DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Toller László az előbbi felszólalásában már említette az alkotmányügyi bizottságnak a hétfői ülését.
Az alkotmányügyi bizottság hétfőn a frissen elékerült módosító indítványokat több órán keresztül tárgyalta. Az alkotmányügyi bizottság messzemenően tekintettel volt a többpárti egyetértésen alapuló kulturális bizottsági módosítási csomagra, és ezt természetesen a későbbiekben is az alkotmányügyi bizottság így fogja kezelni.
A kulturális bizottságban azonban elsősorban szakmai szempontokból vizsgálták ezt a kérdést, és kerestek politikai jellegű kompromisszumot, politikailag felvetett vitás kérdésekben.
Az alkotmányügyi bizottság más szemmel nézte ezeket a módosítási indítványokat, és nagyon örülök államtitkár úr előbbi felszólalásának, hogy szakmai szempontból az Igazságügyi Minisztérium is foglalkozik ezzel a kérdéssel.
A második számú módosító javaslatnál nem kértem szót, de egy mondatban azért hadd emlékezzem meg visszatérően. Sepsey Tamás amit ott javasolt, azon bizony nem ártana elgondolkodni, hiszen egy alkotmányos alapjognak a kifejtését viszi a törvényjavaslat elejére, és én úgy gondolom, hogy ennek az alkotmányos alapjognak, hogy az állampolgárok tájékozódhassanak, és minél reálisabban tájékozódhassanak, végig kell húzódnia az egész törvényen. Ha ezt ki- hangsúlyozza önmagában a törvény a bevezetésében, az semmiféle hátránnyal nem járhat.
Azért vagyok ezt kénytelen hangsúlyozni, mert a módosító javaslatok több jogágat érintenek. Érintik magát az alkotmányt, a már említett kötelezettségen túlmenően vannak egyéb közjogi jellegű vonatkozásai is, hiszen az eredeti, a kormány által előterjesztett javaslat a kinevezési rendben közjogi jellegű kinevezéseket tartalmazott, miközben a tanácsadó testület általi kinevezéseknek már egészen más jellege van. Itt belép egy munkajogi jellegű kérdéskör, aminél viszont éppen azért, mert már nem közjogi jellegű kinevezéseket tartalmaz, hanem más jellegűeket, figyelemmel kell lennie az alkotmánynak a jogorvoslatokról szóló rendelkezésére, és a módosító javaslatokban nem találtuk nyomát annak, hogy ezeket a garanciális elemeket a módosító javaslatok megfogalmazásánál vizsgálták volna.
Ez alkotmányos alapjog, az ilyen döntésekkel szemben valamiféle jogorvoslati lehetőséget éppen ezért biztosítani kell. Hiszen itt már nem arról van szó, hogy a köztársasági elnök közjogi jelleggel nevez ki valakit, hanem egy testület választ, vagy ment fel. Ezekben a döntésekben törvénysértések, akár tévedések lehetségesek, és az érintett személyek számára az alkotmány értelmében ilyenkor jogorvoslatot kell biztosítani.
(13.00)
Ez önmagában egy olyan alkotmányossági problémát vet fel, amely miatt végig kell gondolni ezt az egész módosítási csomagot.
A másik nagyon lényeges kérdés, hogy a részvénytársasági formának az alkalmazása a gazdasági társaságokról szóló joggal való összefüggéseket is előtérbe helyezi. A módosítási javaslatoknál például az MTI vállalkozási lehetőségei körében olyan lehetőségek kerültek be a módosítási indítványok körébe, amelyeken el kellene gondolkodni, hogy valamiféle további garanciákat nem kellene-e biztosítani. Ugyanis nem tűnik elégségesnek egy olyan korlátozás, hogy csak a saját részesedése erejéig felelhet egy vállalkozásban, ha ennek nincsen korlátja. Ez is egy kicsit odébb nyúlik, de nem szeretnék több ízben felszólalni, és az egész mostani módosítási csomagot érintik ezek a problémák, amelyeket én felvetettem.
Ugyanebben a körben, ha a vállalkozásnak az iránya nem korlátozott, nincs megszabva, hogy milyen körben kellene foglalkozni ezekkel, fölveti azt a megkísértési lehetőséget, hogy esetleg valamiféle gazdasági tevékenységben való részvétel fontosabbá válhat közvetlen egyéni érdekek szempontjából, mint az alkotmányos kötelezettség az állampolgároknak az objektív tájékoztatásáról. Ez megkísértési lehetőség, hangsúlyozom. De ez a csapda is kódolva van a módosítási javaslatban.
Ezért én azt szeretném kérni államtitkár úrtól, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak a jogalkotási törvény értelmében fennálló kötelezettségére tekintettel, amely a törvényjavaslatoknak a jogrendszerbe való beillesztése és az alkotmányossághoz való igazítása szempontjából különleges feladatokat ró az Igazságügyi Minisztériumra, tehát ennek a kötelezettségének keretében lenne szíves a minisztérium áttekinteni a jogrendszerrel való összefüggésnek a felvázolt kérdéseit is, nemcsak ebben a körben, amit említettem, hanem általánosságban, mert a módosító javaslatok, miközben nem vitásan egy politikai egyetértést tükröznek, szakmai szempontokat kifejeznek, ugyanakkor fölvetnek olyan kérdéseket, amelyek éppen a jogrendszer egészével való összhang megteremtése érdekében nem biztos, hogy megnyugtató módon vannak rendezve a kulturális bizottság módosítási javaslataiban. Köszönöm a figyelmet. (Egy taps a jobb oldalon.)
