DR. MOLNÁR PÉTER
DR. MOLNÁR PÉTER
DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az idő kimérése céljából az előbbi témára államtitkár úr után már nem szeretnék részletesebben kitérni, csak annyit mondanék, hogy itt mindenképpen valamilyen jogilag meglehetősen speciális megoldásról lehet csak szó, és ebben a tekintetben valóban a jogilag lehetségesebb megoldást kell összehozni a sajtószabadság szempontjából és az MTI függetlensége szempontjából garanciálisan megfelelő lehetőségekkel. Ezek miatt jutottunk végül is oda, hogy azt a megoldást fogadtuk el a hétpárti egyeztetésen, amiről szó volt, és a mondott okok miatt, amiket államtitkár úr elmondott. Három kapcsolódó módosító javaslatot szeretnék röviden indokolni, és ezekre szeretném azoknak a képviselőtársaknak és különösen államtitkár úrnak a figyelmét fölhívni, akik még nem hallották talán az ezekkel kapcsolatos észrevételeket.
Sepsey Tamás az MTI Rt. elnökére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról már beszélt. Én eltérő szabályt javasolnék, mint amit ő vetett föl. Az ő módosító javaslata ugyanis arra irányul, hogy az MTI Rt. elnöke valamennyi gazdasági társaság igazgatóságából és felügyelőbizottságából legyen kizárva. Úgy látom, hogy ez egyrészről indokolatlanul túl szigorú, másrészt indokolatlanul túl enyhe szabályozást jelent, túl kevéssé szigorú szabályozást jelent. A rádió- televíziótörvényt tekinteném ebben az ügyben irányadónak, ugyanis a rádió-televíziótörvény az egyébként tegnap megszavazott, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokhoz hasonló módon a közszolgálati rádió- és televízió-részvénytársaságok elnökét elsősorban az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok vezetéséből zárja ki és tulajdonlásából. E tekintetben utólagos összeférhetetlenségi szabályt is alkalmaz, tehát az rt.-elnökök, a közszolgálati média rt.-elnökök a megbízatásukat követően két évig sem lehetnek állami többségű gazdasági társaságban vezetőségi tagok és fb-tagok. Másrészről pedig a közszolgálati média részvénytársaságokkal kapcsolatban álló, bármilyen üzleti kapcsolatban álló gazdasági társaságok vezetőségéből és felügyelőbizottságából és tulajdonlásából, itt is a tulajdonlás is kizárt.
(12.50)
Tehát tulajdonlásából zárja ki a rádió-tévétörvény a közszolgálati média Rt.-elnököket. Tehát ezért mondom azt, hogy semmiféle indokot nem látok arra, hogy az MTI Rt. elnöke ne legyen kizárva abból – szemben a közszolgálati média Rt.-elnökökkel –, hogy az állami többségi tulajdonú, illetve az MTI Rt.-vel üzleti kapcsolatban álló gazdasági társaságok tulajdonosa lehessen. Sepsey Tamás módosító javaslata ezt megengedné. Más tekintetben viszont arra sem látok indokot, hogy az MTI Rt. elnöke szemben a közszolgálati rádió és televízió Rt.-elnökökkel és szemben egyébként, hát ez csak távolabbról kapcsolódik ide, de talán ide kapcsolható, szemben az országgyűlési képviselőkkel bármiféle gazdasági társaság igazgatóságából és felügyelőbizottságából ki legyen zárva.
Úgy hogy ebben a tekintetben én nem nagyon látok érvet arra, hogy miért kellene a rádió-televíziótörvény, egyébként sok ponton nyilván nem tökéletes és kritizálható, de e tekintetben szerintem megfelelő szabályaitól eltérni, és tényleg kérném államtitkár urat és képviselőtársaimat is, hogyha lehet, akkor ezt itt is röviden vitassuk meg, hogy miért indokolt az, hogy az MTI Rt. elnöke esetében a vezetőségi tagság, gazdasági társaságban lévő vezetőségi tagság tekintetében sokkal szigorúbb szabályok legyenek irányadóak, mint bármely más összeférhetetlenségi szabály esetében a szóba jött területeket illetően. A tulajdonlást tekintve viszont, a gazdasági társaságok tulajdonlását tekintve viszont sokkal enyhébb szabályok vonatkozzanak rá. Ezt semmilyen szempontból nem érzem koherensnek, és semmiféle igazán meggyőző indokot nem látok az eltérésre.
