DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi vélemények előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök asszony! Mint előttem szóló képviselőtársam már jelezte, furcsa dolog ez a kisebbségi vélemény, amely ugyanannyi véleményt tartalmaz, mint a többségi vélemény. Itt vannak támogatók és nem támogatók. Az az érdekes, hogy ahogy figyeltem a támogatók nevében megszólaló képviselőtársamat, igen súlyos ellenérveket hozott fel, miközben a támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.
Nos, mit mondjak akkor a nem támogatók nevében? El kell mondanom azt, hogy az említett tárgyú törvényjavaslatot a bizottság a szavazatok felével nem találta alkalmasnak tárgyalásra, és már a bizottsági vita is bebizonyította, hogy a közvetlen demokráciának ezt az elemét az adózásba bevinni kívánó ilyen javaslat – hiába tudjuk jól, a kormánypárti képviselők szájából többször megfogalmazódik, hogy hosszas vitán ment keresztül, hosszasan alakult és többször változott –, mégis kiforratlannak tűnik, mert nem az előzetes tárgyalások ideje szabja meg egy törvényjavaslat jóságát vagy rosszaságát, hanem az eredmény.
Tehát mégiscsak kiforratlannak tűnik, mégiscsak előreláthatóan igen jelentős költségtöbbletet okoz, és nem csupán sérti a személyi adatok védelmével kapcsolatos törvényi szabályozást, hanem a végrehajtására maradt idő szempontjából oly mértékben elkésettnek tűnik, hogy a bevezetésével okozható zavarokat előre lehet látni. Ez lett volna a technikai megjegyzések csokra.
A másik oldalról pedig politikailag is megosztja a törvényhozókat, és nem csupán az egyes pártok mentén. A ki nem forrott álláspontot, a ki nem alakított egyetértés, a gyanakvás szellemét erősítené a tisztelt Házban. Hiszen a törvényjavaslat vitája során mindenfajta módosításra nyílnék – és nyílik is – lehetőség, mely módosítások akár váratlan végeredményt is hozhatnának. Semmi sem zárja ki például, hogy megtárgyalás közben ne változzék a 10. §, mely az egyházakkal, az egyházi intézményekkel, szervezetekkel, illetőleg az azok által folytatott közcélú tevékenységekkel kapcsolatos rendelkezéseknek külön törvény keretében történő meghozatalát rendeli el.
(18.00)
A módosítványok benyújtására irányuló szándék máris észlelhető volt, nem is itt a plenáris ülésen, a bizottságban még inkább. Például ennek indokoltságát jelzi azon szabály feletti vita, mely szerint a listára csupán azon kérelmező vehető fel, amely párttámogatást nem kap, képviselőjelöltet a megelőző országos választásokon nem állított és nem támogatott, és ennek lehetőségét alapszabályban is kizárja. Tulajdonképpen egy nagy kérdés, hogy ki kerül be a támogatottak körébe, egy kegyosztás mechanizmusa alakul-e ki, vagy milyen módon változik ez a módosítványok következtében.
Alaptalannak és túlzónak tartjuk a támogatóknak azt az érvét, hogy így a költségvetés kialakításának a munkáját átveszi az összes adózó valamilyen mértékben. Ez nem csak az összeg mértéke miatt lehetetlen, hanem szemléletileg sem igazolható, hiszen a költségvetés éppen a közösséget szolgáló minden intézmény kiegyensúlyozott fenntartására törekszik, míg a személyi jövedelemadójának egy százalékáról rendelkező állampolgár kizáró jellegű, vagy-vagy döntést kell hozzon.
A törvényjavaslatot tehát technikailag elhibázottnak, rossznak, tartalmilag pedig megosztottságot és további vitákat provokálónak ítéljük meg, és ezért nem támogatjuk. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
