HAJDÚ ZOLTÁN
HAJDÚ ZOLTÁN
HAJDÚ ZOLTÁN, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! November 28-án tárgyalta az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság az előttünk fekvő T/3486. számú törvényjavaslatot. Elnök asszony úgy mondta, hogy többségi és kisebbségi vélemény hangzik majd el. Tulajdonképpen megoszlott a véleménye a bizottságban részt vevő képviselőknek az előterjesztésről, de egy elég sajátságos arányban, ritkán előforduló arányban: 9 volt a támogatóknak a száma, és 9 a nem támogatóknak – ebből 7 nem és 2 tartózkodás –, tehát inkább a támogató és nem támogató szavazatoknak az indoklása hangzik le.
Akik támogatták – támogattuk – ennek a törvényjavaslatnak a megtárgyalását és egy ilyen irányú támogatási rendszer törvénybe iktatását, néhány megjegyzést fűztünk azonban a törvényjavaslat szövegéhez.
Először is hiányosságként értékeltük, hogy a kedvezményezetti körből a kisebbségi szervezetek hiányoznak. Természetesen kisebbségi szervezetek, civil szervezetek, a kisebb szervezetei a kisebbségeknek más forrásból is juthatnak támogatáshoz, de ez bármelyik – a törvényjavaslatban nevesített – szervezetre ugyanígy érvényes. Megfontolandó, hogy kisebbségi szervezetek is bekerüljenek a nevesítettek közé.
Ugyanígy felvetődött az a súlyos vagy komoly súllyal bíró gondolat, hogy a bűncselekmények áldozatainak védelmét szolgáló szervezet vagy szervezetek szintén kerüljenek be a kedvezményezetti körbe. Bizony egyre gyakoribb, hogy erre a szervezetre szüksége van az állampolgárnak, és ha megfelelő központi támogatást, vagy éppen az adófizetőknek irányítható támogatását nem kapja meg a bűncselekmény áldozatainak védelmét szolgáló civil szervezet, sokkal kisebb hatásfokkal tudja végezni a munkáját.
Nem kell mondanom, hogy a legnagyobb időkeretet éppen az egyházak jelenléte vagy nem jelenléte töltötte ki a bizottság tárgyalásán. Nem egyértelmű az, hogy az egyházak a maguk szervezeteiben, intézményeiben, amelyek a szociális, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági körben tevékenykednek, tehát nem kifejezetten hitéleti tevékenységet folytatnak, nem érthető, hogy ezeknek a támogatása miért válik lehetetlenné azon vallásos állampolgárok számára, akik szívesen segítenék ezeket az egyházi intézményeket. Talán hátrányos megkülönböztetésnek is nevezhető egy ilyenfajta megoldás. Még azt is érezni lehet egy ilyen megoldásból, hogy az ő adóforintjaikat is akaratuk ellenére más finanszírozásra óhajtja fordítani a törvény.
Végül is az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság többféle javaslat elkészítéséről gondolkozott és tárgyalt a november 28-ai ülésén. Az a helyzet állott elő, hogy nem javasolta megtárgyalásra a törvényjavaslatot az előbb már említett 9 igen, 7 nem és 2 tartózkodás szavazatarány miatt. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)
