása megfelelő alapjának, egy folyamat kezdetének tekintjük a sok viszontagságot szenvedett magyar-román viszonyban.
Az, hogy Romániában túlzás nélkül állíthatóan rendszerváltozással felérő fordulat történt, megítélésem szerint három szorosan egymással összekapcsoló tényezőnek köszönhető.
Egyrészt megérett a román belpolitikai helyzet a parlamenti váltógazdálkodásra, amelynek következtében a győztes erők, a Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió nemcsak úgy értékelte, hogy a stabil kormányzáshoz – miként az új elnök, Constaninescu elnök úr megválasztásához – szüksége van a romániai magyarság és általa az RMDSZ támogatására, hanem az évtizedes beidegződéseket megtörve, merte vállalni a magyar kisebbséggel való koalíciókötés tényét.
Másrészt az RMDSZ és annak elnökjelöltje, Frunda György egyértelműen és az előzetes várakozáson felül olyan választási eredményt ért el, amely nemcsak a korábbi választásokhoz képest jelentett több szavazatot, hanem elindította az RMDSZ-ről alkotott romániai és külföldi kép jelentős módosulását. Erre az időszakra érett be az RMDSZ-en belül már korábban elkezdődött folyamat.
A magunk részéről is számos alkalommal szorgalmaztuk, hogy az RMDSZ mint kisebbségi érdekszervezet és párt, képes legyen ne csak kisebbségi kérdések, hanem a többségi román társadalmat foglalkoztató szociális, gazdasági és külpolitikai problémák hiteles megválaszolására egyaránt. Ennek a sikernek ez volt a fő oka.
És a harmadik elem a fenti két tényezőhöz szorosan kapcsolódva, hogy a magyar-román alapszerződés megfelelő külső hátteret adott ezekhez a folyamatokhoz. Kimutatható az alapszerződésnek azon jótékony hatása, amely eleve megnehezítette – bár kizárni nem zárhatta ki – a nacionalista szélsőségesek esetleges vádaskodásait.
Hölgyeim és Uraim! Ebben a Házban számos vita folyt az időzítésről. Szeptember elején is elmondtuk a vitában, hogy egy szerződést akkor és ott célszerű aláírni, amikor annak van vállalható tartalma és adott a partner a kompromisszum elfogadásához.
A választások eredménye és a Romániában megindult politikai folyamat – akárki akármit is mond – egyértelműen megerősíti, hogy a magyar-román alapszerződés megkötése helyes döntés volt. Azok a politikai erők, amelyek az elkövetkező időben Romániát irányítják, garanciát jelentenek arra, hogy ez a dokumentum nem lesz egyszerű papír, hanem valóban a két ország és a két nép érdekeit szolgáló elvi keret lesz.
(11.20)
Ezt mutatják az új román vezetők megnyilatkozásai, eddigi viszonyulásuk a kisebbségi kérdéshez, de leginkább az RMDSZ szerepvállalása a román kormányban és magyar politikus jelenléte a kisebbségi ügyek élén.
Az időzítés helyességét bizonyítja az is, hogy a jelenlegi koalíciónak, ha most kezdené a tárgyalásokat, olyan ellenzékkel kellene szembenéznie, amely egy hasonló kompromisszum megkötését nacionalista alapon rendkívül erőteljesen megnehezítené és tenné vállalhatóvá.
Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapokban kormánypárti és ellenzéki felszólalókat minden vita ellenére összekötötte egy dolog, nevezetesen az aggodalom egy ilyen jellegű szerződés végrehajtásának biztosítékait illetően. Aggodalmunk legfőbb alapja korábban az volt, hogy az előző kormány, de az azt megelőző évtizedek román vezetése sem tekintette partnernek a romániai magyar nemzeti közösséget, annak legitim szervezetét, az RMDSZ-t. Magyar részről többször hangsúlyoztuk, a külpolitikai vitában magam is a dél-tiroli példára utalva azt, hogy az alapszerződés a kisebbségi kérdés rendezésének szükséges, de nem elégséges föltétele, hiszen érdemi megoldás nem lehetséges az adott állam pozitív kisebbségpolitikája, az adott kormánynak az ott élő kisebbségekkel folytatott érdemi párbeszéde nélkül.
Tisztelt Ház! Most ténylegesen történelmi fordulat esélye kínálkozik azáltal, hogy nemcsak megindulóban van a román vezetés és a magyar kisebbség párbeszéde, hanem az intézményesült is, sőt az a legerősebb politikai együttműködés, a közös kormányzás formájában testesül meg.
Amikor realista módon, józan, mérsékelt optimizmussal értékeljük ezeket a változásokat, akkor tudatában vagyunk annak, hogy az új román kormánynak számos, nagyon nehéz gazdasági és szociális feszültséggel kell szembenéznie. Reméljük, hogy a mostani kormánykoalíció vezető erői nem engednek a több évtizede gyakorolt román belpolitikai módszernek, a nacionalista nyomásnak, és nem próbálják a lakosság figyelmét elterelni, mint eddig elődeik oly gyakorta tették, a feszítő szociális, gazdasági problémákról.
Ez az érzékeny politikai helyzet, képviselőtársaim, fokozott felelősségérzetet kíván mind a romániai magyarság vezetőitől, mind a magyar politika szereplőitől, hogy véletlenül se adjunk ürügyet, adjanak ürügyet az érintettek ezekre a nacionalista vádaskodásokra. Az RMDSZ vezetőinek nyilatkozataiból, Markó Béla elnök úr szavaiból kitűnik, hogy tudatában vannak annak, hogy nem lehet rövid távon visszaadni mindazokat a jogokat, amelyeket az erdélyi magyarság az elmúlt 75 évben elveszített. De elindult egy folyamat. A kisebbségellenes hangulatnak a román politika peremére való szorítása már önmagában véve is elősegíti a romániai magyar nemzeti közösség közérzetének a javítását.
