DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY, előterjesztői válasza: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon rövid leszek, amikor megpróbálok reflektálni néhány szóban a módosító indítványokra, azokra a módosító indítványokra, amelyek rövidebb nevén, az összeférhetetlenségi törvénytervezethez érkeztek. 114 módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett a 15 paragrafusnyi törvénytervezethez. Ez mutatja a képviselőtársaim aktivitását. A 114 módosító indítványból 33-at mint előterjesztő és a kormány nevében, a kormány előterjesztője támogatott. Ez talán bizonyítja azt, hogy kellő nyitottsággal fogadtuk a módosító indítványokat.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A támogatott módosító indítványok jelentősen javítottak a benyújtott törvénytervezeten, és főleg szélesebb egyetértési alapot teremtettek három vitatott kérdésben. Abban a három kérdésben, amelyik a kétéves törvény-előkészítést, ennek a törvénynek az előkészítését végigkísérte.
Az egyik a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok voltak. Azt gondolom, hogy a módosító indítványokkal, az előterjesztő és a kormány által támogatott módosító indítványokkal, ebben a témakörben a lehető legszélesebb egyetértést sikerült megteremteni oly módon, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében 10 százalék feletti állami tulajdonlás esetén lenne összeférhetetlen a igazgatósági, illetve a felügyelőbizottsági tagság. Az önkormányzati tulajdonlás esetén a többségi vagy a teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozna az összeférhetetlenség. A magántulajdon esetében pedig három területre terjed ki, amit azért hangsúlyoznék, mert úgy terjedt el ez az összeférhetetlenségi törvény, mint amelyik csak az állami vagy valamilyen részben állami tulajdonban lévő vállalatokra, illetve gazdasági társaságokra terjed ki.
(20.00)
A magántulajdon tekintetében három szektorra terjed ki a módosító indítványokkal együtt az összeférhetetlenség. Az egyik a koncessziós társaságokra, gazdasági társaságokra, a másik a közbeszerzési törvény hatálya alá eső gazdasági társaságokra, és a harmadik pedig a pénz- és hitelintézetek vezető gazdasági pozícióira terjedne ki az összeférhetetlenség.
A másik vitára okot adó témakör az a hatálybalépés volt. Rengeteg vitát folytattunk le itt az általános és a részletes vita kapcsán. Én azt gondolom, hogy az a kompromisszumos javaslat, amelyet egy benyújtott módosító indítvány kapcsán és általam mint előterjesztő és a kormány által támogatott módosító indítvány kapcsán el tudnánk fogadni és támogatunk, az megint csak széles egyetértés, az ebben a témakörben itt és most megszerezhető legszélesebb egyetértést tartalmazza. Nevezetesen azt, hogy minden összeférhetetlenségi szabály a kihirdetést követő 30. napon hatályba lép. A gazdasági összeférhetetlenségi szabályok is.
Tehát akinek nincsen gazdasági összeférhetetlen pozíciója, az a kihirdetést követő 30 nap után nem vállalhat ilyet el. Több mint 300 ilyen képviselő van. Tehát el kellene oszlatni azt a félreértést, hogy ez a törvény a gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat csak a jövő parlamentre vagy elhúzva kívánja hatályba léptetni.
Kétségtelen tény, hogy érint néhány képviselőt, és ezért a többféle elvet figyelembe véve támogatom mint előterjesztő azt a módosító indítványt, hogy azokat a gazdasági összeférhetetlenségi pozíciókat lehessen csak megtartani, amelyeket 1994-ben a mandátum megszerzésekor a képviselő betöltött, viszont ha lejár a megbízatása, akkor nem vállalhatja újból el, nem ismételheti meg az összeférhetetlen helyzetet.
Végül a jövedelmi, vagyoni és érdekeltségi viszonyokhoz érkezett be sok és ezek átláthatóságához érkezett be sok módosító indítvány. Itt két elvet kellett egyeztetni. Egyrészről a képviselőt is megillető személyes információkra vonatkozó önrendelkezési jogot és autonómiát, egyrészről ezt az elvet kellett érvényesíteni; másrészről a választópolgároknak azt a jogos igényét, hogy tisztában kívánnak lenni a képviselők alapvető jövedelmi, vagyoni és érdekeltségi viszonyaival.
A benyújtott, az SZDSZ-es képviselőtársam által benyújtott melléklet és módosító indítvány mintegy továbbfejlesztésével azt gondolom, hogy sikerült olyan megoldást találni a támogatott módosító indítványok között, amelyik ezt a két elvet egyszerre tudja érvényesíteni, egyszerre biztosítja a legkényesebb információkra, személyes adatokra és információkra vonatkozó önrendelkezési jogot egyrészről, másrészről a vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyoknak az átláthatóságát.
A támogatott módosító indítványokkal, amelyek száma meglehetősen nagy, én azt gondolom, hogy jelentősen javult a törvénytervezet.
Szeretném megköszönni annak a öt képviselőtársamnak, akik két éven keresztül részt vettek a korábban benyújtott törvénytervezetnek az előkészítésében. A felelősséget a most benyújtott törvénytervezetért és annak hiányosságaiért teljes mértékben én vállalom, az eredményben viszont nekik is részük van. Úgyhogy szeretném név szerint is megemlíteni, hiszen rengeteg munkát végeztünk közösen együtt, Hankó Faragó Miklós képviselőtársam, Sepsey Tamás, K. Csontos Miklós, Rubovszky György és Trombitás Zoltán képviselőtársam neveit (Taps az egész ülésteremben.), akiknek a közreműködése nélkül ez a törvénytervezet nem lenne olyan, amilyen. Mindezek alapján vagy mindezek után bízom abban, hogy... Nem lenne olyan jó. (Derültség a teremben.)
Mindezek alapján bízom abban, hogy 50 év után a magyar Országgyűlés ismét elfogad egy átfogó, komplexitásra törekvő összeférhetetlenségi törvényt, hiszen 50 évvel ezelőtt 1946-ban fogadott az Országgyűlés hat és fél órás, sürgősséggel tárgyalt vita után egy komplex, átfogó összeférhetetlenségi törvényt. Mi több időt szántunk lényegesen ennek a törvénytervezetnek a megvitatására.
Kérem képviselőtársaimat, hogy az előterjesztő és a kormány által támogatott módosító indítványokat a mai szavazáskor támogassák, és jövő héten a zárószavazáskor pedig az egész törvényt! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az egész ülésteremben.)
