KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban le kell szögeznem, hogy megítélésem szerint a képviselő úr téved a két törvény megítélését illetően. Ami az országos rendőrfőkapitány-helyettest illeti, a rendőrségről szóló törvény 5. § (1) bekezdés h) pontjában szabályozott, önállóan gyakorolt munkáltatói jogkörömben mentettem fel szolgálati beosztása alól. E rendőrségi törvényben meghatározottakkal teljes összhangban áll a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény 2. számú mellékletének 4. pontja, mely a szolgálati beosztásokra vonatkozó döntésekről szól.
Egyébként képviselő úr az eredeti szövegben a szolgálati törvénnyel kapcsolatban megjegyzést tett – bár ezt most korrigálta –, hiszen világos, hogy a szolgálati törvény a szolgálati beosztásra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Itt például a VI. fejezetében, ahol több alcím található ezzel kapcsolatban. Az országos rendőrfőkapitány-helyettes szolgálati beosztásból való felmentése tehát a rendőrségi törvény 5. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a szolgálati törvény 2-es számú mellékletének 4. pontja szerint, mint önálló döntés, a hatáskörömbe tartozik. Képviselő úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy amikor a rendőrségi törvény osztott hatáskörről szól, akkor ezt a normaszövegben megjeleníti, ugyanakkor azonban az 5. § (1) bekezdés h) pont nem tartalmazza feltételként, hogy együttes feltételként az országos rendőrfőkapitány-helyettes kinevezése, illetve felmentése tekintetében az országos főkapitány jogosítványát.
Ami a gazdasági főigazgató ügyét illeti, beosztása nem rendőrfőkapitány-helyettesi beosztás. Szolgálati beosztásából való felmentésére egyértelműen a szolgálati törvény 2. számú mellékletének 4. pontjában meghatározottak alapján került sor, miszerint ez a jogkör a belügyminisztert illeti meg a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében. A budapesti rendőrfőkapitány szolgálati beosztásból történő felmentésére – figyelemmel a rendőrségi törvény 6. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakra is –, a szolgálati törvény alapján, mint tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba tartozó felet, szintén a 2. számú melléklet 4. pontjában meghatározott munkáltatói jogköröm gyakorlásával került sor.
(15.40)
A két intézkedés tehát ez esetben sem lépte túl a törvényben a belügyminiszter számára meghatározott kereteket. Meg kell jegyeznem, hogy képviselő úr hivatkozása a rendőrségi törvény 5. § (2) bekezdésének hatáskörelvonási tilalmára, nem a személyi ügyekre vonatkozik egyébként, hanem a rendőrség – mint közigazgatási szervezet vagy mint nyomozó hatóság – rendelkezik olyan önálló és a belügyminiszter által el nem vonható hatáskörrel, amelyben egyedi hatósági ügyeket bírálnak el, és természetesen ilyen hatáskörelvonásra a belügyminiszternek nincs joga, nem is éltem ilyen lehetőséggel.
Összességében tehát – megítélésem szerint – a rendőrségi törvény és a szolgálati törvény figyelembevételével is továbbra is azt állítom, hogy nem lépte túl a belügyminiszter a rendelkezésére bocsátott eszközöket, hatásköröket, azokkal a lehetőségekkel éltem, amelyeket számomra eme két törvény biztosít ezekben az ügyekben. Köszönöm szíves figyelmüket, kérem válaszom elfogadását! (Taps a kormánypártok soraiban.)