A további módosító javaslatokat már csak rövidebben indokolnám. A Tulajdonosi Tanácsadó Testület jogkörével kapcsolatban a 20. § 3. bekezdése határozza meg azt, hogy TTT-nek mely döntései fognak kétharmados többséget igényelni, és én úgy látom, hogy indokolatlan az Rt. elnöki pályázat kiírását és az alapító okirat módosításának az előkészítését kihagyni ebből a kétharmados körből. Hiszen a kétharmados körben van az Rt.-elnökről való döntés, de hogyha egyszerű többség tudja meghatározni a pályázati szempontokat, akkor mégiscsak az egyszerű többség már egy olyan módon tudja befolyásolni esetleg az Rt.-elnökről való döntést, ami a kétharmados többség ellenére előre eldöntötté teheti azt, hogy ki lesz az Rt. elnöke. Már amennyiben persze a pályázati kiírásban meghatározott szempontokat veszi figyelembe a döntéskor a TTT, ami nyilván kívánatos és helyes lenne.
Az alapító okirattal kapcsolatban pedig szintén a rádió-televízótörvény analógiájára, szintén olyan súlyú döntésről van szó, amit az előzőhöz hasonlóan nem véletlenül ítél a rádió-tévétörvény a kuratórium elnökségénél, illetve a kuratóriumnál szintén kétharmados többségi döntéshez kötött körbe.
Úgy hogy én ezeket a döntéseket garanciális szempontból fontosnak tartanám, ha szintén kétharmados többséghez kötnénk. Egyúttal a TTT feladatai közül kihagyni javasolnám a pályázatok, az Rt. elnöki pályázatok értékelése című pontot, külön tartalmazó b) pontot, mert ha egyszer a TTT dönt a pályázatok kiírásáról, és a TTT dönti el, hogy ki nyeri meg a pályázatot, akkor azt hiszem, hogy felesleges lenne még egy külön olyan nevesített hatáskört is adni, hogy ő értékeli a pályázatokat. Ez inkább akkor lett volna szükséges, vagy lenne szükséges, hogyha a TTT csak egy véleményező jogkörben lenne. És egyébként itt is fölmerülne az a probléma, ha az értékelés önálló pont maradna, hogy akkor annak szintén kétharmadosnak kellene lennie, mert tényleg ezen a – hát kicsit elhagyatott – vitán azért szeretném a képviselőtársak és államtitkár úr figyelmét tényleg hangsúlyosan felhívni, hogy milyen pályázat az, ahol a pályázati kiírást egyszerű többség dönti el, egyszerű többség értékeli, hogy melyik pályázat jó, melyik rossz. És azután a kétharmad dönt arról, hogy ki fog nyerni végül, de addig már egyszerű többséggel eldőlt, hogy milyen szempontok alapján kinek mennyire jó és mennyire nem jó a pályázata.
Szóval, én ezt nem tartom szintén egy koherens megoldásnak, és garanciális szempontból nagyon aggályosnak tartom, akárcsak az alapító okirat módosításának az egyszerű többséggel történő lehetőségét.
Az utolsó módosítás az már tényleg, most már betartva az ígéretemet, rövidebben indokolható. A testület, az országos rádió-televízió testület jogkörével kapcsolatban a törvényjavaslat csak kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeiről szól, de nem határozza meg, hogy miféle követelményekről van itt szó. Ezért itt nagyon fontos utalni a rádió-televíziótörvény tartalmára, annak a megfelelő paragrafusaira. Különben nem fog egyértelműen kiderülni az, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás tekintetében az OEPT-nek, a más tekintetben hivatkozott eljárási paragrafusai alapján miféle szabályokat is kell érvényesítenie az MTI-vel kapcsolatban.
Úgyhogy én ezeket a módosító javaslatokat az MTI megfelelő működés szempontjából garanciális jelentőségűnek tartom, és kérem képviselőtársaimat, hogy megfontolva a szempontokat, érveket, amiket elmondtam, támogassák ezeket a módosításokat, és államtitkár urat is ugyanerre kérem. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a teremben.)