Tisztelt Ház! A kormánynak nincs illúziója, hogy nehéz és bonyolult küzdelem lesz ez. De végre, évtizedek óta először, most legalább van esély arra, hogy az érintettek, az erdélyi magyarság képviselői beleszólhassanak sorsuk alakításába.
Mindezek a körülmények a magyarországi politikát is az új helyzet alapos átgondolására késztetik. Az anyaország alkotmányos és politikai felelőssége változatlan, de most mindennek bizonyos területeken módosult eszközökkel, új formákban kell megjelenni, annak következtében, hogy a korábbi kormányok Romániában nem folytattak érdemi párbeszédet az RMDSZ-szel, sőt egy időben a korábbi ellenzék is elszigetelte a magyar érdekszervezeteket; fokozottan hárult a Magyar Köztársaság politikusaira az erdélyi magyarság problémái megjelenítésének a feladata.
Az új helyzetben az RMDSZ nemzetközi mozgástere is lényegesen más lesz. Az, hogy az RMDSZ-t a román többségű politikai erők politikailag érettnek és vállalhatónak találták egy koalíció megkötésére, visszamenőleg is cáfolja azokat a vádakat, amelyekkel az RMDSZ-t mint etnikai pártot bélyegezték meg, szélsőséges, túlzottan radikális, sőt szeparatista erőként jellemezték. Ez fontos jelzés más szomszédos államok politikai vezetői és kisebbségi szervezetei számára egyaránt, de a jogos magyar törekvéseket időnként értetlenül figyelő nemzetközi közvélemény számára is fontos jelzés.
Kedves honfitársaim, kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim, ezt a körülményt is jó lenne tudatosítanunk, talán most több támogatást és a jövőben talán több megértést kaphatnánk a határon túli magyarság ügyéhez.
Tisztelt Ház! A magyar-román alapszerződés mai megerősítése, kinek-kinek a szavazata nemcsak az alapszerződés szövegéhez, az abban foglalt lehetőségekhez való viszonyunkat jelzi, hanem tükrözi azon viszonyulást is, amely az új romániai helyzethez, az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételére vonatkozik. (Közbeszólás a jobb oldalon: Nem igaz!)
Az RMDSZ-nek az alapszerződés alapvető tudomásulvétele mellett komoly és méltányolható kifogásai is voltak. Ezek alapja nagyrészt az volt, hogy a nemzetközi normák alacsonyabbak, mint amit egy ekkora méretű nemzeti kisebbség védelme megkívánna.
Ugyanakkor azáltal, hogy három politikai érvényű dokumentumot sikerült ebben az alapszerződésben jogi érvényűvé tenni, ezáltal a magyar kormánynak sikerült egy olyan kisebbségvédelmi cikkelyt elfogadtatnia, amellyel túllépett ezeken a nemzetközi standardeken.
Fölhívnám a tisztelt Ház figyelmét, hogy az RMDSZ hozzáállása is megváltozott a magyar-román alapszerződéshez. Korábban az egyik legfőbb gondja számára az volt, hogy mi lesz a garanciákkal. Azáltal, hogy a kormánykoalíció részese lett, ezáltal az RMDSZ több garanciát lát a magyar-román alapszerződés megvalósítására. Az RMDSZ a kormányzati szerep elfogadásával egyidejűleg vállalta a nemzetközi szerződések betartását és egyidejűleg vállalta a magyar-román alapszerződést. (Közbeszólások a bal oldalon: Úgy van!. Jó lenne odafigyelni!) Ezért a mai parlamenti szavazás nemcsak a magyar-román alapszerződéshez való viszonyt mutatja meg, hanem azt is, hogy a nemzeti érdekekre hivatkozó magyar politikai erők, kormánypártiak és ellenzékiek, mennyire segítik a romániai magyarságot, az RMDSZ-t új kormányzati szerepe sikeres ellátásában, s ezáltal mennyire szolgálják az ottani magyarság ügyét. (Taps a bal oldalon. Közbeszólás ugyanonnan: Bizony, erre oda kellene figyelni.)
Tisztelt Ház! Az alapszerződés vitája kapcsán fontos annak mérlegelése, hogy a magyarországi románság a maga javára mit és hogyan tud hasznosítani belőle. Számukra is különösen fontos a határok átjárhatósága, s az, hogy a román állam segítse kulturális, nyelvi identitásuk fejlesztésének azon területeit, így például a pedagógusképzésben, ahol a nyelv nemzet szerepe pótolhatatlan. A hazai románság számára különösen fontos az, hogy egy békültebb államközi viszony könnyítse kettős nyelvi és kulturális identitásuk belső meghasonlások nélküli szabadabb vállalhatóságát.
Tisztelt Ház! A magyar-román alapszerződés mindkét ország számára kedvező folyamatok kiindulópontja lehet. Ezek a folyamatok a szomszédunknál is kezdetét vették. A magyar politika hozzájárulása mindehhez e fázisban nem lehet más, mint az alapszerződés megerősítése. Ez egyben alap lenne a kül- és kisebbségpolitikában a nemzeti egyetértés meglévő elemeinek (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) megerősítésére és annak újjáépítésére. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
