DR. MOLNÁR PÉTER
DR. MOLNÁR PÉTER
DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Elérkezettnek látom az időt 11 óra magasságában, hogy azoknak a képviselőtársaknak, ha jól látom, most Pokorni Zoltán és Salamon László képviselőtársak tartózkodnak a teremben, azok közül a képviselőtársak közül, akik végig amellett érveltek, hogy az egyházakat, illetve – ahogy Pokorni Zoltán is pontosított – az egyházaknak azt a részét, amelyik nem akarja, ne vegyük bele, egy másik képviselő megfogalmazása szerint ebbe a törvénybe. Tényleg nagyon szeretném, hogyha válaszolnának arra a kérdésre, hogy mi a probléma azzal a megoldással, hogyha azok az egyházak, amelyek nem akarnak belekerülni, azok erre lehetőséget kapnak, ráadásul úgy, hogy a törvényjavaslat szerint nem kell majd aktívan nemet mondaniuk egy bizonyos határidőig, csak egy pozitív cselekvést nem kell megvalósítaniuk. Egy adott határidőig nem kell azt mondaniuk majd, hogy igen, én föl akarok kerülni a címjegyzékbe. Tehát mi ezzel a probléma? Tegyük fel, hogy Pokorni Zoltán aggályai megalapozottak, némely egyházak esetleg okkal tarthatnak attól, hogy az ő támogatásuk egyéb eszközei más törvényben hogyan lesznek akkor szabályozva, hogyha itt az egyszázalékos technika révén bármilyen módon ez valahogy megalapozatlanul lenne befolyásolva.
Itt arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy minden egyház dönthet úgy, hogy föl akar kerülni a jegyzékbe, jelentkezik, és dönthet úgyis, hogy nem akar felkerülni, és ha nem kerül föl (Az elnök a pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) az egyházak egy része – én is a mondatot hadd fejezzem be –, akkor végképp nyilvánvalóan föl sem vetődhet az, hogy a legközelebbi szja-adakozásból kijövő (Az elnök ismételten megkocogtatja a poharát.) arányok bármilyen módon befolyásolhatják majd azt, hogy hogyan legyenek támogatva az egyházak. Ez egy kísérleti évvé válik ebben az értelemben, ebben akkor egyetértünk, csak az a kérdés, hogy... (Az elnök kikapcsolja a felszólaló mikrofonját.)
