AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 45. §-ának rendelkezése elvi lehetőséget biztosít arra, hogy az adófizető állampolgár az összevont adóalapja után befizetett adójának egy százalékáról, külön törvényben meghatározott módon, szabadon rendelkezzék. Erre a külön törvényre vonatkozó javaslatot terjesztette elő a kormány, amely elfogadása esetén már az 1996. évi jövedelem utáni adóról történő rendelkezést biztosítaná a '97 elején esedékes adóbevallások, illetőleg azt helyettesítő munkáltatói elszámolások során.
A törvényjavaslat szerint a kedvezményezhetők körébe tartoznak: egyes országos jelentőségű kulturális intézmények, közgyűjtemények, a Magyar Tudományos Akadémia, az alapprogramok s az elkülönített állami pénzalapok.
Az említettek részéről csupán igénybejelentést szükséges tenni a kedvezményi listához való felvételhez. Kedvezményezhetők továbbá azok a társadalmi szervezetek és alapítványok, amelyek már legalább 3 éve működnek s az elmúlt 3 év valamelyikében a parlamenttől címzetten költségvetési támogatásban részesültek. E körből azok pályázhatnak a kedvezményi listára való felvételre, akik egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási és más közcélú tevékenységet folytatnak. A közcélú tevékenységi kör egyébként majdnem azonos a személyi jövedelemadóban adókedvezményre jogosító alapítványi tevékenységi körrel.
A közcélú tevékenységet végző közalapítványok szintén pályázhatnak, náluk azonban a tevékenységen túlmenően más feltételt nem tartalmaz a javaslat.
A kedvezményezhetők körének kijelölésénél a kormányt a következő elvi és gyakorlati szempontok vezérelték.
Ez a jogintézmény előzmény nélküli a hazai jogrendszerben, ezért működési tapasztalatok hiányában az első évben azok legyenek kedvezményezhetők, akik közcélú tevékenysége eleve vitán felül áll vagy korábbi parlamenti döntés ezt már elismerte. A tudatosan szűkre szabott kedvezményezhető kör kizárja az adományok szétaprózódását, minimalizálja a visszaélési lehetőséget, viszont lehetővé teszi az országos jelentőségű területek valóságosan érzékelhető plusz támogatását.
A javasolt kör figyelembe veszi a lebonyolításért és a közcélú felhasználás utólagos ellenőrzéséért felelős állami adóhatóság, az APEH kapacitását, az eljárás időigényét, továbbá költségvonzatát, ez 300 millió forint körülire kalkulálható ebben a formában.
Nem tartalmazza a javaslat az egyházak, illetőleg a közcélú tevékenységet folytató egyházi szervezetek, intézmények kedvezményezési lehetőségét. Ennek indoka az, hogy további tárgyalásokra van szükség, amely az egyház-finanszírozás egészére vonatkozik, és csupán ennek befejezését követően kíván a kormány állást foglalni az állampolgári adakozás újszerű formáit illetően. Úgy gondolom, ez egy korrekt álláspont, mely figyelembe veszi az egyházak sajátos helyzetét, a korábbi évtizedek negatív tapasztalataiból is táplálkozó aggodalmaikat.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslat nem egyszer és mindenkorra zárja ki az egyházakat a kedvezményezhetők köréből, hanem az utolsó paragrafusában azt tartalmazza, hogy erről később külön törvény fog rendelkezni.
Tisztelt Ház! Azt feltételezve, hogy a rövid, tíz paragrafusból álló törvényjavaslatot már mindenki gondosan áttanulmányozta, mellőzöm az eljárás részletes ismertetését, ehelyett két garanciális elemről kívánok röviden szólni.
Az első az adatvédelmi szempontok jelentősége, melyet a javaslat messzemenően igyekszik figyelembe venni. Ezt biztosítja a kedvezményező és kedvezményezett adatainak elkülönített, kódolt tárolása, továbbá az a rendelkezés is, miszerint az adótitok védelménél szigorúbb védelem illeti meg a rendelkező nyilatkozatok tartalmát. Ily módon a felajánlást tevő személye anonim marad.
A második elem a pályázattal kapcsolatos. A kedvezményezhetők listájára való felvételről az APEH határozatot hoz, elutasító határozat ellen – nem peres eljárás keretében – bírói jogorvoslat vehető igénybe. Ez a megoldás kizárja az adóhatóság esetleges visszaélésének lehetőségét.
Tisztelt Ház! Kérem önöket, hogy a javaslat feletti vitában és azt követő döntésüknél mérlegeljék a kormány szándékait s ezek megvalósításának javasolt eszközeit. Az elmondottakra is tekintettel kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
(17.50)
